Fehér Ház – iráni szankciók

ujkeletlive

Az elkövetkező napokban újabb, Iránt célzó, valamint az Iszlám Forradalmi Gárdát és az iráni védelmi minisztériumot támogató szervezetek elleni szankciókat vezetnek be, – közölte tegnap Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó.

A közlemény szerint a bejelentést követően Washington arra számít, hogy az Egyesült Államok szövetségesei és partnerei hamarosan követni fogják az Irán elleni szankciók bevezetését.

Emellett, Sullivan elmondása szerint a Fehér Ház a védelmi minisztériumon és az amerikai központi parancsnokságon keresztül azon dolgozik, hogy „tovább erősítse és kiterjessze a légi valamint a rakétavédelmi és korai előrejelző rendszerek sikeres integrációját az egész Közel-Keleten, Irán rakéta- és drónképességei hatékonyságának további erodálása érdekében.”

Az elmúlt három év során a rakétákkal és drónokkal kapcsolatos szankciók mellett az USA több mint 600 olyan személyt és szervezetet szankcionált, akik kapcsolatban állnak a terrorizmussal és a terrorizmus finanszírozásával olyan proxycsoportok számára, mint a Hamász, a Hezbollah, a Hútik és a Kataib Hezbollah,- közölte Sullivan, hozzátéve – „a nyomás továbbra is fennáll. Nem fogunk habozni, hogy a szövetségesekkel és partnerekkel világszerte, valamint a Kongresszussal együttműködve továbbra is fellépjünk, és az iráni kormányt felelősségre vonjuk rosszindulatú és destabilizáló cselekedeteiért.”

Azt követően, hogy Irán vasárnap hajnalban megtámadta Izraelt, és bár a több mint 300 drón, ballisztikus és cirkáló rakéta nem okozott jelentősebb kárt, mivel 99%-a az izraeli légvédelem és a szövetségesek támogatásával el sem érte az izraeli légteret, a többit pedig az országon belül hatástalanította a rakétavédelmi rendszer, a jeruzsálemi vezetés megfelelő és fájdalmas válaszcsapást helyezett kilátásba. Az Egyesült Államok és európai szövetségesei visszafogottságra sürgetik Izraelt, miközben kemény szankciókat ígértek Teherán olajértékesítési és támadó drónképességei fejlesztésének lehetőségeit illetően.

Megjegyezve ugyan, hogy figyelembe veszik az Egyesült Államok és a többi szövetséges ország figyelmeztetését, jeruzsálemi magas rangú tisztviselők válaszlépéseket ígértek, a nyugati hatalmak azonban attól tartanak, hogy egy izraeli megtorlás szélesebb körű háborúba sodorhatja az egész régiót beleértve a szövetséges nyugati államokat – ami nem mellesleg a Hamász és vezére Jahíje Szinwár legfőbb álma.

Ilymódon, Rishi Sunak brit miniszterelnök Binjámin Netanjahu izraeli kormányfővel folytatott keddi telefonon történt beszélgetése során közölte, hogy egy jelentős eszkaláció Iránnal senkinek sem áll érdekében, és csak a bizonytalanságot mélyítené a Közel-keleten.

„Ez az a pillanat, amikor a higgadt gondolkodásnak kell érvényesülnie,” – áll Sunak hivatalának közleményében, megerősítve korábbi hétfői nyilatkozatát, miszerint a G7 országok már dolgoznak az Irán ellen bevezetésre kerülő összehangolt intézkedéscsomagon.

Eközben, Josep Borrell, az Európai Unió külügyi vezetője hasonló, az Irán elleni szankciók kiterjesztésére vonatkozó ígéretet tett, válaszul Iszráel Katz izraeli külügyminiszter és néhány tagállam kérésére. Borrell elmondása szerint a javaslat kiterjesztené azt a szankciórendszert, amely az iráni drónok Oroszországba történő szállítását igyekszik megfékezni, így az a rakéták szállítására, illetve a közel-keleti megbízottaknak történő szállításokra is kiterjedhetne.

A régióbeli lehetséges eszkaláció megelőzése érdekében kedden Izraelbe érkezett Annalena Baerbock német, illetve David Cameron brit külügyminiszter.

Ami Washingtont illeti, a Biden-kormány nyilvánosan ugyan nem szólította fel Izraelt az iráni válaszcsapást illetően, de azt kilátásba helyezte, hogy az USA nem fog résztvenni egy lehetséges Iránt célzó támadásban, négyszemközt pedig arra sürgette a jeruzsálemi vezetést, hogy válaszlépése ne váltson ki regionális háborút.

Anthony Blinken amerikai külügyminiszter amerikai zsidó vezetőkkel folytatott megbeszélésén hasonlóan hangsúlyozta, miszerint az USA nem szólított fel a válaszcsapás elkerülésére, ami végső soron Izrael döntése, Washington azt viszont fontosnak tartja, hogy a válasz „legyen okos, stratégiai és a lehető legkorlátozottabb,” – jelentette az Axios a megbeszélésen jelenlévő forrást idézve.