Avi/ujkelet.live
A háború 829. napja
Elutasított katonai tiszteletadás
Nem jár hivatalos katonai tiszteletadás Joshua Boone tartalékosnak, aki több mint 700 napnyi frontszolgálat után, nem sokkal leszerelése után vasárnap véget vetett életének, jelentette a katonai rádió. Az eset az Almoz-bizottság első nagy próbatétele, miközben bajtársai küzdenek Boone elesett katonaként való elismeréséért.
A részletek:
- A harcos múltja: Joshua (Josh) Boone az Egyesült Államokból (Idaho) érkezett „magányos katonaként” (nincs közeli rokona Izraelben), 2017-ben csatlakozott a Golani dandárhoz.
- Rendkívüli szolgálati idő: 2023. október 7. óta, amikor besorozták a tartalékos állományba az északi majd a déli szektorba, összesen 748 napot töltött szolgálatban. Amikor egysége pihenőre ment, önkéntesen jelentkezett más alakulatokhoz, hogy folyamatosan a fronton maradhasson.
- Harctéri trauma: Parancsnokai szerint mesterlövészként számos terroristát likvidált, nehéz jeleneteknek volt kitéve és több súlyos incidensnél vett részt sebesültek mentésében. Nem sokkal halála előtt mentálhigiénés tiszttel is konzultált.
- A jogi státusz: Mivel az öngyilkosságot a szolgálat befejezése után követte el, az érvényben lévő szabályozás és az Almoz-bizottság döntése értelmében nem minősül elesett katonának. Temetésén csak korlátozott katonai jelképek használatát engedélyezték a teljes körű katonai tiszteletadás helyett.
- Harc: Boone harcostársai a Carmeli dandárból kampányt indítanak a döntés megváltoztatásáért, követelve a Herzl-hegyi katonai temetőben való elhelyezést.
Mi várható: Az Izraeli Védelmi Erők nyilatkozatában elismerte, hogy „a halál körülményei összefüggésben állhatnak katonai szolgálatával”. Ennek megfelelően bejelentette, hogy az Almoz-bizottság következtetéseivel összhangban fog eljárni: „Az Izraeli Védelmi Erők saját kezdeményezésére felvette a kapcsolatot a családdal, hogy célzott választ adjon, amely magában foglalja a családtagok kísérését és támogatását, valamint a háború alatti szolgálatáért és hozzájárulásáért járó elismerés kifejezését.”
Mit jelent ez? A hadsereg válasza csak bizonyítja a problémát – bár teljesen egyértelmű, hogy a katona halálának körülményei közvetlenül összefüggenek a hosszú tartalékos szolgálatával, még mindig nem ismerik el elesett katonaként.
Emlékeztető: Az Izraeli Védelmi Erők két hete közzétette a bizottság következtetéseit, amely a szolgálatuk befejezése után öngyilkosságot elkövető katonák családtagjainak helyzetét vizsgálta.
A bizottság több hónapos késés után mutatta be az alábbi pontokat:
- Nincs „elesett katona” státusz: Még ha bizonyítható is a közvetlen összefüggés a katonai szolgálat és az öngyilkosság között, az elhunytat nem ismerik el hivatalosan az izraeli hadsereg hősi halottjaként.
- A bürokrácia marad: A családoknak továbbra is a Védelmi Minisztérium kárpótlási eljárásán kell átesniük. Sikeres eljárás esetén a besorolásuk „szolgálata következtében elesett katona” lesz.
- Kizárás az emlékezetből: Az áldozatok neve nem kerül fel az egységek emlékműveire, nem szerepelnek a hivatalos megemlékezéseken, és a családokat sem hívják meg az éves egységszintű kegyeleti ünnepségekre.
- Nincs katonai temetés: Az érintetteket továbbra is civil temetőkben helyezik örökbe.
A bizottság egyetlen engedményt tett: a hadsereg humánerőforrás-főnökének döntése alapján a temetésen megjelenhetnek bizonyos katonai szimbólumok:
- Jelen lehetnek katonai képviselők.
- Az egységparancsnok búcsúztatót mondhat.
- A hadsereg koszorút helyezhet el a sírra.
- A folyamat: Egy gyorsított vizsgálat után az Emberi Erőforrás Osztály tisztjei kísérhetik a családot a temetés és a gyászhét alatt, de utána a kapcsolat megszakad.
Kritika: A döntés hatalmas felháborodást váltott ki az érintett családok körében. Két fő okból:
- A családokat meg sem hallgatták: A bizottság az öt hónapos munka során egyetlen olyan családot sem idézett be, akik hasonló veszteséget éltek át, így nem mérték fel az igényeiket.
- Kommunikációs hiba: A hadsereg előbb tájékoztatta a sajtót a döntésekről, mint magukat az érintett gyászoló családokat.
A háttér: A bizottságot Roi Wasserstein tartalékos katona esete után hozták létre, aki azután vetett véget életének, hogy Gázában sebesülteket mentett ki a harctérről, és súlyos traumákkal tért haza.
A lényeg: A hadsereg és a védelmi minisztérium gyakorlatilag a status quo fenntartása mellett döntött, figyelmen kívül hagyva a történelmi igazságtétel lehetőségét.
- A közfelháborodás hatására létrehozott testületnek megvolt a politikai és társadalmi felhatalmazása arra, hogy igazságot szolgáltasson a poszttraumás stresszben érintett veteránok családjainak.
A döntés üzenete egyértelmű: a hadsereg továbbra is éles határvonalat húz a harctéri és a hazatérés utáni veszteségek között. A családok számára, akik abban bíztak, hogy szeretteik áldozata ugyanolyan súlyú lesz a nemzet szemében, a bizottság munkája nem megoldást, hanem a meglévő sebek feltépését jelentette.
“Harc az öngyilkos tartalékos elismeréséért” bejegyzéshez egy hozzászólás
Hozzászólások lezárva