ujkeletlive
Tavaly évvégi mar-a-lagói látogatását követően alig egy hónappal Binjámin Netanjahu miniszterelnök sürgősségi megbeszélést kért az iráni-amerikai tárgyalások befolyásolása végett, hogy megakadályozzon a korábbi Obama-paktumhoz hasonló, esetleges alkut Teheránnal.
Donald Trump elnök beleegyezett a korábban február 18-ára tervezett helyett előrehozott találkozóba, azt is jelezve, hogy se előtte, sem utána nem várható nyilvános megjelenésük a sajtó előtt.
Ilymódon, Netanjahu tegnapi alacsony profilú látogatása minimalizált médiavisszhang mellett zajlott, a miniszterelnök a Fehér Ház hátsó ajtaján lépett be, majd a vártnál tovább tartó, közel háromórás tárgyalás után Trump saját közösségi oldalán összegezte a lényeget, miszerint a megbeszélés jó volt, de „semmi véglegeset nem értünk el azon kívül, hogy ragaszkodtam az Iránnal folytatott tárgyalások folytatásához, hogy kiderüljön, tető alá hozható-e egy megállapodás. Ha igen, jeleztem a miniszterelnöknek, hogy ez a preferált út. Ha nem, akkor meg kell látnunk, mi lesz a kimenetel.”
Továbbá, az elnök megjegyezte, hogy a tavaly júniusi 12 napos háború előtt Irán úgy döntött, nem köt üzletet az USA-val, ami „nem sült el jól nekik. Remélhetőleg ezúttal észszerűbbek, és felelősségteljesebbek lesznek.”
Ehhez képest, Netanjahu hivatala szerint a miniszterelnök „hangsúlyozta Izrael Állam biztonsági igényeit az Iránnal folytatott tárgyalások kontextusában, és a felek megállapodtak a köztük lévő szoros koordináció és kommunikáció folytatásáról.”
Ami Gázát illeti, mindkét fél megerősítette azt, hogy a téma szóba került; Trump szerint megvitatták „a Gázában és általában a régióban elért hatalmas előrehaladást,” míg Netanjahu-közeli politikai források a miniszterelnök elutazása előtt a Kan közszolgálati csatornák jelezték, miszerint közölni fogja a Fehér Házban, hogy az elnök által bejelentett béketerv második szakasza „nem halad,” előrejelezve, hogy szándékában áll újraindítani a háborút az övezetben, amelyre az izraeli hadsereg elkezdte az előkészületeket.
A látogatás margóján, Netanjahu megérkezése után közvetlenül beszélt Trump régióbeli különmegbízottaival, Steve Witkoffal és Jared Kushnerrel, majd tegnap reggel találkozott Marco Rubio külügyminiszterrel, és jelenlétében aláírta csatlakozását Trump Legfelsőbb Béketanácsához január 19-i dátummal, ami a davosi Világgazdasági Fórumon rendezett beiktatási ceremónia időpontját jelzi.
Mike Huckabee, az Egyesült Államok izraeli nagykövete közösségi médiában közzétett bejegyzésében „nagyon pozitívnak” nevezte a találkozót, megjegyezve, hogy az Iránnal kapcsolatos egyeztetések folytatódnak, illetve „valódi előrelépés” történt Trump Béketanácsát illetően.
Ugyanabba a folyóba kétszer
A tegnapi zárt ajtók mögötti találkozón elhangzottakról egyelőre csak találgatni lehet, de mindkét félhez közeli héják, különösen Netanjahu és környezetéből azt a narratívát kívánják erősíteni a médiában, miszerint a forgatókönyv pontosan ugyanaz, mint a tavalyi júniusi izraeli-amerikai csapások előtt volt.
Trump minden csatornán a diplomáciai úton történő rendezés iránti elkötelezettségét hangsúlyozza, miközben Izraelben úgy vélik, hogy az elnök és Netanjahu az iráni támadás előtt tavaly hasonlóan félrevezető, és egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tettek szándékosan, miközben a háttérben szorosan összehangolták a műveletet.
Ami Iránt illeti – a tavalyi támadás, ha nem is teljesen, de az időzítést illetően nyilván váratlanul érte a teheráni rezsimet, ezúttal – főleg a Perzsa-öbölben felvonultatott, ugrásra kész amerikai armadával a háttérben az állítólagos Netanjahu-Trump titkolózás nem biztos, hogy kellőképpen szolgál Teherán félrevezetésére.
Összegezve
A tavaly júniusi 12 napos háború óta múlt héten Ománban először kezdődtek újra a tárgyalások a felek között, amerikai részről az elnök különmegbízottai – Kushner és Witkoff, míg a teheráni küldött, Abbász Aragchi iráni külügyminiszter részvételével.
