Tűzszüneti remények, a kivonulás lehetősége és az incidens, ami rövidre zárta volna az iráni háborút

Avi/ujkelet.live

A háború 631. napja: Katar külügyi szóvivője szerint a közvetítők az Iránnal kötött tűzszünet nyomán elért lendületre építve kapcsolatban állnak Izraellel és a Hamász terrorszervezettel egy fegyverszüneti megállapodás kötése érdekében, mely lehetővé teszi a túszok szabadon bocsátását.

„Ha nem használjuk ki ezt a lehetőséget és ezt a lendületet, akkor ez egy olyan lehetőség, amelyet a közelmúlt sok más lehetősége mellett elvesztegetnek. Nem akarjuk ezt újra látni” – mondta Madzsed al-Anszari pénteken az AFP-nek adott interjújában.

Donald Trump amerikai elnök tegnap kijelentette: ,,Azt hiszem, közel vagyunk a tűzszünethez Gázában. Úgy gondoljuk, hogy a következő héten elérhetjük.”

A Hezbollah terrorszervezethez köthető libanoni Al-Akhbar szerint Kairó a következő napokban fogadja Trump közel-keleti megbízottját, Steve Witkoffot, akit ,,kulcsfontosságúnak” neveztek a gázai tűzszüneti megállapodás elérésére irányuló erőfeszítésekben. A források szerint a látogatásra a tárgyalások jelentős előrehaladásának pozitív jelei, valamint az izraeli nyilatkozatok hangnemében bekövetkezett relatív változás fényében kerül sor, ami erősíti a tűzszüneti megállapodás mielőbbi elérésének esélyeit.

Egy izraeli tisztviselő viszont azt nyilatkozta szombaton a Walla hírportálnak, hogy Trump kijelentéseivel ellentétben nem történt áttörés a tárgyalásokon. A tisztviselő megjegyezte, hogy Izrael és a Hamász alapvető álláspontjában nem történt jelentős változás a főbb vitás kérdésekben, elsősorban a terrorszervezet azon követelésében, hogy garanciákat kapjon a háború befejezésére.

Marco Rubio amerikai külügyminiszter hivatalba lépése óta először találkozott a Gázában fogva tartott túszok hozzátartozóival, közölte a Túszok és Eltűntek Családjainak Fóruma.

„A valódi győzelmet Gázában csak akkor érhetjük el, ha minden túsz hazatért” – idézték Rubiót a túszok családtagjainak képviselőihez szólva Washingtonban.

A családok azt mondták Rubiónak, hogy van lehetőség egy megállapodásra az összes túsz szabadon bocsátásáról, és kifejezték hitüket abban, hogy a Trump-kormány dolgozni fog e cél elérése érdekében.


A terepen: Izraeli légicsapások legalább 62 ember halálát okozták Gázában az éjszaka folyamán és szombaton – közölték egészségügyi dolgozók.


Libanon: A szaúdi Al-Hadath csatorna forrásai szerint a libanoni kormány várhatóan tíz napon belül kabinetülést tart, hogy megvitassák a Hezbollah lefegyverzésének tervét. Cserébe – állítják – Izrael kivonulna a dél-libanoni területen lévő öt előőrsről.

Szintén az Al-Hadath arról számolt be, hogy hétmillió dollárt foglaltak le a bejrúti repülőtéren, olyan bőröndökben, amelyek egy afrikai országból érkező járattal érkeztek. A jelentés szerint a bőröndök tulajdonosai egy dél-libanoni faluból származnak. A libanoni hatóságok utasították a Gazdasági Bűnözés Elleni Hivatalt a nyomozás megindítására, a Libanoni Központi Bank elnöke pedig utasította a bankot, hogy tartsa birtokában a pénzt, és nyomozást rendelt el a pénz forrásának kiderítésére.

Az Izraeli Védelmi Erők a nap folyamán dróncsapást mért egy Hezbollah-parancsnokra a dél-libanoni Kunin faluban.

