Avi/ujkelet.live

A háború 669. napja: Izrael fokozatosan engedélyezni fogja az áruk Gázai övezetbe történő bevitelét a magánkereskedelmi szektoron keresztül egy új mechanizmus keretében, jelentette be kedden a palesztinokkal katonai összekötőként szolgáló Kormányzati Tevékenységek Koordinátora a Területeken (COGAT).

A COGAT szerint a lépés célja „a Gázai övezetbe érkező segélyek mennyiségének növelése, miközben csökkenti az ENSZ és a nemzetközi szervezetek általi segély begyűjtéstől való függőséget”.

„A mechanizmus kidolgozásának részeként a védelmi szervek korlátozott számú helyi kereskedőt hagytak jóvá, meghatározott kritériumok és alapos biztonsági átvilágítás alapján” – mondta a COGAT.

Az engedélyezett áruk közé tartoznak az alapvető élelmiszerek, a bébiételek, a gyümölcsök és zöldségek, valamint a higiéniai cikkek, és „ezeknek az áruknak a megvásárlásáért a kifizetéseket kizárólag banki átutalással lehet teljesíteni, egy megfigyelési és felügyeleti mechanizmus alatt”.

Az árukat az izraeli hatóságok a Gázai övezettel közös határátkelőhelyeken ellenőrzik, mielőtt beengednék az övezetbe.

Az elmúlt évben csak az ENSZ vagy más nemzetközi humanitárius szervezetek által biztosított segélyek juthattak be Gázába.

„Az Izraeli Védelmi Erők a COGAT-on keresztül és a biztonsági ügynökségekkel együttműködve folytatják a segélyek Gázai övezetbe jutásának megfigyelési és felügyeleti mechanizmusainak működtetését, miközben minden lehetséges intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy megakadályozzák a Hamász terrorszervezet részvételét a segélyek behozatalának és elosztásának folyamatában” – tette hozzá a közlemény.

Izrael korábban, 2024 májusa és októbere között engedélyezte az áruk Gázába történő behozatalát a magánszektoron keresztül.

A katonai rádió reggel emlékeztetett, hogy egy 2024 novemberi, emberi jogi csoportok által a Legfelsőbb Bírósághoz benyújtott fellebbezésre adott válaszában a COGAT kijelentette, hogy „megerősített jelek utalnak arra, hogy a Hamász terrorszervezet kihasználja az áruk bejutását gazdasági és katonai felépítkezés célokból”. Ezért 2024. október 8-án úgy döntöttek, hogy nem engedélyezik az áruk további bejutását az övezetbe a magánszektoron keresztül.

---

Teljes átvétel: Binjámin Netanjahu miniszterelnök a Gázai övezet teljes átvételének előmozdítását tervezi, ma szűk körben megbeszélésre kerül sor a kérdés megvitatására, idézett az izraeli média egy, a részleteket ismerő forrást.

A forrás nem tisztázta a tervezett ellenőrzés kiterjesztésének pontos mértékét, de jelezte, hogy a megbeszélésen szó lesz a gázai területeken folytatott műveletekről is, ahol feltételezhetően túszokat tartanak fogva.

Ejal Zamir vezérkari főnök, akit a legtöbb magas rangú katonatiszt támogat, ellenzi a túszokat veszélyeztető lépéseket. Katonai források a Ynet hírportálnak nyilatkozva arra figyelmeztetnek, hogy a művelet az összes túsz, élők és holtak egyaránt, teljes elvesztését kockáztatja. Izrael eddig elkerülte, hogy a hadsereget Gázavárosban és a központi menekülttáborok mélyén vesse be, ebből az okból kifolyólag.

A tegnapi tájékoztatók szerint Netanjahu kijelentette: „A teljes megszállás felé haladunk. Ha a vezérkari főnök nem ért egyet, le kell mondania.”

A szélsőjobboldali Itamar Ben-Gvir nemzetbiztonsági miniszter kedd reggel követelte, hogy a vezérkari főnök jelentse ki, hogy végrehajt minden, a politikai körtől érkező utasítást az övezet elfoglalására. Szerinte itt az ideje „minél több Hamász-tag megölésének és a kivándorlás ösztönzésének”.

A Ynet szerint a katonai vezetés a mai ülésén folyamatban lévő operatív stratégiák bemutatását tervezi, amelyek a központi táborok bekerítésére és a Gázavárosban lévő Hamász kimerítésere összpontosítanak rajtaütések, légicsapások és kommandós akciók révén.

