ujkeletlive
Omer 22
Újabb tűzszünet hosszabbítás – Trump a Fehér házban fogadta a libanoni-izraeli delegációt
Az izraeli-libanoni tűzszünet további három hetes meghosszabbítását jelentette be tegnap Donald Trump elnök az Ovális Irodában.
„A találkozó nagyon jól sikerült! Az Egyesült Államok együtt fog működni Libanonnal, hogy segítse megvédeni magát a Hezbollahhal szemben. Az Izrael és Libanon közötti tűzszünetet HÁROM HÉTTEL meghosszabbítjuk. Várakozással tekintek Bibi Netanjahu izraeli miniszterelnök, és Joseph Aoun libanoni elnök közeli fogadása elé. Nagy megtiszteltetés volt részt venni ezen a rendkívül történelmi jelentőségű találkozón!” – jelentette be a hírt Truth Social platformján az elnök, majd az Ovális Irodában később hozzátette, miszerint reméli, hogy az említett találkozóra Netanjahuval és Aounnal még a meghosszabbított tűzszünet három hete alatt sor kerülhet.
Negyven nap intenzív háborúzást követően bejelentett, és azóta szintén meghosszabbított iráni tűzszünet, a közvetítő Pakisztán szerint eredetileg a libanoni Hezbollah elleni harcokra vonatkozó fegyvernyugvást is tartalmazta, amit Izrael azonban elutasított, és ragaszkodott ahhoz, hogy az Egyesült Államok külön kezelje a libanoni tárgyalásokat.
- Irán azt állítja, hogy a libanoni-izraeli harcok folytatása sérti az USA-val kötött fegyverszünetet, míg az amerikai-izraeli érvelés szerint Izrael Hezbollah elleni műveletei, a bejrúti kormánnyal folytatott különálló béketárgyalások keretében kerülnek megvitatásra.
Binjámin Netanjahu miniszterelnök kérésének megfelelően, az elnök külön választotta a libanoni háborút, ugyanakkor nem sokkal az iráni tűzszünet bejelentése után – szeparáltan 10 napos fegyvernyugvást deklarált az északi fronton. A libanoni harcok pihentetése azontúl, hogy összefügg a felek közötti béketárgyalások előmozdításával, egyértelmű célja a háttérben zajló iráni háború lezárására irányuló nukleáris tárgyalások életben tartása, megakadályozva ezáltal a harcok újraindítását, és a háború tovább eszkalálódását a régióban.
Ilymódon, Trump szemmel láthatóan nagy jelentőséget tulajdonít az északi tűzszünet, illetve az izraeli-libanoni lehetséges békemegállapodásra irányuló erőfeszítések előmozdításának, amit saját maga kíván irányítani.
A múlt héten bejelentett tíz napos tűzszünetet megelőző amerikai közvetítéssel zajlott nagyköveti találkozó után, az izraeli és libanoni diplomaták közötti tárgyalások tegnapi, második fordulóját eredetileg Marco Rubio külügyminiszter hivatalában tartották volna, ám végül a felek az Ovális Irodában találkoztak, ahol Trump is csatlakozott a magas rangú tisztviselők közötti megbeszélésre, amelyen Mike Huckabee izraeli amerikai nagykövet és Michel Issa libanoni amerikai nagykövet mellett JD Vance alelnök is részt vett.
Trump a tűzszünet meghosszabbítása mellett ismét hangsúlyozta, hogy reményei szerint a közeljövőben a Fehér Házban közös találkozóra került sor Netanjahu miniszterelnök, és Aoun elnök között, figyelmen kívül hagyva az akadályozó tényezőket. Ugyanis, egy ilyen volumenű izraeli-libanoni legmagasabb szintű találkozón Aoun addig nem igen jelenthet meg, amíg Izrael megszállás alatt tartja a déli területeket, és folyamatos légicsapásokat hajt végre a tűzszünet alatt, amelyre Trump zöld utat adott önvédelemre hivatkozva.
