Avi/ujkelet.live
A háború 497. napja: Herci Halevi vezérkari főnök pénteken találkozott az öt őrszemből néggyel, Liri Albaggal, Naama Levyvel, Karina Arievvel, és Agam Bergerrel, akik január végén szabadultak a Hamász fogságából. A találkozón a vezérkari főnök vállalta a felelősséget, és elnézést kért a fogságban átéltekért.
מצורפת תמונה מפגישת הרמטכ״ל, רב-אלוף הרצי הלוי עם התצפיתניות ששבו משבי חמאס – אגם ברגר, לירי אלבג, נעמה לוי וקרינה ארייב: pic.twitter.com/R8PjKppQ8J
— צבא ההגנה לישראל (@idfonline) 2025. február 14.
,,Hiba volt, hogy nem vettek komolyan titeket, nagyszerű katonák voltatok, elnézést kérek azért, amit a fogságban tapasztaltatok” – mondta Halevi a média szerint.
A találkozó során a négy katona elmesélte Halevinek, min mentek keresztül a Hamász fogságában, valamint azt, hogy mi történt az október 7-i támadás során, amikor elrabolták őket a Nahal Oz bázisról.
A vezérkari főnök közölte velük, hogy a katonaság teljes körűen kivizsgálja a 2023. október 7-én történteket, és tanúvallomásukkal ,,partnereknek kell lenniük a nyomozásban”.
Hónapokkal a Hamász támadása előtt a biztonsági kamerákat figyelő katonanők szokatlan tevékenységeket észleltek a nyugtalan gázai határ mentén, egy kilométerre tőlük. A jelentéseket fogadó magasabb rangú tisztek nem tettek semmit, és a hírszerző tisztviselők figyelmen kívül hagyták az információkat, mondván, lényegtelenek.
A gázai határon lezajlott mészárlás első óráiban a biztonsági kamerákat figyelő női katonák közül 15-öt meggyilkoltak a Nahal Oz katonai bázison, hetet pedig túszul ejtettek és Gázába hurcoltak.
Liri, Karina, Daniella Gilboa, Naama és Agam Berger múlt hónapban szabadultak. Ori Megidist kiszabadította a hadsereg. Noa Marcianót meggyilkolták Gázában, holttestét a hadsereg megtalálta és Izraelbe szállította.
Amk a védett helyen, a Nahal Oz előőrsön történt – ahol látták barátaikat haldokolni és meggyilkolni – nagy hatással volt a katonanőkre. Ők maguk is pokoli körülmények között voltak a fogságban, ahonnan csaknem 500 nap után szabadultak.
Sira, Liri édesanyja azt mondta lánya szabadulása után, hogy ,,Liri haragszik a hadseregre”. A lányok azt gondolták az október 7-e előtti pénteken, hogy ,,kitör a háború”. Ajelet, Naama Levy édesanyja azt mondta, hogy ,,Naama számára nehezebb október 7-ről beszélni, mint a fogságról”.
Karina édesanyja pedig azt mondta, hogy lánya ,,biztos abban, hogy október 7 újra megtörténik, mert a Hamászt alábecsülik. Karina az utolsó pillanatig nem hitte, hogy szabadon engedik. Attól tartott, hogy az Izraeli Védelmi Erők a Hannibál-direktívát alkalmazza rajta.”
- A Hannibál-direktíva az Izraeli Védelmi Erők vitatott eljárása annak megakadályozására, hogy izraeli katonákat ellenséges erők foglyul ejtsenek.
- Az egyik változat szerint ,,az emberrablást minden eszközzel meg kell állítani, még azon az áron is, hogy csapást merünk és kárt okozunk saját erőinkben.”
- 1986-ban vezették be, miután Libanonban számos izraeli katonát elraboltak, ami vitatott fogolycseréket eredményezett.
- Az irányelv teljes szövegét soha nem tették közzé, és 2003-ig az izraeli katonai cenzúra megtiltotta a témának a sajtóban való megvitatását.
- A Hannibal-irányelvnek időnként két változata létezhetett egyidejűleg: egy írott változat, amely csak a hadsereg felső rétegei számára volt hozzáférhető, és egy „szóbeli” változata a hadosztályparancsnokok és az alsóbb szintek számára. Az utóbbi változatban a minden áron kifejezést gyakran szó szerint értelmezték, azaz „egy izraeli katona jobb halottként, mint foglyul ejtettként”.
- 2011-ben az Izraeli Védelmi Erők vezérkari főnöke, Beni Gantz kijelentette, hogy az irányelv nem teszi lehetővé izraeli katonák megölését az elrablásuk megelőzése érdekében.
- Az irányelvet többször módosították, és 2016-ban Gadi Eizenkot akkori vezérkari főnök elrendelte a direktíva hivatalos visszavonását és a protokoll újrafogalmazását.
- A Haaretz, az ABC News és az ENSZ vizsgálóbizottsága rámutattak, hogy a Hamász mészárlása során az izraeli hadsereg elrendelte a Hannibal alkalmazását, mely veszélybe sodort katonákat és civileket.
