ujkeletlive

Az amerikai közvélemény többsége továbbra is elutasítja Donald Trump elnök belépését az iráni háborúba. A tartózkodás alapvető oka miszerint az elnök tulajdonképpen nem az amerikai érdekek, hanem Binjámin Netanjahu miniszterelnök és Izrael pozíciói erősítése érdekében vetett be masszív amerikai erőket Közel-keleten veszélybe sodorva az amerikai katonák, és a régióban rekedt állampolgárai életét.

Az amerikai veszteségek, és a Kongresszus mellőzése mellett indított háborút illetően magyarázkodni kényszerülő elnök, és adminisztrációja számos verzióval igyekezett alátámasztani Irán megtámadásának halaszthatatlan szükségességét, ezek közül az időközben likvidált Ali Hamenei ajatollah globális háborús törekvései, illetve a rezsim nukleáris fegyvergyártásától kezdve számos más okot felsorolva, a „nyolcak bandája” titkos biztonsági információkra jogosult törvényhozói testület előtt Pete Hegseth védelmi miniszter legújabban azzal érvelt, miszerint az iráni rezsim Trump életére tört, és ezért kellett megtorló hadjáratot indítani.

Marco Rubio külügyminiszter két nappal korábbi elszólása, miszerint Netanjahu kényszerítette Trumpot a lépésre azzal szorítva sarokba, hogy egyedül is elindítja az izraeli csapásokat, nem könnyített a helyzeten, főleg azt követően, hogy olyan hírek is napvilágot láttak, miszerint a háború berobbantása múlt szombaton a felek által elfogadásra előkészített nukleáris atomalku küszöbén történt.

• Trumpot ért kritikákra, válaszul Netanjahu hivatala az elmúlt órákban közölte, miszerint Izrael, és az Egyesült Államok „történelmi sikereket” értek el az Irán elleni háborúban, amelyre azért volt szükség, mert Irán „új föld alatti bunkerekben” építette újjá atombomba-programját, valamint azért, mert jelek utaltak egy készülő iráni tervre, amely „Izrael és a Közel-Keleten állomásozó amerikai erők megtámadását” célozta.

Összességében – a kritikusok alapvetően, nem a rezsim meggyengítese ellen ágálnak, avagy Hamenei likvidálását kérdőjelezik meg, inkább a hadművelet időzítését. Ugyanis, a régió múlt szombati berobbantása egy hasonlóan feszült izraeli belpolitikai helyzet közepében történt, és a háttérben már az sem titok, hogy Netanjahu a hadműveletet elindítását előrehozott választások tervei közepette igazította saját kampányához. 

• a háborús hírek közepette kevésbé kerül címlapra, a Legfelsőbb Bíróság magyarázat követelése az ultraortodoxok sorozás kikerülésével kapcsolatban – különös tekintettel a fennálló hadiállapotra; emellett a főügyész ajánlása Itamar Ben-Gvir (Ocma Jehudit) nemzetbiztonsági miniszter felfüggesztésére, vagy a miniszterelnök közeli tanácsadója Tzahi Braverman is vádemelés előtt áll, miután a vizsgálat bizonyítékokat talált arra vonatkozóan, hogy titkos katonai információkhoz jutott hozzá a hadsereg belső vizsgálatairól, és  nemcsak ismerte a gyanúsítottak neveit, de azt is állította, hogy képes „elfojtani az ügyet,” ha az elérne a Miniszterelnöki Hivatalig.

Eközben, Washingtonban az éjszaka folyamán a Szenátus republikánus törvényhozói elutasították az elnök Irán elleni háborújának leállítására irányuló kezdeményezést, ugyanakkor a háborús felhatalmazásról szóló törvényjavaslat 47-53 arányú leszavazása lehetőséget ad a törvényhozóknak, hogy a további támadások végrehajtása előtt a Kongresszus jóváhagyását kérjék.

Az iráni háborút illetően az Egyesült Államokban érezhető erős elutasítás azzal is összefüggésben van, hogy az elnöknek nincs meggyőző terve a háború befejezésére.

Ilymódon, a háttérben állítólag titkos puhatolózások zajlanak az iráni rezsimmel, amire Netanjahu állítólag rá is kérdezett, – jelentette az Axios. A fehér házi megkeresés mögött a miniszterelnök azon aggodalma áll, miszerint terveitől eltérően Trump sokkal korábban jelenthet be tűzszünetet.