A célpont Hasszán Mohammad Hamudi volt a Hezbollah páncéltörő rakétaegységének parancsnoka Bint Dzsbeil térségében. A háború alatt Hamudi ,,számos páncéltörő rakétatámadást vezetett Izrael ellen”.

Este még egy járművet celzó támadásról számoltak be a dél-libanoni Mahruna faluban, Dél-Libanonban.


Rendhagyó incidens: A KAN közszolgálati műsorszolgáltató tegnap esti riportja szerint egy súlyos incidens történt az Iránnal vívott háború második napján.

Egy pilóta véletlenül elfogó rakétát lőtt ki egy izraeli légi járműről, amely a régió egyik arab országára zuhant. Egy katonai forrás szerint, ha az incidensnek áldozata lett volna, az megállíthatta volna a háborút.

Úgy tudni, hogy egy, a régió egyik országa felett repülő drón elfogása során véletlenül „meghúzták a ravaszt”, és a rakéta kilövésre került. A rakéta azonban elvétette a célpontként szolgáló drónt, és a külföldi ország területén csapódott be.

Egy katonai forrás szerint: „Egy drón elfogása során történt az incidens. A célpontra való ráfókuszálás közben véletlenül lövést adtak le.”

Az Izraeli Védelmi Erők nem kívánta kommentálni a riportot. A hibázást még vizsgálják.


Beerseva: A déli Beerseva történelmének legsúlyosabb csapását szenvedte el a Felkelő Oroszlán hadművelet során. Három közvetlen találat érte öt nap alatt, emberéleteket követelve, évekig tart majd a károk helyreállítása, és több száz lakos vesztette el mindenét.

A Szoroka Orvosi Központ elleni támadás után a kórház, amely Eilattól Askelonig mintegy egymillió embert lát el, köztük a gázai harcok során megsérült katonákat is, jelenleg részben zárva tart. Sok osztály nem működik, és inkább hasonlít építkezési területre, a sürgősségi osztály pedig tényleg csak sürgős eseteket fogad. Az 1200 ágyból mintegy háromszáz foglalt a kórházban.

Majdnem egy nappal a Szoroka elleni támadás után újabb közvetlen találat érte a várost, az egyik új lakónegyedét, ahol a város legdrágább lakásai találhatók. Hét épületet találtak el egymás után, mindegyikben körülbelül 24 lakás és összesen körülbelül 700 lakos volt.

A város elleni harmadik csapás, kedden reggel, röviddel a tűzszünet előtt, volt a legsúlyosabb és leghalálosabb. Rakéta csapódott egy lakóépületbe, négy halottat eredményezve.

A kérdés, amit vizsgálnak: Hogy hogy nem sikerült elfogni a szóban forgó esetekben a rakétákat, amikor az iráni sortüzek egy- három rakétából álltak?


Iszfahán: A The New York Times szerint az izraeli és amerikai légicsapások Irán iszfaháni atomlétesítménye ellen a nukleáris fegyverek gyártásához kulcsfontosságú berendezéseket semmisítettek meg.

A jelentés szerint a berendezést egy galvanizációnak nevezett folyamathoz használják, amely a dúsított urángázt fémmé alakítja, ami az atombomba robbanómagjának előállításának egyik utolsó lépése.

Az amerikai újság által idézett elemzők szerint Teherán fokozta nukleáris tevékenységét Iszfahánban, miután Trump elnök 2018-ban kilépett az iráni atomalkuból, hozzátéve, hogy a szóban forgó berendezések elleni csapások megfosztották Iránt attól a képességtől, hogy a közeljövőben atomfegyvert állítson össze.

„Ez egy szűk keresztmetszet” – mondta David Albright, az ENSZ korábbi nukleáris felügyelője a The New York Timesnak a berendezés megsemmisülésével kapcsolatban. „Újjá kell építeniük.”

A CNN mindeközben műholdfelvételekre hivatkozva arról számolt be, hogy Irán újra megnyitotta az iszfaháni atomlétesítmény egyik bejáratát, és egy teherautót láttak belépni a létesítménybe.


