A helyzet Gázában, a Trump-terv és halálbüntetés a terroristákra

Avi/ujkelet.live

A háború 723. napja, a túszok: A Nemzetbiztonsági Bizottság ma reggel összeült, hogy megvitassa a terroristák halálbüntetéséről szóló törvényjavaslatot. A megbeszélésen Itamar Ben-Gvir is jelen van. Ben-Gvir közölte, hogy Binjámin Netanjahu miniszterelnökhöz közel állók nyomást gyakoroltak rá, hogy ne tartsa meg az ülést.

A hadifoglyok és eltűntek koordinátora, Gal Hirsch a vitán ellenezte a törvényjavaslat előmozdításának időzítését. Közölte továbbá, hogy információi szerint 48 túsz van – 20 életben van, kettő státusza miatt komoly aggodalom merült fel, 26 pedig már nem él.

Ben-Gvir Hirschnek: ,,Nem képviseled az összes családot.”

Hirsch: ,,Nem személyes álláspontot képviselek, hanem a sajátomat és a hadifoglyok és eltűnt személyek teljes szervezetének álláspontját. Azt kértem, hogy ne tartsák meg ezt a vitát, és kértem, hogy a kérdést ne terjesszék a plenáris ülés elé, mielőtt kabinetbeszélgetést tartanának, ahol megoszthatnám az összes rendelkezésemre álló információt. A birtokomban lévő információkat nem oszthatom meg a nyilvánossággal.

Ben-Gvir: Többször kértem a miniszterelnöktől kabinetmegbeszélést, de ő nem tartott.

Hirsch: Nem osztom a helyzetértékelésedet (hogy ez segíteni fog a túszok ügyének)… Ez a vita nem segít nekünk céljaink elérésében. Azt kérem, hogy zárják le.

Cvíka Fogel (Otzma Jehudit): Két különböző értékelésről van szó, az egyiket a nyilvánosság hallani fogja (a vita folytatódik).


Gáza: Az izraeli légierő az elmúlt napban mintegy 140 célpontot támadott a Gázai övezetben, köztük terrorszervezetek által használt épületeket, terroristákat és egyéb infrastruktúrát.

A Hamász terrorszervezet által vezetett gázai egészségügyi minisztérium tegnap közölte, hogy az elmúlt 24 órában 77 palesztin halt meg az izraeli támadásokban.

Mindeközben három izraeli hadosztály manőverezik, folytatva a behatolást egyre mélyebben Gázavárosba.

Az övezet déli részén a Gáza Hadosztály erői terroristákat öltek meg, és megsemmisítették a Hamász infrastruktúráját, beleértve megfigyelő berendezéseket is.


Trump terve: A Trump-kormány gázai háború lezárására irányuló javaslata minden katonai művelet azonnali leállításával, a „harci vonalak” befagyasztásával, valamint az életben lévő és meggyilkolt túszok 48 órán belüli kiadásával kezdődne.

A 21 pontos terv szerint – amelynek egy példányát a The Washington Post megszerezte, és amelyet két kormányzat tisztviselői megerősített– a Hamász összes támadófegyverét megsemmisítik. Azok a militánsok, akik „elkötelezik magukat a békés egymás mellett élés mellett”, amnesztiát kapnak. A távozni kívánó Hamász-tagok számára megkönnyítik a biztonságos átjutást más országokba.

Sem Izrael, sem a Hamász nem egyezett még bele az alig több mint három oldalas tervbe, amelyet amerikai tisztviselők osztottak meg a regionális és szövetséges kormányokkal az ENSZ magas szintű találkozóin az elmúlt héten. Donald Trump elnök várhatóan nyomást gyakorol majd Binjámin Netanjahu miniszterelnökre, hogy fogadja el azt, amikor hétfőn a Fehér Házban találkoznak.

Egy magas rangú izraeli tisztviselő egy pénteki tájékoztatón az újságíróknak azt mondta, hogy országa vezetésének még felül kell vizsgálnia a tervet a hétfői találkozó előtt.

A Hamász megerősítette, hogy még nem kapott belőle másolatot.

Az amerikai javaslat egyes elemei homályosak míg mások nagyon konkrétak. „Miután az összes túszt szabadon engedték” – áll a szövegben –, „Izrael szabadon enged 250 életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt fogolyt, valamint 1700 gázai állampolgárt, akiket október 7. után vettek őrizetbe. … Minden egyes izraeli túszért, akinek a maradványait kiadják, Izrael átadja 15 elhunyt gázai maradványait.”