A tegnapi fehér házi találkozó után újságírók arról kérdezték az elnököt, miként oldható meg Netanjahuval a találkozó miközben hatályos libanoni törvény minden kapcsolatfelvételt elutasít Izraellel. Trump úgy tűnt meglepődött az említett törvény hallatán, majd azt válaszolta – „ennek véget kell vetnünk,” – jelentette az Axios, majd Rubiót, és a teremben tartózkodó többi tisztviselőt arra szólította fel, hogy tegyenek erőfeszítéseker a törvény eltörlésére, ami meglehetősen nehéz feladatnak ígérkezik tekintettel a libanoni politikai helyzetre.
A tegnapi találkozó megkezdése előtt, tiltakozásul a Hezbollah több rakétát indított határmenti izraeli falvakra, Izrael pedig fenntartja a megtorlócsapásokra vonatkozó jogát, miközben tovább folytatja a libanoni falvak lakóépületeinek lerombolását. Az újságíróknak nyilatkozva, Trump ismételten megerősítette Izrael önvédelemhez való jogát, amennyiben a tűzszünet alatt támadás éri, de hangsúlyozta, hogy ezt „óvatosan” és „sebészi pontossággal” kell tennie.
Iráni megállapodás – egyelőre nincs áttörés
Trump hivatalosan határidőhöz nem kötve hosszabbította meg az eredetileg két hétre tervezett iráni tűzszünetet, időt hagyva a teheráni rezsimnek egységes válaszadásra az amerikai nukleáris javaslattal kapcsolatban, a háttérben Izraelben azonban úgy tudják, hogy az elnök legfeljebb vasárnapig hajlandó várni, így Jiszráél Katz védelmi miniszter tegnap bejelentette, miszerint washingtoni zöld jelzésre vár a háború újraindítására, miután elsőként Modzstaba Hámenei legfőbb vallási vezetőt veszik célba, és „visszaküldik Iránt a sötét középkorba.”
A megállapodás útjában Irán nukleáris képességei leszerelésére irányuló tárgyalások újrafelvételének teheráni elutasítása áll, melynek oka a Hormuz-szoros feletti hatalmi küzdelem.
Ugyanis nyomásgyakorlás végett, az említett tűzszünet életbelépése után Trump bejelentette az olajút amerikai blokádját az iráni forgalom vonatkozásában, míg a teheráni rezsim rövid megnyitás után ismét lezárta a szorost, majd erődemonstráció gyanánt tegnap közzétett egy videót, amelyen kommandósok egy gyorsasági motorcsónakkal megrohamoznak, és elfoglalnak egy hatalmas teherhajót.
Az elnök nem tulajdonított jelentőséget az iráni „kis okoskodó hajók” jelentette fenyegetésnek, majd újságíróknak azt nyilatkozta, miszerint Teherán megállapodást akar kötni, de a vezetése káoszban van, de nem sietteti az megegyezést, amennyiben viszont Teherán ellenáll – „katonailag fogok pontot tenni az ügy végére.”
Az iráni állami médiában idézett tisztségviselők visszautasították Trump azon megállapításait, miszerint a vezetés megosztott, és a kommunikációs zavar miatt a vallási vezetővel sem tudnak megbeszélést folytatni. Modzstaba Hámenei X-en közzétett bejegyzésében pedig közölte – „az ellenséges médiaműveletek célja az egység, és a nemzetbiztonság aláásása.„
Összegezve – a Hormuzi-szoros kettős blokádja tovább mélyíti az egész régiót lángra gyújtó negyven napos háború okozta globális gazdasági válságot, miközben az olajárak ismét 100 dollár körül mozognak. Mindezen feszült helyzet közepette Trump tegnap utasította a haditengerészetet, hogy „lőjék ki, és semmisítsék meg” azokat az iráni hajókat, amelyek aknákat telepítenek a szorosba, és fokozzák az aknamentesítési tevékenységet, saját közösségi platformján pedig arra figyelmeztetett, hogy „teljes ellenőrzés” alatt tartja a Hormuzi-szorost, amely „szorosan lezárva” marad, amíg Irán nem képes megállapodást kötni.
