Avi/ujkelet.live
✈️ Washington és Teherán
J.D. Vance alelnök vezetésével amerikai delegáció érkezik Pakisztánba, hogy egy utolsó kísérletet tegyenek az Iránnal való megegyezésre. A tárgyalások tétje óriási, mivel a jelenlegi tűzszünet kedden lejár. Két amerikai tisztségviselő az Axiosnak megerősítette, hogy Vance vezeti majd a delegációt, jóllehet Donald Trump elnök korábban Steve Witkoff és Jared Kushner nevét említette.
Miért fontos ez? Ez az „utolsó utáni” pillanat a háború lezárására vagy legalább a tűzszünet meghosszabbítására. A helyzet azonban rendkívül bizonytalan, mivel Irán még nem erősítette meg részvételét a találkozón.
Újabb eszkaláció a Hormuzi-szorosban
A diplomáciai reményeket beárnyékolja, hogy Irán szombaton több kereskedelmi hajót is megtámadott, miután bejelentette a stratégiai fontosságú Hormuzi-szoros ismételt lezárását.
- A kiváltó ok: Teherán szerint az USA újabb „maximalista” követelésekkel állt elő, Trump pedig nem volt hajlandó feloldani a szoros blokádját.
- Amerikai reakció: Trump szombaton rendkívüli ülést hívott össze. Egy amerikai tisztviselő szerint az elnök az újabb válság ellenére is a megállapodást preferálja, mielőtt más opciókhoz nyúlna.
Trump: „Nincs többé Mr. Kedves Srác”
Trump vasárnap reggel a Truth Social platformon kelt ki Teherán ellen, a szombati támadásokat a tűzszüneti megállapodás abszolút megsértésének nevezve. Az elnök világossá tette az iszlámábádi tárgyalások tétjét:
„Egy nagyon korrekt és ésszerű AJÁNLATOT kínálunk… ha nem fogadják el, az Egyesült Államok minden egyes erőművet és minden egyes hidat lerombol Iránban.”
Trump hozzátette, hogy ha a megállapodás meghiúsul, „megtiszteltetés” lesz számára megtenni azt, amit az elmúlt 47 év elnökei elmulasztottak, és véget vetni az „iráni gyilkológépnek”.
🇵🇰 Pakisztán közvetít a felek között
Mohammad Ishaq Dar pakisztáni külügyminiszter telefonon egyeztetett iráni kollégájával, Abbász Araghcsival az Egyesült Államok és Irán közötti újabb tárgyalási forduló előtt. A pakisztáni külügyminisztérium közleménye szerint a felek hangsúlyozták a folyamatos párbeszéd fontosságát a jelenlegi problémák mielőbbi megoldása érdekében. A tervek szerint Irán elnöke a mai nap folyamán közvetlenül is tárgyal Pakisztán miniszterelnökével
Irán feltétele: Nincs tárgyalás blokád alatt
Bár a diplomáciai csatornák izzanak, a Taszním iráni hírügynökség szerint Teherán még nem döntött arról, hogy küld-e delegációt a pakisztáni tárgyalásokra. Álláspontjuk szerint addig nem ülnek asztalhoz, amíg az országot érintő tengeri blokád érvényben van.
Nukleáris alku a láthatáron?
Az szaúdi al-Arabiya csatorna jelentése szerint egy előzetes megállapodás körvonalazódik, amelynek értelmében Irán Pakisztánba szállítaná át a dúsított urán készleteit. Ez a fejlemény biztonságpolitikai kérdéseket vethet fel a nukleáris titkok és a két ország közötti technológiai transzfer kockázata miatt.
🚀 Újjáéledő iráni rakétaerők
Az amerikai és izraeli csapások ellenére, amelyek célja az iráni rakétaképesség semlegesítése volt, Teherán látványos visszatérést hirdetett.
- Gyorsabb újratöltés: A Forradalmi Gárda légtérvédelmi parancsnoka a Nournews szerint kijelentette, hogy Irán most gyorsabb ütemben frissíti és tölti fel rakéta- és drónindítóit, mint a háború előtt.
- Hírszerzési adatok: Míg Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter korábban azt állította, hogy az iráni rakétaprogram „funkcionálisan megsemmisült”, a The New York Times által idézett amerikai hírszerzési becslések szerint Irán kilövőinek nagyjából 60%-a továbbra is bevethető.
- Föld alatti bázisok: A Wall Street Journal által idézett tisztviselők arra figyelmeztetnek, hogy Irán képes kiásni és megjavítani a bombázások során eltemetett vagy sérült indítókat. Ezt támasztja alá egy, a Reuters által független forrásból nem megerősített videó is, amelyen Madzsid Muszavi parancsnok föld alatti rakétaindítókat szemlél meg.