Az Axiosnak nyilatkozva, Trump tegnap azt állította, hogy jövő héten a tárgyalások második fordulójára számít, ugyanakkor előfordulhat, hogy egy második repülőgép-hordozó csapásmérő komplexumot is az Öbölbe küld, felkészülve egy erőteljes támadásra abban az esetben, ha a tárgyalások kudarcba fulladnak.
Igen, de – a nagy katonai felhajtás ellenére, Trump továbbra is derülátóan nyilatkozott a diplomáciai rendezéssel kapcsolatban, állítása szerint Irán „nagyon akarja az alkut,” miközben a katonai fenyegetés hatására sokkal komolyabban tárgyalnak, mint annak előtte. Korábban [a tavalyi háború előtt] – „túlbecsülték lapjaikat, de a mostani tárgyalások „egészen mások,”- nyilatkozta kedden az elnök az Axiosnak, de Netanjahu környezete szerint a miniszterelnök úgy véli, az Iránnal való katonai összecsapás elkerülhetetlen, csupán a „mikor” a kérdés.
Mikor?
Amennyiben valóban a tavalyi forgatókönyv szerint Trump folyamatosan dezinformál, és küszöbön a háború, ez esetben az időzítés Netanjahu számára különösen fontos.
Az ultraortodox sorkatonai szolgálat alóli kibújás miatti törvény tavaly hasonlóan sarokba szorította a miniszterelnököt, kérdésessé téve a kormány túlélését. A háredi frakciók több, mint egy éve gátolják a koalíció működését, ugyanakkor a Kneszet feloszlását is blokkolják, hogy nyomást gyakoroljanak Netanjahura a kívánt sorkatonai kibújás, és a szankciók eltörlésének törvényszerű kikóserolására.
A kormány megbuktatását eredményező két lehetőség kulcsa az ultraortodox frakciók illetve vallási vezetőik kezében van, egyrészt a költségvetés blokkolása, másrészt bizalmatlansági indítvány megszavazása révén.
Tavaly a költségvetés megszavazása előtt a háredik végül elálltak a bizalmatlansági szavazás támogatásától, mint utólag kiderült azért, mert Netanjahu megsúgta a küszöbön álló iráni támadást, így nemzetbiztonsági okokra hivatkozva megnyerte a csatát az ultraortodoxokkal.
Idén, deja Vu helyzet alakult ki. A tavalyi iráni offenzívát követően ismét napirendre kerülő sorozási-ügy orvoslására Netanjahu kirúgta a Külügyi és Védelmi Bizottság éléről Juli Edelstein (Likud), majd a helyette kinevezett Boaz Biszmut (Likud) új törvénytervezete olyannyira biztosítaná az ultraortodoxok sorkatonai szolgálat alóli kibújását, hogy a kormányzó Likudon belüli ellenzői mellett, a bizottság jogi tanácsadója sem hajlandó támogatni azt.
A költségvetés első olvasatának megbuktatásával fenyegetőző háredik újabb esélyt adva a kormánynak végül beleegyeztek ugyan a számukra nem mellesleg igen kedvező kifizetéseket tartalmazó büdzsé, és a kormány további életben tartását biztosító első olvasat megszavazásába, a folytatás azonban egyelőre nem világos, mivel az ominózus törvényjavaslat elakadt a bizottságnál, így Netanjahu minden bizonnyal az iráni háború márciusi időzítésével fogja ismét meggyőzni az ultraortodoxokat a költségvetés megszavazása ügyében.
Az ominózus Biszmut-féle sorozási javaslat, ami teoretikusan tartalmaz némi kötelező bevonulási kvótát, amennyiben el is fogadnák a Kneszetben, biztosan nem fog megvalósulni, legalábbis az ultraortodoxok vezetők előre bejelentettem nyilatkozatai erre engednek következtetni.
„Akár egyetértenek vele a hatóságok, akár nem, egyetlen jesiva-diák sem, még egyetlem egy sem fog bevonulni a hadseregbe. A Tóra-tudósok helye kizárólag a jesivák, és kollelek falai között van. Mindenki tudjon róla, függetlenül attól, hogy megérti-e vagy sem: ez a tény, így volt eddig, és így is marad,” – közölte legutóbbi nyilatkozatában a Jahadut HaTora frakció, Degel HaTora ágának spirituális vezetője, Dov Lando rabbi.
“Netanjahu a Fehér Házban – szűkszavú ellentmondásos nyilatkozatok, és találgatások” bejegyzéshez egy hozzászólás
Hozzászólások lezárva