Avi/ujkelet.live
Kvartett-csúcs Antalyában
Pakisztán, Törökország, Egyiptom és Szaúd-Arábia külügyminiszterei pénteken az Antalya Diplomáciai Fórum margóján egyeztettek az amerikai-iráni háború lezárását célzó törekvésekről.
Miért fontos? Ez volt a harmadik ilyen típusú „kvartett” találkozó a háború kitörése óta. Míg a fő közvetítő szerepét a múlt hétvégi béketárgyalásoknak is otthont adó Pakisztán tölti be, Egyiptom és Törökország a színfalak mögött gyakorol nyomást a felekre a megállapodás érdekében.
A szaúdi kettős játék: A koordináció kulcsfontosságú eleme Szaúd-Arábia bevonása. A sivatagi királyság a legbefolyásosabb Öböl-menti állam, amely jelentős ráhatással bír a Trump-adminisztrációra.
- A cél: A közvetítők szerint ha a szaúdiakat „sátoron belül” tartják, kisebb az esélye annak, hogy utólag megfúrják a békemegállapodást.
- A kettősség: Amerikai tisztviselők szerint Rijád álláspontja következetlen. A háború előtt nyilvánosan a diplomáciát támogatták, miközben titokban katonai fellépésre buzdították Washingtont.
- A jelenlegi dilemma: Szaúdi források aggódnak a háború túl korai lezárása miatt, mielőtt az iráni rezsim eléggé meggyengülne, ugyanakkor a közvetítőknek már a harcok végét sürgetik, mivel saját olaj- és energetikai infrastruktúrájuk súlyos károkat szenvedett.
Helyzetkép: Donald Trump elnök péntek délután megerősítette: a tárgyalások Iránnal a hétvégén is folytatódnak.
„Ha vannak is különbségek, el fogom simítani őket… Nem hiszem, hogy túl sok jelentős nézeteltérés maradt volna” – nyilatkozta az elnök.
A háttér: Az Axios forrásai szerint bár bizonyos kulcskérdésekben még vannak áthidalandó szakadékok, jelentős haladást értek el a felek.
100 milliárd dolláros kár és bizonytalan tűzszünet
Az izraeli hadsereg pénteki tájékoztatója szerint továbbra is magas készültségben állnak, és készek visszatérni a harcokhoz mind az iráni, mind a libanoni fronton, amennyiben a Trump által tető alá hozott törékeny tűzszünetek összeomlanak.
Miért fontos? A Trump által bejelentett, Iránnal kötött kétnapos tűzszünet április 22-én jár le. Az izraeli hadsereg pesszimista értékelése szerint a diplomáciai erőfeszítések kudarca esetén a harcok azonnal újrakezdődhetnek.
A háború mérlege: Irán térdre kényszerítése?
A 40 napos háború alatt Izrael brutális csapást mért az Iszlám Köztársaságra. A katonai hírszerzés becslései szerint:
- Hatalmas anyagi kár: Legalább 100 milliárd dollárnyi kárt okoztak az iráni gázinfrastruktúra, acélgyárak és petrolkémiai létesítmények bombázásával.
- Bénult rakétagyártás: Megsemmisítették az összes kulcsfontosságú fegyvergyártó központot, így Irán jelenleg képtelen új ballisztikus rakéták előállítására.
- A Baszidzs szétverése: A rezsim belső elnyomó gépezetét, a Baszidzs félkatonai szervezetet is célba vették: 450 célpontot értek el, kiiktatva a parancsnokságukat és mintegy 1000 tagot, köztük a teljes felsővezetést.
A nukleáris fenyegetés és a stratégiai célok
Izrael reméli, hogy az amerikai–iráni tárgyalások megoldják a 60%-os dúsítottságú urán kérdését. Irán jelenleg több mint 400 kilogrammal rendelkezik ebből, ami izraeli szakértők szerint 11 atombombához elegendő.
A dilemma: Izrael célja a gazdasági csapásokkal az volt, hogy a teheráni vezetésnek választania kelljen: a lakosság alapvető szükségleteire vagy a fegyverkezés újjáépítésére költi a maradék pénzét.
Zűrzavar a teheráni vezetésben: A hírszerzés szerint az iráni vezetés „töredezett”. A hatalmi harc az alábbi szereplők között zajlik:
- Modzstaba Hamenei, az új (vélhetően cselekvőképtelen) legfőbb vallási vezető.
- A Forradalmi Gárda megmaradt parancsnokai.
- A politikai szárny (Peszeskján elnök és Aragcsi külügyminiszter).
Mi következik most? Ha a diplomácia csődöt mond, az Izraeli Védelmi Erők már kidolgozta a terveket az amerikai Központi Parancsnoksággal (CENTCOM) az újabb csapássorozatra. A fókuszban ezúttal még hangsúlyosabban az energiaszektor állna, hogy a rezsimet a végsőkig kényszerítsék a megállapodásra.
