ujkeletlive
Omer 12
Jom HaSoa 5786
Izraelben hétfő este kezdődött az idei holokauszt emléknap. A hagyományosan a Jad Vasem múzeumban megrendezésre kerülő bevezető ünnepi megemlékezést a törékeny iráni tűzszünet és a biztonsági helyzetre való tekintettel előre rögzítették.
A hat millió meggyilkolt zsidó emlékére az emlékezés fáklyáit 6 holokauszt-túlélő – a 98 éves Zaadia Bahat (Litvánia), a 90 éves Michael Szidko (Ukrajna), a 90 éves Miriam (Daisy) Bar-Lev (Hollandia), a 92 éves Moshe Harari (Lengyelország), a 89 éves Ilana-Lina Fallach (Líbia), a 95 éves Avigdor Neumann (Magyarország) gyújtotta meg.
A megemlékezés ma délelőtt 10:00-kor kétperces néma tiszteletadással folytatódik.
A Polgárvédelem (Pikud HaOref) felhívja a figyelmet, hogy amennyiben a sziréna alatt Izrael elleni támadás történne, a folyamatos hang megszakad, és helyette a hullámzó riasztási jelzés lesz hallható.
Közvetlenül a sziréna után kezdődik a koszorúzási ünnepség a Jad Vasemben a miniszterelnök, és az államfő jelenlétében. 11:00-kor veszi kezdetét a „Mindenkinek van neve” szertartás, ahol a holokauszt áldozatainak neveit olvassák fel. 13:00-kor állami megemlékezést tartanak a Jad Vasem központi „Jizkor” sátrában. Az emléknap eseményei este 20:00-kor zárulnak a Lohamei HaGeta’ot kibucban.
A tegnap esti ünnepségen beszédet mondott Binjámin Netanjahu miniszterelnök, és Jichák Herzog elnök.
Netanjahu beszédében párhuzamot vont az iráni nukleáris fenyegetés és a vészkorszak között, hangsúlyozva, hogy „az Egyesült Államokkal és más országokkal együtt – amelyekkel olyan szövetségeket építünk ki, amelyekről a jövőben még beszélni fognak, megvédjük magunkat, és ezzel az egész világot is védelmezzük,” – mondta, hozzátéve, hogy „Izrael az Egyesült Államokkal együtt a szabad világ élvonalában áll,” majd közölte, hogy a két ország az elmúlt évben végrehajtott két közös hadművelet során „megsemmisítő csapást mért a gonosz iráni rezsimre. Ha nem léptünk volna fel [Irán nukleáris, rakéta- és egyéb katonai célpontjai ellen akkor Natanz, Fordow, Iszfahán és Parchin neveit valószínűleg örök rettegéssel emlegetnék, pontosan úgy, mint Auschwitzot, Treblinkát, Majdaneket és Szobibort.”
„Együtt zúztuk porrá azt a gonosz rezsimet, amely atomfegyvereket akart fejleszteni, és több tízezer halálos ballisztikus rakétát akart gyártani a kiirtásunkra. Azt hitte, ezt zavartalanul megteheti. De soha többé. Népünk megtanulta a leckét. Izrael miniszterelnökeként megígértem – nem lesz több holokauszt.”
Emellett, Netanjahu élesen támadta az európai országokat, amiért vonakodtak részt venni az Egyesült Államokkal közösen indított iráni háborúban – „Európát védjük, amely oly sok mindent elfelejtett a holokauszt óta. Sokat tanulhatnának tőlünk, de legfőképpen a legfontosabbat: a jó és a rossz közötti éles különbségtételt, amely az igazság pillanatában megköveteli a háborúba indulást az életért.”
„Európa, amely a világháború után felesküdött a jó védelmére, ma mély morális gyengeségtől szenved. Európa elveszíti az uralmat saját identitása, értékei, és a civilizáció barbársággal szembeni megvédésére tett kötelezettsége felett,” – tette hozzá a miniszterelnök.
Az elsőként felszólaló Herzog elnök beszédében felhívta a figyelmet az országot megosztó belpolitikai viszályokra, hogy „a történelem újra, és újra megtanít minket a belső viszályok, valamit a megosztottság súlyos árára, és ezzel szemben a kölcsönös felelősségvállalás, és a testvériség erejére. Ebből az emlékezetből merítve, mindazon keresztül, amin népünk átment, azt kell mondanunk magunknak: egy család vitatkozhat, de nem szabad szétszakadnia. Különösen ma kell azt mondanunk: nem azért támadtunk fel a krematóriumok tüzéből, hogy a belső viszály tüzében égjünk el.”
