ujkeletlive
Az év elején tetőzött rezsimellenes iráni tüntetések elleni agressziót ezidáig mindössze a szavak erejéig elítélő Donald Trump elnök kihagyva a megtorló támadás lehetőségét, majd a tiltakozások kihűlését követően a régióba rendelt amerikai háborús armada teljes készenlétbe helyezése ellenére, az elnök egyelőre továbbra is feszült várakozásban tartja az egész Közel-Keletet, dönteni azonban még mindig hezitál.
Az elmúlt hetek háborús készülődései közepette az elnök és közeli tanácsadói, illetve az izraeli médiában hangoztatott narratíva szerint a halogatás oka a megfelelő katonai háttér, és az újraindított tárgyalások révén a tervezett széleskörű iráni offenzíva elindításához szükséges nemzetközi legitimáció biztosítása.
A tavaly júniusi Felkelő Oroszlán hadműveletet Binjámin Netanjahu miniszterelnök azon nyomban elindította, hogy lejárt a Trump által akkor emlegetett határidő az iráni nukleáris program felfüggesztésére irányuló megállapodás megkötésére, ezúttal a kezdőcsapás indítását Trump saját kezében tartja, és az elhangzott határidők ide-oda tologatása, illetve a legutóbb emlegetett korlátozott célpontok elleni támadásra vonatkozó parancs egyes amerikai tisztviselők szerint az is lehet, hogy sosem fog elhangzani.
Jeruzsálemben azonban továbbra is egy küszöbön álló közös offenzívára készülnek, azt állítva, hogy az amerikai-iráni tárgyalások zsákutcába jutottak, és a felek közötti szakadék áthidalhatatlan, így a katonai eszkaláció elkerülhetetlen.
Igen, de – a legutóbbi genfi találkozón Teheránt képviselő Abbász Aragchi külügyminiszter úgy vélte, hogy sikerült megállapodni az „iránymutató elvekben,” és a napokban írásos javaslatot nyújtanak be a Fehér Háznak a nukleáris dúsítás ügyében, ugyanakkor a ballisztikus rakéták, illetve a többi izraeli feltételek Aragchi szerint nem képezik a tárgyalások tárgyát.
- Irán jelenleg nem rendelkezik urándúsításra alkalmas centrifugával, miután a tavaly júniusi légicsapások során nagyrészt megsemmisültek eszközeik. Ugyanakkor Hamenei azt állítja, hogy Irán nem mond le a szerinte kizárólag polgári célú dúsításhoz való jogáról, miközben Trump, és az izraeli követelmény: zéró dúsítás.
- Aragchi legutóbb azt nyilatkozta, hogy a genfi tárgyalásokon az amerikai fél nem kért „nulla dúsítást” Irántól, illetve tagadta azt is, hogy országa nevében a dúsítási program ideiglenes felfüggesztését ajánlotta volna fel. Az Axios ezzel szemben úgy tudja, hogy Trump tárgyalói, Steve Witkoff és Jared Kushner közölték az iráni külügyminiszterrel, miszerint az elnök álláspontja a „nulla dúsítás” iráni földön.
Eközben Trump még nem döntötte el mit válasszon az előtte felvázolt, akár a legszélsőségesebb forgatókönyvekre is kiterjedő ajánlások közül, mint például egy jelképes iráni dúsítást magában foglaló megállapodás, avagy a legfelsőbb iráni vezető elleni csapás terve.
A Trump-adminisztráció készen áll megfontolni egy olyan javaslatot, amely lehetővé tenné Irán számára a „jelképes” urándúsítást, feltéve, hogy az semmilyen utat nem hagy egy atombomba kifejlesztéséhez, – jelentette az Axios magas rangú amerikai tisztviselőre hivatkozva, azaz Washington vörös vonalai egy bizonyos ponton akár elvékonyodhatnak utat engedve egy közös megegyezésnek.
- „Trump elnök kész elfogadni egy olyan megállapodást, amely érdemi, és amelyet belföldön politikailag el tud adni. Ha az irániak meg akarják előzni a támadást, olyan ajánlatot kell letenniük az asztalra, amelyet nem utasíthatunk vissza, de folyamatosan elszalasztják a lehetőségeket. Ha játszmáznak, nem lesz sok türelmünk,” – idéz az Axios egy magas rangú forrást.
Másrészt, a Pentagon akár Ali Hamenei ajatollah likvidálására irányuló katonai opciót is felvázolt az elnök előtt, beleértve az ajatollah, a fia, illetve a mullahok kiiktatását is.
Valójában azonban nem tudni, hogy Trump mit fog határozni, egyik tanácsadója [Axios] szerint – „az elnök még nem döntött a csapás mellett. Onnan tudom, hogy még nem csaptunk le. Lehet, hogy soha nem fog. De az is lehet, hogy holnap felébred, és azt mondja: ’ennyi volt’.”
Globális tarifaháború
A lehetséges iráni támadás körüli zűrzavar közepette, Trump kijelentette, hogy elnöki rendeletet ír alá egy 10%-os, minden országra kiterjedő vámtarifa bevezetéséről, amellyel a Legfelsőbb Bíróság által hatályon kívül helyezett vámok egy részét kívánja pótolni.
„A mai napon aláírok egy rendeletet, amellyel a 122. cikkely alapján 10%-os globális vámot vezetünk be, a már jelenleg is fizetendő normál vámtételeinken felül,” – közölte Trump újságírók előtt, hozzátéve, miszerint a rendelet jövő héten lép hatályba.
Az elnök hivatkozásául szolgáló kereskedelmi jogkör használata első alkalommal történne, előrevetítve számos hasonló pótlólagos tarifát, amely révén az illegálisnak minősített átfogó illetékeket hoznák vissza.
Trump az 1974-es kereskedelmi törvényre hivatkozott, amely széleskörű, de korlátozott rendelkezéseket biztosít, és ellentétben a nemzetközi sürgősségi gazdasági hatalmi törvénnyel (IEEPA) – amelyről a Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy nem használható vámok kivetésére -, a 122. cikkely korlátozza a vámok időtartamát és mértékét. Ilymódon az elnök jogköre szerint legfeljebb 15%-os vámot vethet ki, mindössze 150 napos időtartamra a kereskedelmi deficit vagy a dollárválság kezelése érdekében, ugyanakkor az intézkedés kongresszusi jóváhagyás nélkül nem hosszabbítható meg az említett időszakon túl.
„A Pénzügyminisztérium becslései szerint a 122. cikkely szerinti felhatalmazás, kombinálva a potenciálisan kiterjesztett 232. és 301. cikkely szerinti vámokkal, azt fogja eredményezni, hogy a vámbevételek 2026-ban gyakorlatilag változatlanok maradnak,” – közölte tegnap Scott Bessent pénzügyminiszter.
“Trump globális tarifaháborúja, és hezitálása az iráni csapásra vonatkozóan” bejegyzéshez egy hozzászólás
Hozzászólások lezárva