A helyzet Libanonban
Miközben tíz napos tűzszünet van érvényben Libanonban, az izraeli hadsereg továbbra is mélyen az ország déli részén, egy stratégiai fontosságú gerincen tartja állásait, hogy megakadályozza a közvetlen támadásokat az észak-izraeli települések ellen.
Miért fontos? A Trump által bejelentett tűzszünet alatt Izrael és Libanon között történelmi jelentőségű, közvetlen tárgyalások zajlanak. A tét a Hezbollah terrorszervezet teljes leszerelése és a Litáni-folyótól délre eső területek demilitarizálása.
A háború számokban (március 2. óta)
- Hezbollah-támadások: A terrorszervezet mintegy 5500 rakétát lőtt ki a Dél-Libanonban manőverező izraeli csapatokra, és további 2500-at közvetlenül Izrael területére. Emellett 300 drónt indítottak, amelyek közül 25 csapódott be izraeli célpontoknál.
- Veszteségek: Az izraeli hadsereg iadatai szerint a legutóbbi harcokban 1700 Hezbollah-fegyverest öltek meg (köztük a Radwan elit egység több száz tagját). 2023. október 7. óta a terrorszervezet összesített embervesztesége meghaladja a 6000 főt.
- Izraeli áldozatok: A harcokban 13 izraeli katona esett el, két civil rakétatámadásban vesztette életét, egy lakost pedig tévedésből izraeli tüzérségi tűz ölt meg északon.
Műveletek a tűzszünet alatt
Bár a frontvonalak befagytak, az izraeli hadsereg nem pihen:
- Tisztogatási akciók: Az izraeli erők folytatják a fennhatóságuk alatt álló területek átfésülését, a Hezbollah infrastruktúrájának és fegyverraktárainak felszámolását.
- Azonnali válasz: A hadsereg fenntartja a jogot, hogy minden „közvetlen fenyegetésre” csapást mérjen a fegyvernyugvás ideje alatt is.
A stratégiai cél: Az úgynevezett „páncéltörő rakéta-vonal” tartása kulcsfontosságú. Ez az a magaslati pont, ahonnan a Hezbollah korábban páncéltörő rakétákkal közvetlenül célba vehette az izraeli határmenti házakat. Ha a tárgyalások kudarcba fulladnak, az izraeli hadsereg készen áll a támadás folytatására, hogy végleg eltávolítsa a terrorfenyegetést a határövezetből.
Villámakció a tűzszünet előtt
Percekkel a Libanonban életbe lépő tűzszünet előtt az izraeli hadsereg egy kockázatos és stratégiai szempontból döntő fontosságú különleges műveletet hajtott végre Dél-Libanonban.
- Az egység: A légierő elit kommandós egysége, a Saldag hajtotta végre a bevetést.
- A helyszín: A katonák a Hermon-hegytől északra fekvő, úgynevezett Cristofani-gerincen értek földet, és sikeresen átvették az ellenőrzést a terület felett.
- Az időzítés: A különleges egységek mindössze percekkel a tűzszünet hivatalos kezdete előtt landoltak a térségben, így a fegyvernyugvás már az új, kedvezőbb izraeli pozíciók mellett lépett életbe.
Felsővezetői felügyelet: A rajtaütést Ejal Zamir vezérkari főnök személyesen hagyta jóvá. A művelet lefolyását Zamir és a légierő parancsnoka, Tomer Bar vezérőrnagy közösen követte végig a légierő parancsnoki központjából.
Miért fontos? A Cristofani-gerinc elfoglalásával Izrael kulcsfontosságú magaslati pozíciót szerzett a Hermon-hegytől északra eső területen. Ez a lépés jelentősen javítja az izraeli hadsereg tmegfigyelési és védelmi képességeit a térségben a tűzszünet alatt, és nehezebb helyzetbe hozza a Hezbollahot, amennyiben a harcok a jövőben újrakezdődnének.
„A jólétet választom az öngyilkosság helyett”
Joseph Aoun libanoni elnök történelmi jelentőségű beszédben fordult tegnap nemzetéhez, amelyben megvédte az Izraellel folytatott tárgyalásokat és felvázolta az ország jövőképét.
A pragmatizmus védelmében: Az elnök leszögezte, hogy a diplomáciai út választása nem a gyengeség jele.
- Felelősség: „Ez a tárgyalás nem megadás. Ez egy olyan döntés, amely az igazunkba vetett hitünkből és az országunk iránti felelősségünkből fakad. Megtagadjuk, hogy bárki másért meghaljunk, csak Libanonért.”
- A döntés: „Az öngyilkosság és a jólét között én a jólét mellett állok.”
A nemzeti célok: Aoun hangsúlyozta, hogy semmilyen egyezmény nem sértheti Libanon méltóságát vagy nemzeti jogait. A tárgyalások céljai egyértelműek:
- Az izraeli agresszió megállítása és a csapatok kivonása.