Netanjahu várhatóan alternatív terveket fog követelni, amelyek magukban foglalják a Gázai övezet teljes megszállását, beleértve az ütemterveket és egy kiterjesztett „tisztogatási” fázist, amely hasonlít Izrael elhúzódó, még folyamatban lévő Júdea és Szamáriában végzett műveleteihez. Ez a folyamat átadná a Gáza feletti ellenőrzést Izraelnek, és katonai kormányzást vezetne be. A tisztviselők szerint Netanjahu meglehet, hajlik erre a lehetőségre, de még nem magyarázta el teljes mértékben nyilvánosan.

Egy ilyen művelet kockázatai jelentősek. A túszok életét veszélyeztetve és jelentős izraeli áldozatokat okozva, komoly logisztikai kihívást jelentve közel egymillió gázai civil áthelyezése során. Dél-Gáza nagy részét már a közelmúltbeli műveletekben elpusztították, így a lakóhelyüket elhagyni kényszerült lakosok számára nem maradt egyértelmű menedékhely. Egy „humanitárius város” felépítése a déli Rafah vagy Khan Junesz romjain hónapokig tartó munkát, nemzetközi finanszírozást és döntő fontosságú politikai legitimitást igényelne – ami jelenleg a folyamatban lévő konfliktus közepette hiányzik.

A terepen tapasztalható valóság megváltozott, mivel a Hamásznak sikerült mozgósítania a nemzetközi közvéleményt Izrael ellen, ami meghosszabbított humanitárius tűzszünetekhez és rekordméretű segélyszállítmányokhoz vezetett, beleértve a légi úton történő célba juttatást is. Ilyen körülmények között a katonai tisztviselők megkérdőjelezik a Gázai övezet városi területein való manőverezés lehetségességét. A Janiv Aszor vezérőrnagy vezette Déli Parancsnokság állítólag küzd a jelenlegi offenzíva utolsó szakaszának befejezésével.

Izrael a háború kezdete óta a legösszetettebb stratégiai dilemmával néz szembe. A kitűzött célok – a túszok hazahozatala és a Hamász legyőzése – ellentmondanak a változó harctéri realitásoknak. Netanjahu, a szélsőjobboldali Becalel Szmotrich és Itamar Ben-Gvir miniszterekkel együtt, a harci műveletek Gázavárosra és a menekülttáborokra való kiterjesztését szorgalmazza, még akkor is, ha a túszok veszélyeztetése vagy a visszatérésük tényleges elvesztése a kockázat. Zamir stratégiai egyértelműséget követel, és az ostrom és a kimerítés megközelítését támogatja szelektív rajtaütésekkel kombinálva ott, ahol a túszok megtalálása valószínűtlen, a túszok szabadon bocsátására irányuló tárgyalások mellett.

Az agresszív retorika ellenére Netanjahu még nem utasította az Izraeli Védelmi Erőket a megszállásra való teljes felkészülésére, és többször is elhalasztotta a kérdésben tartandó döntő kabinetvitákat. Ha elkötelezte volna magát, mostanra további tartalékosokat hívtak volna be, vagy reguláris dandárokat csoportosítottak volna át Gázába. Ehelyett úgy tűnik, elszánta magát a jelenleg elakadt tárgyalási csatornák kimerítésére. Egy magas rangú biztonsági tisztviselő kijelentette: „A Hamász nem siet; úgy érzi, hogy a nemzetközi nyomás és a humanitárius segély megerősíti, és nem lát okot arra, hogy most kompromisszumot kössön a túszok ügyében.”

Izrael nehezen tud egyértelmű utat kijelölni. Sem katonailag, sem hatékonyan nem tárgyal, kudarcot vallva a túszok szabadon bocsátásában. Eközben Katar, a fő közvetítő, kettős szerepet tölt be – elősegíti a tárgyalásokat, de késlelteti a haladást. Katar regionális stratégiájának részeként megőrzi a Hamászt, és az Egyesült Államokkal fennálló egyedülálló kapcsolatait kihasználva érdekei előmozdítására törekszik.

Izraeli tisztviselők úgy vélik, hogy Katarnak valódi befolyása van a Hamász felett, de eddig úgy döntött, hogy ezt nem használja ki. Egy másik javasolt megoldás a Gázai övezetből való civilek evakuálása, amely még nem kezdődött meg. A tisztviselők azonban azt mondják, hogy még egy korlátozott evakuálási erőfeszítés is lendületet vehet, ha megkezdik.