Drámai eszkaláció Iránban, Izrael is figyel

ujkelet.live

 Az iráni rezsim országos internetblokádot vezetett be és éles lőszerrel próbálja elfojtani a december 28-án kirobbant tüntetéshullámot. Donald Trump elnök világossá tette: az Egyesült Államok katonai erővel avatkozik be, ha Teherán tovább folytatja a civil lakosság mészárlását.

Miért fontos: Az izraeli hírszerzés és az INSS (Nemzetbiztonsági Tanulmányok Intézete) elemzése szerint ez a legsúlyosabb fenyegetés a rendszer 1979-es alapítása óta. A totális digitális zárlat a rezsim növekvő pánikjának jele. A helyzet kimenetele most azon múlik, hogy a biztonsági apparátusban megjelennek-e a repedések az amerikai katonai nyomás és a belső népi ellenállás súlya alatt.

Az INSS mélyelemzése:

Dr. Raz Zimmt, az INSS Irán-szakértője szerint a jelenlegi folyamat egy „tartós forradalmi állapot”, amely az alábbi három pilléren nyugszik:

  • A tömeg ereje: A megmozdulások kiterjedtsége és dühödt jellege már részben teljesíti a rendszerváltáshoz szükséges feltételeket, bár a kritikus gazdasági szektorok (például az olajmunkások) teljes körű csatlakozása még várat magára.
  • A karhatalom egysége: Ez a legdöntőbb tényező. Jelenleg még nincs egyértelmű jel a biztonsági erők szétesésére vagy tömeges dezertálásra, és a politikai elit is kifelé egységet mutat.
  • Lehetséges végkifejletek: Zimmt három forgatókönyvet vázol fel:
    1. A rezsim brutális elnyomással visszakényszeríti a népet a „szigorított hétköznapokba”, ami azonban Trump beavatkozását válthatja ki.
    2. A tüntetések radikalizálódása és a karhatalom belső bomlása, ami a rendszer összeomlásához vezet.
    3. A biztonsági elit „feláldozza” a legfőbb vallási vezetőt, Ali Hameneit, és katonai jellegű kormányzást vezet be, vagy radikális politikai fordulatot hajt végre (például enged az amerikai követeléseknek a szankciók feloldása érdekében).

A további részletek:

  • Veszteségek: Egy teheráni orvos a TIME-nak elmondta: hat fővárosi kórházban 217 tüntető halálát regisztrálták egyetlen éjszaka alatt, többségüket éles lőszerrel lőtték le.
  • Blokád: A Netblocks megerősítette, hogy az országos internetleállás több mint 36 órája tart, elvágva Iránt a külvilágtól.
  • Amerikai ultimátum: Trump elnök kijelentette: „Nagyon-nagyon keményen ott fogunk ütni, ahol fáj”, ha folytatódik az öldöklés. Megjegyezte: a nép olyan városokat foglalt el, amikről senki nem hitte volna, hogy lehetséges.
  • Reakciók: Teherán Washington-t és Izraelt vádolja a „felforgató tevékenység” koordinálásával, míg a francia, német és brit vezetők közös nyilatkozatban ítélték el a tüntetők meggyilkolását.
  • Katonai ultimátum: A Forradalmi Gárda állami tévében sugárzott közleménye szerint „terroristák” támadtak katonai bázisokra az elmúlt két éjszaka. A biztonság fenntartása „vörös vonal”, és a helyzet folytatása „elfogadhatatlan”.
  • Mozgósítás: Az iráni hadsereg hivatalosan is megfogadta a stratégiai infrastruktúra és a közvagyon védelmét, felszólítva a lakosságot az „ellenséges összeesküvések” elleni éberségre.

Izraelben is figyelnek:

Izrael és más országok hírszerző közössége figyelemmel kísérik az iráni tüntetéseket – és azt, hogy azok közelednek-e egy jelentős ponthoz, amely veszélyezteti a kormány stabilitását. A KAN közszolgálati műsorszolgáltató tegnap este arról számolt be, hogy izraeli források szerint az internet leállása a rezsim körében növekvő aggodalom jele.

  • Általánosságban elmondható, hogy az ilyen népi felkelések elemzése összetett dolog, amely hajlamos kudarcot vallani.
  • Például 2011-ben az akkori katonai hírszerzési főnök, Aviv Kochavi a Külügyi és Biztonsági Bizottság előtt úgy értékelte, hogy Mubarakra nincs veszély. Néhány nappal később megtörtént a puccs.
  • Még az Aszad-rezsim stabilitásával kapcsolatos minden kérdésben is, Izraelben és a világ más országaiban, meglepődtek az összeomlás mértékén és gyorsaságán.

Új Kelet Live Podcast – Ami a héten kimaradt Új Kelet Live

E heti adásunkban az izraeli gazdaság, belpolitika és nemzetközi kapcsolatok legfontosabb híreit elemezzük a legfrissebb hivatalos adatok és nyilatkozatok alapján.A tartalomból:Gazdasági körkép: Megjelentek a Központi Statisztikai Hivatal augusztusi adatai. A fogyasztói árindex 0,7%-os havi növekedést mutat, amivel az éves infláció 1,5%-ra alakult. Részletesen megnézzük, miért drágultak jelentősen a repülőjegyek, a szállodai tartózkodások és az üzemanyagok, valamint hogyan változtak az ingatlanbérleti díjak.Belpolitikai csörte: Amichai Elijahu örökségvédelmi miniszter tel-avivi kijelentése a kormányellenes tüntetők bevonulásáról óriási felháborodást váltott ki. Naftali Bennett korábbi miniszterelnök bocsánatkérésre szólította fel a minisztert a Herzl-hegyi temetőben.Bírósági ítélet: 22 év börtönbüntetésre ítélték Dennis Mokint a 19 éves Diar Umari 2023-as megöléséért. Áttekintjük a Názáreti Kerületi Bíróság döntésének hátterét és az áldozat apjának reakcióját.Kultúra és diplomácia Thaiföldön: Alona Fisher-Kamm izraeli nagykövet a bangkoki követségen nyilatkozott a közelmúltbeli izraeli-ellenes tüntetésekről, kiemelve a kulturális különbségek elsimításának fontosságát.NAÜ közgyűlés Bécsben: Moshe Edri, az Izraeli Atomenergia Bizottság vezérigazgatója egyértelmű üzenetet küldött Teheránnak: Izrael szükség esetén ismét fellép az iráni fenyegetéssel szemben.És a szokásos bónusz téma zárásul.Tarts velünk! Iratkozz fel a csatornánkra, és hagyj egy értékelést, ha tetszett az epizód!Sábát sálom vegmár hatima tova!
  1. Új Kelet Live Podcast – Ami a héten kimaradt
  2. Új Kelet Live Podcast – Ami a héten kimaradt
  3. Új Kelet Live Podcast – Ami a héten kimaradt
  4. Új Kelet Live Podcast – Ami a héten kimaradt
  5. Új Kelet Live Podcast – Ami a héten kimaradt

Drámai eszkaláció Iránban, Izrael is figyel” bejegyzéshez egy hozzászólás

Hozzászólások lezárva