ujkeletlive
Egy nappal korábban a Fehér Házban újságírók előtt Donald Trump amerikai elnök Jichák Herzog izraeli elnököt szégyenteljesnek nevezte, amiért ezidáig nem részesítette kegyelemben Binjámin Netanjahu miniszterelnököt egyelőre még tárgyalás alatt álló korrupciós vádemeléseire vonatkozóan, majd megemlítette a szerinte lehetséges iráni megállapodást is, ehhez képest alig néhány órával később azonban már az iráni rezsim megbuktatását helyezte kilátásba, miközben párhuzamosan az amerikai médiában kiszivárgott, hogy a Pentagon masszív közel-keleti háborúra készül.
Trump tegnap a Fort Bragg támaszponton találkozott katonákkal, és miközben Ali Hamenei ajatollah rezsimje eltávolításának támogatásával kapcsolatban, azt válaszolta, hogy „úgy tűnik, ez lenne a legjobb, ami történhetne. Negyvenhét éve csak beszélnek, beszélnek és beszélnek,” és azt is megerősítette, miszerint parancsot adott egy második repülőgéphordozó csapásmérőkötelék áthelyezésére a Közel-Keletre egy esetleges Irán elleni katonai fellépéshez, majd zigzagra váltva, azt állította – „szerintem sikeresek lesznek [a tárgyalások]. Ha nem, az nagyon rossz nap lesz Irán számára, nagyon rossz.”
Az iráni konfliktus korábbi diplomáciai úton történő rendezésére vonatkozó hangsúlyos Trump-narratíva – középpontjában az elrettentésre szolgáló térségbeli erődemonstráció, és az iráni vezetők fenyegetése mellett, úgy tűnik más irányt vett, ugyanis a Reuters jelentése szerint a Pentagon folytatja a csapaterősítést a Közel-Keleten, olyan kommandósokat is terepen mozgató, elhúzódó iráni műveletre készülve, amely hetekig is eltarthat, amennyiben az elnök valóban elrendeli a támadást, amiről állítólag még nem döntött.
A tavaly júniusi izraeli hadművelet után, először mindössze egy héttel korábban újraélesztett iráni tárgyalásokra vonatkozóan Trump korábban optimizmusának hangot adva azt állította, hogy e hét elején újabb forduló követi, amit úgy látszik Netanjahu sürgősségi villámlátogatása a Fehér Házban hiúsított meg.
Ilymódon a diplomáciai egyeztetések ismét megrekedtek, noha Irán magasrangú biztonsági tisztviselője a napokban Ománban és Katarban járt, és amerikai közvetítőkön keresztül állítólag üzenetváltás is történt.
Az elnök eközben ismételten hangsúlyozta, hogy a világ legnagyobb repülőgép-hordozója, az USS Gerald R. Ford a Karib-térségből a Közel-Keletre tart, hogy csatlakozzon az amerikai hadihajók, és egyéb katonai eszközök megerősítésére, hozzátéve „ha nem születik megállapodás, szükségünk lesz rá. Nagyon hamar útnak indul,” – tette hozzá.
A The New York Times értesülése szerint útraindított Ford csapásmérő-kötelék a már több mint két hete a térségben tartózkodó USS Abraham Lincoln hordozóhoz, és annak rakétarombolóihoz csatlakozik. Trump hirtelen döntése gyors helyváltoztatásra kényszeríti a repülőgéphordozó monstrumot, amelyet az elnök tavaly októberben a Földközi-tengerről a Karib-térségbe vezényelt jelentős katonai erőt vonva össze Nicolás Maduro venezuelai elnök meglepetésszerű rajtaütésének előkészítéseként.
A két, úszó katonai erődítmény mozgatása gyengíti az amerikai hadsereg más irányú elrettentő jelenlétét azt követően, hogy egyrészt a latin-amerikai térségből a USS Gerald R. Ford, másrészt a Dél-kínai-tenger térségébe kirendelt USS Lincoln repülőgéphordozó került átirányításra.
A Ford jelenlegi pozíciója miatt valószínűleg 3-4 hét múlva érheti el Irán partjait, amire Trump is utalt csütörtöki sajtótájékoztatóján, mondván – „megállapodást kell kötnünk, különben drámai lesz a helyzet. Megállapodást kellett volna kötniük. Jó találkozóm volt Netanjahuval, de a végén minden rajtam múlik,” – közölte, majd homályosan arra utalt, hogy az alku jövő hónapban szerinte létrejöhet, ugyanakkor nem kötötte határidőhöz az ügy lezárását.
A Ford csapásmérő köteléke több mint ötezer katonával növeli a közel-keleti amerikai jelenlétet, ám kevés olyan többlet képességet jelent, amely ne állna már eleve rendelkezésre a Lincoln esetében, bár az megállapítható, hogy a két hordozó együttesen megduplázza az elérhető vadászgépek, illetve lőszerek számát.
Az amerikai haditengerészet vezető tisztje, Daryl Caudle admirális korábban azonban úgy fogalmazott, hogy a Ford további tengeren tartása „rendkívül megterhelő” lenne, és nem híve a bevetések meghosszabbításának. A hordozók általában hat-hét hónapos küldetésen vesznek részt; azontúl a családi életet, és a karbantartási ütemtervet is várhatóan súlyosan meg fogja zavarni az elhúzódó szolgálat, mivel Trump legújabb utasítása akár hónapokig tartó meghosszabbított küldetést vetít előre.
Eközben az iráni rezsim szemmelláthatóan komolyan veszi a háborús fenyegetéseket, és a hadsereget a védelem megerősítésére összpontosítja, miközben a tüntetések árnyékában a belpolitikai helyzet feszültsége sem enyhül. A következő napokban, a tüntetések során meggyilkolt áldozatokra emlékező hagyományos 40 napos gyász kezdetével az indulatok tovább erősödnek, miközben az ország több pontján a gyászolók áldozatok portréit tartva gyülekező tömegek újraéleszthetik a rezsimellenes forradalmi tiltakozásokat.
“Trump zigzag háborús narratívája” bejegyzéshez egy hozzászólás
Hozzászólások lezárva