ujkeletlive
A Miniszterelnöki Hivatal megerősítette, hogy a Vöröskeresztnek átadott két meggyilkolt túsz holttestét tartalmazó koporsó az éjszaka folyamán megérkezett Izraelbe. Az Egészségügyi Minisztérium közleménye szerint az elhunytak feltételezhető földimaradványait a törvényszéki orvostani intézetbe szállították, az azonosítást követően a családok hivatalos értesítést kapnak.
A Gázából biztonsági kísérettel érkező koporsókat szállító jármű, mint minden korábbi alkalommal az út mentén sorfalat álló izraeliek kíséretében haladt végig.
A Hamász nem azonosította név szerint az átadott túszt, a héber médiában megjelent jelentések alapján, a terrorszervezet ugyanazon a területen folytat ásatásokat, ahol a hadsereg elesettek holttesteit korábban megtalálta.
Izrael azt állítja, hogy a Hamász szándékosan visszatartja a holttestek többségét, a szaúdi Asharq Al-Awsat napilapnak nyilatkozó Hamász források azonban ismételten azt állítják, hogy a terrorszervezet az eddig birtokukban lévő túszok maradványait korabban átadták Izraelnek. Ilymódon, a fennmaradó 17 holttest felkutatása „összetett műveletet” igényel, olyan speciális mérnöki felszerelésekkel, amelyekkel nem rendelkeznek.
Binjámin Netanjahu miniszterelnök és kormánya az eddigi humanitárius segélykorlátozások mellett, további szankciókat fontolgat, amennyiben a terrorszervezet nem folytatja az elesett, és elrabolt túszok visszaadását, – jelentette a Kan közszolgálati csatorna.
Az elraboltak családjait képviselő fórum támogatja Netanjahu döntését, ugyanakkor megjegyzik, miszerint – „mindazonáltal az izraeli kormánynak nem szabad a közvetítőkre hagyatkoznia, határozott vonalat kell követnie a Hamásszal szemben, és követelnie kell mind a 18 [az éjszaka óta elvileg 16] túsz maradéktalan átadását.”
Továbbá, a Kan úgy tudja, hogy az amerikai kormány üzenetet küldött Izraelnek, mondván, hogy jelenleg nem ajánlott szankciók kivetése a Hamászra az elraboltak holttestének visszaadása körül kialakult válság miatt, mivel Washington nyomást gyakorol a közvetítő országokra az ügy rendezése érdekében.
A még mindig az övezetben maradt 16 túsz holttestének visszaadásáról szóló tárgyalások jelenleg Egyiptomban zajlanak, miközben a tíz napja életbe lépett tűzszünet végrehajtásának mechanizmusa várhatóan a hét végén fog a gyakorlatban is érzékelhetővé válni.
Tüntetések a tűzszünet árnyékában
Donald Trump elnök béketervének első szakaszában múlt héten hétfőn a Hamász elengedte az összes életben lévő túszt. Az elesettek hátramaradt holttestének visszaadását követelve, a szombat kimenetele után ismét több tízezren vonultak országszerte az utcára. A tüntetések központi helyszínén a tel-avivi gyűlésen a két év fogság után hétfőn elengedett Matan Zangauker édesanyja egyrészt a meggyilkolt holttestek kivétel nélküli elengedésére szólított fel, másrészt az október 7-i kudarcért illetékesek felelősségre vonását követelte.
Matan édesanyja, Einav köszönetet mondott a közvélemény támogatásáért, ugyanakkor élesen bírálta a kormányt „az október 7-i katasztrófáért és a máig tartó mulasztásokért,” – hangsúlyozva –
„ez a kormány felelős azért, hogy gyerekeket raboltak el az ágyukból, családok rejtőztek órákig a holttestek között, és a segítség késve érkezett. A háború átnevezése nem törli el a felelősséget. Az igazi gyógyulás csak akkor kezdődhet el, ha a felelősöket hazaküldik, és szembenéznek az igazságszolgáltatással.”
A Túszok terén tartott rendezvényen felszólalt a 2014-ben az Erős Szikla hadművelet során Gázában elesett, és holttestét azóta fogvatartott Hadar Goldin százados húga, aki a kormányt, és az izraeli közvéleményt egyaránt arra kérte, hogy ne adják fel a küzdelmet az övezetben hátramaradt elesettek hazahozatala érdekében.
Ajelet Goldin szerint a Hamász tudja, hol vannak a holttestek, de szándékosan nem működik együtt, majd felhívta a figyelmet a „közös emlékezet elaltatására,” utalva a kormányzati kommunikációra amely szerint „minden túsz hazatért,” – hangsúlyozva, hogy a harc nemcsak a túszokért, hanem Izrael értékeiért, és jövőjéért is zajlik.
A Szimchát Tóra-i mészárlások kivizsgálására alkalmas állami vizsgálóbizottságot a kormány ezidáig nem volt hajlandó összehívni, a Legfelsőbb Bíróság felszólítása ellenére, és annak ellenére sem, hogy a tüntetéseken is folyamatosan emlegetett követelést a közvélemény kutatások szerint az izraeliek többsége támogatja.
Binjámin Netanjahu miniszterelnök kormánya a téli parlamenti ülésszakban egy bizonyos bizottság felállításáról szóló törvényjavaslatot tervez benyújtani, ami a jelentős módosítások miatt a közvélemény, és az érintett családok várhatóan heves ellenállásába fog ütközni.
A tervezet szerint a bizottságot egy kölcsönösen elfogadott bíró vezethetné, mellőzve a jelenleg érvényes törvény szerinti – a Legfelsőbb Bíróság elnöke által vezetett testületet, és az általa kinevezett jelölteket. Továbbá, a bizottság összetétele politikai, és nem igazságügyi szakmai hátterű lenne, azaz fele-fele arányban oszlana meg a koalíció, és az ellenzék között. A bizottság jogkörei, és működési módja látszólag a törvényben meghatározott maradna, de a tervezett változtatások miatt a vizsgálat jelentősen átpolitizált hátterűvé válik, miközben várhatóan komoly vitákat, és felháborodást válthat ki különösen az áldozatok családjainak körében.
A kormányzó Likud egyik képviselője szerint „ha a törvény megszületik, a bizottság mindenképp létrejön, és mindkét oldal képviselői részt vesznek benne,” megjegyezve, hogy a miniszterelnök pártjának célja, hogy a vizsgálat ne csak az október 7-i eseményeket, hanem azt megelőző éveket is érintse, beleértve a Legfelsőbb Bíróság, a korábbi védelmi miniszterek, és a tiltakozó mozgalmak [és vezetőik] szerepét is.
A Kneszet téli ülésszaka ma kezdődik, az következő napokban az állami vizsgálóbizottság körüli kormányzati ellenállást övező politikai viták mellett, a másik szintén heves társadalmi elutasítást kiváltó, ultraortodoxok katonai szolgálat alóli mentességről szóló törvény megszavazása lesz a plénumvita középpontjában. Az úgynevezett ultraortodox mentességi jogszabály Netanjahu miniszterelnök számára a legfontosabb prioritás annak reményében, hogy a kormányból és/vagy a koalícióból emiatt kilépő háredi frakciók visszatérjenek, és ilymódon elkerülje az előrehozott választásokat.
“Gázai tűzszünet – a Hamász 2 koporsót adott át” bejegyzéshez egy hozzászólás
Hozzászólások lezárva