Ezután, az elnök a világ vezetőihez fordulva sürgette a fellépést a növekvő antiszemitizmus ellen – „napjainkban az antiszemitizmus erősödő hullámának vagyunk tanúi. Elnökként emlékeztetni szeretnék mindenkit – Izrael népe és a diaszpóra egyetlen család, közös sorssal. Felszólítom a világ minden vezetőjét, hogy az üres szavak nem fedezik a tétlenséget. Itt az ideje a bátor tetteknek, mielőtt túl késő lenne.”
Izraelben körülbelül 111 ezer holokauszt-túlélő, valamint olyan személy él, akit a második világháború alatt elszenvedett antiszemita üldöztetések áldozataként ismertek el. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a világon jelenleg mintegy 15,8 millió zsidó él – kevesebben, mint a második világháború előestéjén (1939), amikor a zsidó nép lélekszáma 16,6 millió fő volt.
Tavaly novemberben a Jad Vasem bejelentette, hogy befejezte a holokauszt ötmillió áldozatának név szerinti azonosítását. A múzeum közleménye szerint az azonosítás „egy 70 éven át tartó megfeszített munka eredményeként valósult meg.” Szakértők szerint a Soa hatmillió áldozatainak eddigi felkutatása mellett – a mesterséges intelligencia, és új technológiai eszközök segítségével további 250 ezer nevet lehet majd azonosítani. Ugyanakkor úgy vélik, hogy több százezer áldozat után nem maradt semmilyen nyom, ezért dokumentálásuk sem lehetséges..
Ötmillió áldozat neve jelenleg a Holokauszt Áldozatainak Központi Névadatbázisában szerepel, amely az interneten keresztül a nyilvánosság számára is elérhető.
Iráni háború
Vance szerint az USA jelentős haladást ért el az Iránnal folytatott tárgyalásokon
A hétvégi iszlámábádi amerikai-iráni tárgyalásról megállapodás nélkül távozó JD Vance alelnök, a Fox Newsnak az éjszaka már azt állította, hogy az Egyesült Államok jelentős haladást ért el a megbeszélésen. Arra a kérdésre, hogy várhatóak-e további tárgyalások, már kitérő választ adott, mondván a „labda most Irán térfelén van,” majd megismételte, amit korábban is mondott, miszerint „az USA elvárja, hogy Irán előrelépést mutasson a Hormuzi-szoros megnyitása ügyében, egyúttal figyelmeztetett, hogy a tárgyalások menete megváltozik, ha Teherán nem tesz eleget ennek.”
A tárgyalások kvázi összeomlását követően Donald Trump hétfőre bejelentette a Hormuz-szoros amerikai blokádját, majd utána rögtön közölte, hogy Teherán megállapodást akar kötni, számára azonban elfogadhatatlan az olyan egyezség, amely lehetővé tenné a rezsim számára atomfegyver birtoklását.
A Reutersnek nyilatkozó elnök szerint a tárgyalások a nukleáris kérdések miatt holtpontra jutottak, és megkezdődött a Hormuz-szoroson áthaladó hajók blokádja; majd
azt állította, hogy Irán „reggel (tegnap) telefonált, miszerint szeretnének tető alá hozni egy üzletet.„
„Iránnak nem lesz atomfegyvere. Nem hagyhatjuk, hogy egy ország zsarolja, vagy kényszerítse a világot,” – közölte Trump, a Reuters ugyanakkor, nem tudta közvetlenül megerősíteni a hívást.
Irán hivatalosak nem erősítette meg az említett közeledést, inkább az ellenkezőjét állítják, mondván a szoros blokádja miatt az amerikaiak visszafogják sírni a jelenlegi benzinárakat, ami már így is eléggé megugrott a több mint hat hete zajló iráni háború miatt.
Trump, és Vance ugyan elhintették, hogy a tárgyalások jól haladnak, de nagy valószínűséggel csak azért, hogy a blokád bejelentése után rosszul reagáló piacokat hűteni próbálják.
Az elnök újabb TACO-lépése valamennyire mérsékelte a Hormuz-szoros amerikai blokádja miatti ellátási kockázatokkal kapcsolatos aggodalmakat, és az olajárak valóban csökkentek .
A Brent határidős jegyzése 1,86 dollárral (-1,87%) 97,50 dollárra, míg az amerikai WTI 2,25 dollárral (-2,27%) 96,83 dollárra zuhant.
Előzmények – az amerikai hadsereg hétfőn közölte, hogy a Hormuz-szoros blokádját keletre, az Ománi-öbölig, illetve az Arab-tengerig terjesztik ki, Irán válaszul azzal fenyegetőzött, hogy célba veszi az Öböl-menti országok kikötőit. Trump ugyan azt állította, hogy csak az iráni, és vele üzleti kapcsolatban lévő tankerekre vonatkozik a blokád, és az amerikai szövetséges Öböl-államok hajóira nem, áthaladásuk azonban nem biztonságos, és Teherán valószínűleg blokkolni fogja.