Magyarázat: Az Egyesült Államok pénteken az ENSZ Biztonsági Tanácsának küldött, a Reuters által megtekintett levelében közölte, hogy az Irán elleni múlt hétvégi amerikai légicsapások célja „az volt, hogy megsemmisítsék Irán nukleáris dúsítási kapacitását, és megállítsák a fenyegetést, hogy ez a lázadó rezsim atomfegyverhez jusson és használja azt”.

„Az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett az iráni kormánnyal való megállapodás mellett” – írta Dorothy Shea, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete.

Washington kollektív önvédelemként indokolta a csapásokat az ENSZ alapító alapokmányának 51. cikke alapján, amely előírja, hogy a 15 tagú Biztonsági Tanácsot haladéktalanul tájékoztatni kell az államok által fegyveres támadás elleni önvédelemre tett minden intézkedésről.

Új Kelet Live Podcast – Ami a héten kimaradt – Új Kelet Live

🎙️ Izraeli belpolitikai viharok, bankpiaci nyitás, szuverén mesterséges intelligencia és egy megható hollywoodi főhajtás – a hét érdekes izraeli hírei egy helyen.Ebben az epizódban öt kiemelt történetet járunk körül az izraeli közélet, diplomácia, gazdaság és kultúra világából:Zsarolási vádak az izraeli vezetésben: Itamar Ben-Gvir nemzetbiztonsági miniszter bizonyítékok nélkül azzal vádolta meg az országos rendőrfőkapitányt, hogy főügyész állítólagos építési szabálytalanságokkal zsarolja. A miniszter szerint a rendőrség felső vezetése a főügyésszel összejátszva próbálja eltussolni az október 27-i Kneszet-választásba való állítólagos katari beavatkozás kivizsgálását.Izraeli áttörés az ENSZ-ben: A feszült diplomáciai viszony ellenére 134 szavazattal beválasztották az ENSZ Közgyűlésének Független Könyvvizsgálói Tanácsadó Bizottságába Saj Mizrahit, az izraeli Állami Számvevőszék osztályvezetőjét – ő az első izraeli a testület 2007-es megalakulása óta.Megérkezik a Revolut Izraelbe: Az izraeli jegybank feltételes működési és irányítási engedélyt adott a Bank Revolut Israel megalapítására. A lépés célja, hogy élénkítse a versenyt az öt nagybank által uralt, erősen koncentrált helyi bankszektorban.Saját mesterséges intelligenciát épít Izrael: Erez Aszkal, a Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti Mesterséges Intelligencia Igazgatóságának vezetője figyelmeztetett, hogy öt-hét éven belül az energia-, a víz- és az egészségügyi rendszerek is mesterséges intelligencián futnak majd, ezért Izraelnek saját, szuverén infrastruktúrára van szüksége a külföldi függőség elkerüléséhez.Október 7-i áldozatok előtt tiszteleg a Netflix sikersorozata: Debora Cahn, A diplomata  című sorozat alkotója megerősítette, hogy a negyedik évad hatodik epizódjában szereplő világháborús katonai történettel a Hamász fogságában meggyilkolt Hersh Goldberg-Polin, valamint a Nova fesztivál melletti óvóhelyén hősiesen helytálló Aner Shapiro törzsőrmester emléke előtt tisztelegtek.És a szokásos bónusz anyag.Sábát sálom!❗️Kövesd a csatornát a Spotifyon, hogy ne maradj le a következő heti összefoglalóról sem!
  1. Új Kelet Live Podcast – Ami a héten kimaradt
  2. Új Kelet Live Podcast – Ami a héten kimaradt
  3. Új Kelet Live Podcast – Ami a héten kimaradt
  4. Új Kelet Live Podcast – Ami a héten kimaradt
  5. Új Kelet Live Podcast – Ami a héten kimaradt

“Tűzszüneti remények, a kivonulás lehetősége és az incidens, ami rövidre zárta volna az iráni háborút” bejegyzéshez egy hozzászólás

Hozzászólások lezárva