🗺️ Új védelmi vonal Dél-Libanonban
Az Izraeli Védelmi Erők délután közzétett egy térképet, amely rögzíti az új izraeli előretolt védelmi vonalat Libanon déli részén. Bár a 10 napos tűzszünet elvileg érvényben van, a hadsereg közlése szerint öt hadosztály, valamint tengerészeti erők továbbra is a vonaltól délre tevékenykednek. A műveletek célja a Hezbollah terrorszervezet tinfrastruktúrájának felszámolása és az észak-izraeli közösségek védelme.
Stratégiai pontok: A Litáni és a Beaufort-erőd
A friss térkép szerint az izraeli csapatok átlépték a stratégiai jelentőségű Litáni-folyót – amely évek óta a Hezbollah északra szorításának kulcsfontosságú határvonala –, és tartják a Beaufort-gerincet is.
- A valóság a terepen: A katonai rádió ugyanakkor árnyalta a képet, szakértőjük szerint nem minden ponton van fizikai jelenlét, ahol a térkép izraeli kontrollt mutat. Például a Beaufort-gerinc esetében „tűz- és megfigyelési kontrollról” van szó, ami azt jelenti, hogy az izraeli hadsereg távolról tartja szemmel és tartja tűz alatt a területet, de nem állomásoznak rajta katonák.
„Teljes erővel” a tűzszünet alatt is
Iszrael Katz védelmi miniszter egy júdeai eseményen világossá tette, hogy a tűzszünet nem jelent korlátozást az izraeli erők számára, ha fenyegetéssel szembesülnek.
- Tűzparancs: Katz szerint Binjámin Netanjahu miniszterelnökkel közösen utasították a hadsereget, hogy a tűzszünet ideje alatt is „teljes erővel” csapjanak le a földön és a levegőben egyaránt, ha katonáik veszélybe kerülnek.
- Falvak lerombolása: A miniszter parancsba adta a határ menti falvak azon házainak lerombolását, amelyek a Hezbollah terrorista előörseként szolgáltak és közvetlenül fenyegették Izraelt.
🚑 Halálos Hezbollah-támadás az ENSZ-békefenntartók ellen
Az izraeli katonai hírszerzés megerősítette, hogy a tegnapi nap folyamán a Hezbollah terroristái tüzet nyitottak az ENSZ libanoni békefenntartóira (UNIFIL). A támadás a tűzszünet ideje alatt, Ghandourijeh térségében történt, miközben az egység fel nem robbant lőszereket hatástalanított.
- Veszteségek: Egy békefenntartó életét vesztette, hárman pedig megsebesültek, közülük ketten súlyosan.
- A francia szál: Az Izraeli Védelmi Erők vizsgálata alátámasztja Emmanuel Macron francia elnök vádjait, miszerint a Hezbollah „csapdát állított” az egységnek. Az áldozat egy francia törzsőrmester, Florian Montorio.
- Tagadás: A Hezbollah visszautasította a felelősséget, „elhamarkodottnak” nevezve az ellenük irányuló vádakat.
🇦🇷 Javier Milei megérkezett Izraelbe
Javier Milei argentin elnök vasárnap reggel landolt Izraelben. A látogatás fókuszában, melynek első állomása a Siratófal volt, a diplomácia, a gazdasági együttműködés és új kétoldalú megállapodások állnak.
Találkozó a kormányfővel: Milei Jeruzsálemben négyszemközti tárgyalást folytat Netanjahuval, majd hivatalos aláírási ceremónián vesz részt Az eseményen több izraeli miniszter, valamint az El Al légitársaság vezérigazgatója is jelen lesz.
🏘️ “Gázát el kell foglalni és be kell telepíteni”
Becalel Szmotrich pénzügyminiszter felszólította Netanjahu miniszterelnököt Gáza teljes megszállására és izraeli telepek létrehozására. Szmotrich szerint a háborúnak Izrael területi terjeszkedésével kell zárulnia, mivel „telepek nélkül nincs biztonság”.
Jelképes helyszín: Sza-Nur újjáépítése
A miniszter a szamárisi Sza-Nur telep újratelepítési ünnepségén beszélt – ezt a közösséget a 2005-ös gázai elszakadáskor ürítették ki, de a kormány 2025 májusában engedélyezte az újralegalizálását.
- Terjeszkedés vs. diplomácia: Szmotrich élesen bírálta az ellenzéket, amiért politikai-diplomáciai megállapodásokat sürgetnek, amit ő a „megadás és vereség” jelének tart.
- Védhető határok: Érvelése szerint a katonai sikereket az állam határainak kiterjesztésével kell rögzíteni.
Ultimátum a Hamásznak
Szmotrich szerint ha a Hamász nem tesz eleget Trump fegyverleszerelési követelésének, Netanjahunak azonnal el kell rendelnie:
- Gáza és a központi menekülttáborok teljes katonai megszállását.