Az Axios forrásai szerint az izraeli hírszerzés a hét elején olyan információkhoz jutott, amelyek felvetették a gyanút, hogy valamiféle kommunikáció zajlott Irán, és a Trump-adminisztráció között egy esetleges tűzszünet megvitatásáról, amit a Fehér Ház nem erősített meg Netanjahu kérdésére. Amerikai tisztviselők azt nyilatkozták az Axiosnak, hogy a Washington nem tárgyal az irániakkal, ellenben az elnök különmegbízottai – Jared Kushner és Steve Witkoff napi kontaktusban vannak Netanjahuval, és az izraeli hírszerzéssel.

A „pletykák” alapja, hogy az irániak az elmúlt napokban üzeneteket küldtek a Trump-adminisztrációnak öbölmenti, és más regionális országokon keresztül, amit Washington „badarságnak” nevezett, Trump pedig azt állította, hogy „túl késő,” így nem világos, hogy Netanjahu milyen irányú izraeli hírszerzési adatokra alapozta aggodalmait.

Kurdok bevetése – izraeli és amerikai kémszolgálatok törekvései

Az iráni-kurd frakció magas rangú vezetője szerint a vezetésük alatt álló több milícia szárazföldi offenzívára készül az iráni rezsim ellen az ország északnyugati részén. A kurdok bevetését a Moszad és a CIA készítette elő, és támogatja, állítólag – bár megerősítésre nem került.

Az éjszaka folyamán olyan hírek érkeztek, hogy az iráni-kurd frakciók megkezdték a szárazföldi offenzívát, amit korábban tagadtak, mondván, hogy egy ilyen támadás a hét második felében indulhat el, hozzátéve – a különböző csoportok az amerikai „zöld jelzésre” várnak a benyomuláshoz, – jelentette az Axios.

Karoline Leavitt, a Fehér Ház sajtófőnöke szintén tegnap azt állította újságíróknak, hogy Trump elnök nem hagyott jóvá semmilyen tervet az iráni-kurd milíciák rezsim elleni offenzívájának támogatására.

Marco Rubio külügyminiszter egy keddi zárt ajtók mögötti tájékoztatón azt mondta a Kongresszusnak – „mi nem fegyverezzük fel a kurdokat. De az izraelieknél sosem lehet tudni.„

Az Axiosnak nyilatkozó amerikai tisztviselő megerősítette, hogy az iráni-kurd frakciók felfegyverzése, és az iráni szárazföldi offenzívához való bevetése eredetileg Binjámin Netanjahu miniszterelnöktől, és a Moszadtól származott, a CIA pedig egy későbbi szakaszban csatlakozott a kezdeményezéshez. Továbbá, a forrás, hozzáteszi, miszerint az izraeli vezetők nemcsak katonai támogatást ígértek az iráni-kurd csoportoknak, hanem politikai előnyöket is egy jövőbeli kurd autonóm régióhoz a rezsim összeomlása esetén.

„A probléma az, hogy az iráni-kurd frakcióknak nincs elég katonai erejük, és a végén ágyútöltelékként végezhetik,” – idézi az Axios az amerikai forrást.

Összegezve – a terv szerint egy kurd szárazföldi offenzíva lehetőséget teremtene a rezsimre gyakorolt nyomás fokozására, és egy belső lázadás szítására, amely Irán más részeire is átterjedhetne.

A többezer katonát számláló kurd frakciók az iráni-iraki határ mentén stratégiai területeket ellenőriznek, a Moszad és a CIA szerint felfegyverzésükkel elérhető egy meghatározott terület elfoglalása Irán kurd régióján belül, ahonnan szélesebb körű felkelést szíthatnak.

A háttérben – Trump vasárnap telefonon beszélt Maszúd Barzáni és Bafel Talabáni iraki kurd vezetőkkel, hogy megvitassák az Irán elleni amerikai-izraeli háborút és a lehetséges folytatást, az Axios forrása szerint Barzáni és Talabáni is fenntartásait fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy belekeveredjenek bármilyen Irán elleni szárazföldi invázióba, miközben – „az iraki miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az iraki kormány semmilyen körülmények között nem teszi lehetővé, hogy iraki területről bármilyen fenyegetés érje Iránt,” – áll az iráni Külügyminisztérium közleményében.