- A háború kezdete óta Irán második alkalommal aknázza alá a szorost, miközben az sem világos, hogy az első körben lerakott összes aknát sikerült-e felkutatni, és hatástalanítani. Az Axios forrásai szerint az amerikai hadsereg észlelte az iráni telepítési műveletet, és szorosan nyomon követi azt, állítólag azt is pontosan tudják, hogy hány új aknát helyezett el Irán, de ezirányú adatokat nem tettek közzé. Szakértők becslése szerint, az első alkalommal Irán nem kevesebb mint 100 aknát telepített.
- A szűk olajút aknamentesítésére az amerikai haditengerészet vízalatti drónokat vet be, de Trump elutasította a médiában megjelent azon állításokat, miszerint a Hormuzi-szoros megtisztítása akár fél évet is igénybe vehet, és kijelentette, hogy a mentesítési művelet folytatását rendelte el „de meghá romszorozott szinten!”
Az iráni háború újraindítására vonatkozóan, az elnök a Fehér Házban nyilatkozva elismerte, hogy a teheráni rezsim talán „valamelyest” feltöltötte fegyverkészleteit a tűzszünet alatt, de az amerikai hadsereg ezt körülbelül egyetlen nap alatt képes kiiktatni.
„Ne sürgessenek. A legjobb üzletet akarom megkötni. Akár most is köthetnék egyet, de nem akarok. Azt akarom, hogy ez örökké tartson,” – válaszolta arra a kérdésre, hogy meddig hajlandó várni a hosszú távú békemegállapodásra, majd korábbi kijelentésével kapcsolatban – miszerint Irán eltörlésével, és civilizációjának végével fenyegetőzött, – kizárta nukleáris fegyverek bevetését, mondván felesleges, mivel az USA hagyományos fegyverekkel is „megtizedelte” Iránt.
„Nem, nem használnám. Soha senkinek nem szabadna megengedni a nukleáris fegyverek használatát,” – tette hozzá Trump.
Polymarket – újabb lebukás
Az év elején az Izraeli Védelmi Erők, és a Sábák belbiztonsági szolgálat figyelmét felkeltette annak a lehetősége, miszerint titkos információkhoz való hozzáféréssel rendelkező személy a Polymarket fogadási oldalon hasznosította a tudomására jutott nemzetbiztonsági adatokat.
Az egyébként nagyrészt sport és választási eredmények megtippelésére felkapott, és a fogadók számára anonimitást biztosító egyik legnagyobb online platform az utóbbi hónapokban legtöbbet emlegetett, és legvitatottabb színterévé vált a Közel-keleti biztonsági feszültségek kapcsán.
Először, a „Felkelő Oroszlán” hadművelet előtt egyes felhasználók gyanús pontossággal jósolták meg az izraeli hadsereg támadásainak idejét.
A „Veszélyes fogadás” néven elhíresült ügyben vádat emeltek egy tartalékos katona, és egy civil ellen, akik titkos hírszerzési információkat felhasználva tettek szert több tízezer dolláros profitra a platformon.
Hasonló gyanús fogadások keltették fel, ezúttal az amerikai hírszerzés figyelmét Nicolás Maduro venezuelai vezető elfogására irányuló rajtaütésre időpontjára vonatkozóan. A gyanú beigazolódott, ugyanis az amerikai Igazságügyi Minisztérium megerősítette egy különleges alakulathoz tartozó amerikai katona letartóztatását, aki a vád szerint titkosított információkat használt fel az év eleji venezuelai rajtaütést illetően, és kötött fogadásokat az online piacokon profit szerzés céljából.