- Izraeli ellenőrzés kiépítését a teljes enklávé felett.
- Izraeli telepek alapítását a területen.
A háttérben: Míg a jobboldali miniszter nyíltan a határok kiterjesztését és annexiót követel, Netanjahu miniszterelnök eddig következetesen tagadta, hogy Izraenek szándékában állna telepeket létesíteni Gázán belül. A koalíción belüli feszültség azonban nő a háború utáni rendezés kapcsán.
⚖️ Nyílt háború
A Legfelsőbb Bíróság elnöke, Jichák Amit, Noam Szohlberg elnökhelyettes és Daphne Barak-Erez bíró éles hangú levélben vádolta meg Jariv Levin igazságügyi minisztert hatalommal való visszaéléssel. A bírák szerint Levin a Bírói Kinevezési Bizottság elnökeként vétójogot tulajdonít magának olyan jelöltekkel szemben, akiket nem kedvel, és blokkolja a szavazásokat.
Megbénult bíróságok, hiányzó bírák
A bírák rámutattak, hogy országszerte súlyos létszámhiány sújtja a békebíróságokat és a kerületi bíróságokat, mert Levin tavaly január óta nem hívta össze érdemben a bizottságot.
- A számok: Jelenleg 67 betöltetlen bírói hely van az alsóbb fokú bíróságokon, és négy üres szék a Legfelsőbb Bíróságon.
- Levin terve: A miniszter pénteken jelezte, hogy összehívná a bizottságot, de csak közlekedési, családjogi és ifjúsági bírósági posztok betöltésére.
- A bírálat: A Legfelsőbb Bíróság tagjai szerint Levin adatai „teljesen önkényesek”, és a szakmai szempontok helyett politikai érdekek vezérlik. Külön kiemelték, hogy a miniszter „durván figyelmen kívül hagyja” a haifai és beersevai bíróságok égető szükségleteit.
„Vétó a széles körű konszenzus álcája alatt”
A levél szerint bár a törvény csak egyetlen szavazatot ad a miniszternek, Levin a bizottság összehívásának jogával él vissza, hogy kikényszerítse saját akaratát.
„A széles körű konszenzus követelésének álcája alatt a gyakorlatban olyan vétót vezettek be, amelyre a törvény nem ad felhatalmazást” – írták a bírák.
Politikai háttér
Levin korábban megfogadta, hogy nem tölti be a kulcsfontosságú bírói pozíciókat addig, amíg életbe nem lép a kormány vitatott igazságügyi reformja. Ez a törvény – amelyet a koalíció már elfogadott, de csak a következő választások után lép hatályba – nagyobb politikai kontrollt biztosítana a bírák kiválasztása felett. Levin jelenleg azért is blokkolja a Legfelsőbb Bíróság feltöltését, mert nincs meg a többsége két preferált jelöltje megválasztásához.
A lényeg: Az igazságszolgáltatás és a kormány közötti konfliktus újabb mélypontra jutott. A Legfelsőbb Bíróság vezetői 45 napon belül öt bizottsági ülést követelnek a létszámhiány orvoslására, miközben a miniszter a rendszer átalakításáig fenntartja a status quót, amivel a bírák szerint közvetlenül károsítja az állampolgároknak nyújtott szolgáltatások minőségét.
⚖️ Netanjahu ismét halaszt
A Jeruzsálemi Kerületi Bíróság helyt adott Netanjahu miniszterelnök kérésének, és törölte az e hétre tervezett vallomástételét.
- Az ok: A miniszterelnök ügyvédei „biztonsági és diplomáciai” okokra hivatkoztak.
- Módosított menetrend: Holnap Netanjahu helyett egy másik tanút hallgatnak meg, a keddi tárgyalási napot pedig teljesen törölték.
- Ellenállás: Az Államügyészség határozottan ellenezte a halasztást, de a bíróság végül ismét a kormányfőnek kedvezett.
🥇 Aranyérem a cselgáncs-Európa-bajnokságon
Raz Hershko izraeli dzsúdós paranyérmet nyert a női +78 kg-os kategóriában a Tbilisziben megrendezett Európa-bajnokság zárónapján. Hershko a francia Lea Fontaine-t győzte le a döntőben, ezzel javítva a 2024-es párizsi olimpián elért ezüstérmes teljesítményén.
További izraeli sikerek a tornán:
- Timna Nelson-Levy: Ezüstérmet szerzett a női -57 kg-os súlycsoportban.
- Jichák Aspiz: Bronzérmet nyert a férfi -60 kg-os kategóriában.
“Új izraeli védelmi vonal, belpolitika és újjáéledő iráni rakétaerő” bejegyzéshez egy hozzászólás
Hozzászólások lezárva