A javaslat kimondja, hogy „a megállapodás elfogadását követően azonnal teljes körű segélyt küldenek a Gázai övezetbe… beleértve az infrastruktúra (víz, áram, szennyvíz) helyreállítását, a kórházak és pékségek helyreállítását, [és] a törmelék eltávolításához és az utak megnyitásához szükséges berendezések bevitelét.” A terv azonban nem említi, hogy ki végezné el ezt a munkát, vagy fizetne érte.

A terv egy „ideiglenes, átmeneti kormányzást” is felvázol, amely „képzett palesztinokból és nemzetközi szakértőkből” állna, és amely a Gázai övezet „napi” közszolgáltatásait működtetné. Ezt az irányító testületet egy „új nemzetközi testület támogatná és felügyelné”, amelyet az Egyesült Államok másokkal konzultálva hozna létre, miközben a Palesztin Hatóság belső reformokat hajt végre, amíg képesnek nem bizonyul Gáza átvételére a jövőben.

Az Egyesült Államok emellett „arab és nemzetközi partnerekkel együtt fog működni egy ideiglenes Nemzetközi Stabilizációs Erő létrehozásában, amely azonnal bevetésre kerül és felügyeli a biztonságot Gázában”, amíg egy palesztin erőt kiképeznek. Az izraeli erők „fokozatosan átadják az általuk megszállt gázai területet” – áll a dokumentumban. Végül az izraeliek teljesen kivonulnak, kivéve egy meghatározatlan „perimeteren való jelenlétet”.

Néhány arab kormány ideiglenesen beleegyezett a nemzetközi erőkben való részvételbe – mondta a régió tisztviselője –, „de további beszélgetésekre van szükségünk erről”.

A jelenlegi terv a korábbi terv nagy részét magában foglalja, de új elemeket is tartalmaz, például Izrael ígéretet tesz arra, hogy nem fogja megszállni vagy annektálni Gázát, és „nem indít további támadásokat Katar ellen”.

A terv „elismeri Katar fontos közvetítői szerepét ebben a konfliktusban”, és megjegyzi, hogy az Egyesült Államok és Izrael volt az, amely először kérte Katartól, hogy fogadja a Hamász tárgyalóit.

Végül a terv kimondja, hogy amint a fent említett lépések megtörténnek és a reformok megvalósulnak, „végre megteremtődhetnek a feltételek egy hiteles úthoz a palesztin államiság felé, amelyet a palesztin nép törekvéseként ismerünk el”.

Új Kelet Live Podcast – Ami a héten kimaradt Új Kelet Live

Alkotmánymódosítás Magyarországon, Ben Gvir vízumbalhéja és támadás a tel-avivi villamosok ellenE heti adásunkban az izraeli sajtó legfontosabb és legvisszhangosabb híreit válogattuk össze nektek. Politikai földrengések, diplomáciai csörték és nemzetközi feszültségek – pörgősen, lényegretörően.Amiről a mai epizódban szó lesz:Történelmi alkotmánymódosítás Magyarországon: Elfogadták a 8 éves miniszterelnöki korlátot, ami ellehetetleníti Orbán Viktor visszatérését. Hogyan reagált erre az izraeli ellenzék és Naftali Bennett?Itamar Ben Gvir vízum-kálváriája: Miért kellett ujjlenyomatot adnia a nemzetbiztonsági miniszternek az amerikai nagykövetségen, és miért mondta le végül az utazását?Rongálás Spanyolországban: Palesztinbarát aktivisták kalapácsokkal és vörös festékkel támadtak a Tel-Aviv-i könnyűvasút leendő szerelvényeire. Milyen hatással van ez a lila vonal átadására?Bukás a hadseregben: Tiltott szerelmi viszony és kitüntetés a beosztottnak – azonnali hatállyal távozik a hadsereg hadműveleti osztályának vezetője, Jiszráel Somer dandártábornok.Egy különleges találkozó a Fehér Házban: Donald Trump fogadta a gázai fogságból 738 nap után kiszabadult Rom Braszlavszkit, aki végre személyesen is köszönetet mondhatott az elnöknek.+1Ha tetszett az adás, kövess minket itt Spotify-on, és nyomj egy ötcsillagos értékelést, hogy még több emberhez eljussanak a legfrissebb izraeli hírek!
  1. Új Kelet Live Podcast – Ami a héten kimaradt
  2. Új Kelet Live Podcast – Ami a héten kimaradt
  3. Új Kelet Live Podcast – Ami a héten kimaradt
  4. Új Kelet Live Podcast – Ami a héten kimaradt
  5. Új Kelet Live Podcast – Ami a héten kimaradt

A helyzet Gázában, a Trump-terv és halálbüntetés a terroristákra” bejegyzéshez egy hozzászólás

Hozzászólások lezárva