- A teljes libanoni szuverenitás helyreállítása minden területen.
- A hadifoglyok hazatérése és az otthonaikból elüldözöttek visszaköltözése.
Üzenet a belső ellenzéknek: Az elnök óva intett a megosztottságtól és a „hazaárulózástól”.
- Egység: „Ne hagyjátok, hogy a kétkedő és árulást kiáltó hangok viszályt szítsanak. Legyetek bölcsek, és bízzatok abban, hogy ami ma történik, az a ti javatokat szolgálja.”
- Közös sors: „Mindannyian egy csónakban evezünk. Ha elsüllyed, mindannyian megfulladunk.”
„Elég volt!” Aoun keményen üzent azoknak, akik idegen érdekek mentén játszanak Libanon sorsával:
„Azoknak, akik Libanon sorsával és a libanoniak életével hazardíroznak: elég volt! Csak a libanoni állam projektje lehet a legerősebb és a legbiztonságosabb mindenki számára.”
Incidens a Gázában
Az izraeli hadsereg közlése szerint a Negev-dandár tartalékosai szombaton likvidáltak egy terroristát, aki átlépte a tűzszüneti vonalat az övezet déli részén és fenyegető módon közelítette meg a csapatokat. A katonák tüzet nyitottak rá, elhárítva a fenyegetést.
Terrorelhárítás Júdeában
A riasztást követően, amely a júdeai Negohot közösségbe való terrorista beszivárgás veszélyével volt kapcsolatos, az Izraeli Védelmi Erős közölte, hogy ártalmatlanítottak egy késsel felfegyverzett terroristát. Sérülésről nem érkezett jelentés.
- A riasztás: 6:07-kor riadó volt a településen, miután a megfigyelőrendszerek behatolást észleltek. A lakókat felszólították, hogy zárkózzanak be otthonaikba.
- Az összecsapás: A közösség biztonsági őre a hátsó kapuhoz sietett, ahol a behatolást észlelték. A rejtőzködő terrorista előugrott és késsel támadt az őrre, aki közelről leadott lövésekkel ártalmatlanította a támadót.
A támadó azonosítása: A terrorista a 25 éves Mohamed a-Szwiti, aki egy Negohot közelében fekvő palesztin faluból származik.
A következő lépések: A hadsereg és a Sabak belbiztonsági szolgálat gységei azonnal a terrorista házához vonultak, ahol megkezdték a családtagok és ismerősök kihallgatását a terrortámadási kísérlet körülményeinek tisztázása érdekében.
Belső konfliktus a Sabakban
Súlyos feszültség alakult ki a Sabak belbiztonsági szolgálaton belül egy titkos szakvélemény miatt, amely biztonsági okokra hivatkozva javasolta Binjámin Netanjahu miniszterelnök bírósági tanúvallomásának elhalasztását.
A konfliktus lényege: A 12-es és a 13-as csatorna tárta fel a héten, hogy a Sabak vezetője, David Zini által jegyzett dokumentumot úgy nyújtották be a bíróságnak, hogy azzal a szolgálat saját jogi tanácsadója nem értett egyet.
- A vezetés döntése: A jelentést Zini és a szolgálat egy másik magas rangú tisztviselője dolgozta ki. A dokumentum kategórikusan kijelenti: a miniszterelnök biztonsági okokból nem jelenhet meg tanúskodni a Tel-Aviv-i Kerületi Bíróságon.
- A jogi vétó: A Sabak jogi tanácsadója a jelentés megismerése után jelezte, hogy az érvelés „problémás” és „nem kellően megalapozott”. További vizsgálatokat szorgalmazott a paraméterek tekintetében, és végül megtagadta az aláírását a szakmai különvéleménye miatt.
Szokatlan eljárásmenet: A belső nézeteltérés magyarázatot adhat arra, miért nem a szokásos úton továbbították a dokumentumot:
- A véleményt nem az Ügyészségnek küldték meg, hanem közvetlenül a Bírósági Igazgatás jogi tanácsadójának adták át egy titkos borítékban.
- A Sabak hivatalosan nem kívánta kommentálni a riportot.
Politikai utóhatások: A botrány hatására Naama Lazimi (Munkapárt) parlamenti képviselő a főügyészhez hfordult, követelve az ügy kivizsgálását. A vád szerint a szakvéleményt szakmai konszenzus nélkül, a belső ellenőrzési folyamatokat megkerülve juttatták el a bírókhoz.
Emlékeztő: Zini elődje, Ronen Bar tavaly a Legfelsőbb Bíróságnak eskü alatt tett nyilatkozata szerint Netanjahu többször is nyomást gyakorolt rá, hogy adjon ki véleményt arról, hogy biztonsági okokból nem tanúskodhat folyamatban lévő korrupciós perében.