„Annak ellenére, hogy a pakisztáni béketárgyalások a hétvégén összeomlottak, Trumpnak sikerült némileg hűtenie az olajárakat azzal, hogy ismét felcsillantotta egy esetleges megállapodás lehetőségét,” – nyilatkozta Tim Waterer, a KCM Trade vezető piaci elemzője a Washington Postnak.
Trump blokádja azontúl, hogy veszélyes, aligha tartható fenn még középtávon sem. Az olajforgalom megakasztása Iránnak valóban jelentős pénzkiesést okoz, a globális piacon azonban még nagyobbat; az időzítés pedig még annál is rosszabb, tekintettel a kiapadó készletekre.
Az elnök újabb csapásokkal, és pusztítással fenyegetőzik ugyan, de az igazság az, hogy az olajárak megugrásához már egyáltalán nem szükséges az iráni háború további eszkalálódása.
A globális olajtermelés több mint napi 11 millió hordóval csökkent a közel-keleti háború közepette. Mivel a harcok megszüntetésére tett legújabb kísérlet kudarcot vallott, valószínű, hogy az ellátási zavar egy ideig eltart, és még a legjobb esetben is hónapokba telne, mire a termelés visszaállna a szokott kerékvágásba.
Az iráni háború, Trump, és Leó pápa
Az iráni háború miatt XIV. Leó pápa, és Donald Trump elnök között egyre mérgesedő kapcsolat hétvégén tetőzött, amikor az elnök válaszul a Vatikán kritikáira, amelyek mind a konfliktust, mind a Fehér Ház keményvonalas bevándorlási politikáját érintették, Truth Social platformján „szörnyűnek” nevezte a pápát, hozzátéve – „Leó pápa GYENGE a bűnözéssel szemben, és szörnyű a külpolitikája.”
A chicagói származású egyházfő az elmúlt hetekben az Irán elleni amerikai-izraeli háború határozott kritikusaként lépett fel, és amikor Trump az iráni civilizáció végleges elpusztításával fenyegetőzött elfogadhatatlannak nevezte azt. Az elnök egyre inkább fenyegetéshez hasonló legutolsó bejegyzéseire reagálva a pápa kijelentette, hogy nem fog meghátrálni.
Az éppen Algírba tartó keresztény egyházfő a Reutersnek tegnap azt nyilatkozta – „nem akarok vitába szállni vele. Nem gondolom, hogy az evangélium üzenete arra való, hogy úgy éljenek vissza vele, ahogyan azt egyesek teszik. Továbbra is hangosan fel fogok szólalni a háború ellen, törekedve a béke előmozdítására, a párbeszéd, és az államok közötti többoldalú kapcsolatok ösztönzésére, hogy igazságos megoldásokat találjunk a problémákra. Túl sokan szenvednek ma a világban. Túl sok ártatlan embert ölnek meg. És úgy gondolom, valakinek fel kell állnia, és azt mondania: ’létezik egy jobb út is’. Az egyház üzenete, az én üzenetem, az evangélium üzenete: Boldogok a békesség szerzők. Nem tekintem a szerepemet politikainak, nem vagyok politikus,” – tette hozzá végezetül.
Valószínűleg az egyházfővel kialakult konfliktus közepette, Trump a hétvégén szintén saját közösségi oldalán közzétett egy mesterséges intelligenciával létrehozott képet, amelyen Jézusként jelenik meg, fehér köpenyt visel, és amint jobb kezét egy betegnek tűnő férfira helyezi, bal kezéből erős fény árad, mögötte pedig az amerikai zászló, sasok, és vadászgépek repülnek.
Az illusztráció Trump vallásos szavazói körében nagy felháborodást keltett, így miután hétfő reggel törölte a képet, a Fehér Házban újságíróknak az elnök azt állította, miszerint „közzé tettem egy bejegyzést, amelyen orvosként vagyok jelen, mint egy Vöröskereszt-dolgozó, akit támogatunk,” – mondta, és elutasítva azon állításokat, hogy az illusztráción Jézus megtestesítőjeként jelenik meg.
„Csak az „álhírek” tudnak ilyennel előállni. Nekem kellene orvosként jobbá tennem az embereket, és én jobbá teszem az embereket. Sokkal jobbá teszem az embereket,” – tette hozzá.
“Jom HaSoá 5786” bejegyzéshez egy hozzászólás
Hozzászólások lezárva