A Határidős Árutőzsdei Kereskedelmi Bizottság (CFTC) közleménye szerint ez az első alkalom, hogy bennfentes kereskedelem miatt emeltek vádat eseményalapú szerződésekkel kapcsolatban, – jelentette a Reuters.
A vádirat szerint Gannon Ken Van Dyke, az észak-karolinai Fort Braggben állomásozó főtörzsőrmester titkosított információkat használt fel a Polymarket platformon végrehajtott fogadásaihoz. A 38 éves, fayetteville-i aktív szolgálatos katona a vádirat szerint részt vett a január 3-i, Maduro elfogására irányuló katonai művelet tervezésében, és végrehajtásában, – eközben a Polymarketen több mint 400 000 dollár profitra tett szert a Venezuelával kapcsolatos különböző kimenetelekre fogadó kereskedéssel. Van Dyke katonai beosztásából adódóan értesült a műveletről, – idézi a Reuters James Barnaclet, az FBI igazgatóhelyettesét.
Van Dyke titoktartási nyilatkozatot írt alá, miszerint „soha nem hoz nyilvánosságra vagy fed fel írásban, szóban, magatartásával vagy más módon… semmilyen titkosított vagy érzékeny információt” munkájával kapcsolatban.
A Reuters által közzétett vádirat szerint Van Dyke decemberben hozott létre egy Polymarket-fiókot, és kezdett el a Maduróval, és Venezuelával kapcsolatos piacokon kereskedni. Több mint 33 000 dollárt tett fel 13 fogadásra, miután összesen közel 410 000 dollár nyereséget könyvelhetett el; a bevétel nagy részét állítólag egy külföldi kriptovaluta-széfbe utalta, mielőtt egy újonnan létrehozott online brókerszámlára tette át.
„A fogadási piacok nem jelentenek menedéket a jogosulatlanul megszerzett bizalmas vagy titkosított információk egyéni haszonszerzésre történő felhasználásához,” – nyilatkozta Jay Clayton, az illetékes hatóság – New York déli körzetének ügyésze, majd hozzátette – „a vádlott állítólag visszaélt az amerikai kormány belé vetett bizalmával, amikor egy érzékeny katonai műveletről szóló titkos információkat használt fel arra, hogy fogadjon ugyanezen művelet időzítésére, és kimenetelére, mindezt a profitszerzés érdekében. Ez egyértelmű bennfentes kereskedelem, és a szövetségi törvények értelmében illegális. Akikre rábízták nemzetünk titkait, azoknak kötelességük megvédeni azokat és katonatársaikat, nem pedig pénzügyi haszonszerzésre használni az információkat.”
A Polymarket a közösségi médiában erősítette meg, miszerint – „amikor azonosítottunk egy felhasználót, aki titkosított kormányzati információkkal kereskedett, az ügyet az Igazságügyi Minisztériumhoz továbbítottuk, és együttműködtünk a nyomozásukban.”
A vádemelést illetően a Határidős Árutőzsdei Kereskedelmi Bizottság első alkalommal hivatkozott, az úgynevezett „Eddie Murphy-szabályra” [Szerepcsere mozi], melyre vonatkozóan illegálisnak nevezi az árucikkekkel való kereskedést lopott vagy jogosulatlanul megszerzett, nem nyilvános kormányzati információk alapján.
Az Igazságügyi Minisztérium szerint Van Dyke ellen távközlési csalás (maximum 20 év börtön) és jogellenes pénzügyi tranzakció (maximum 10 év börtön) miatt emeltek vádat; emellett az Árutőzsdei Törvény háromrendbeli megsértésével is szembe kell néznie, melyek mindegyike maximum 10 év börtönnel sújtható, – idéz a Reuters.
“Trump újabb három hétre hosszabbítja a libanoni tűzszünetet; és amerikai katona bukott le a Polymarketen” bejegyzéshez egy hozzászólás
Hozzászólások lezárva