ujkeletlive
Háborús diplomácia
Gantz – Cameron – Sunak találkozó Londonban
A hadikabinet minisztere Beni Gantz Fehér Házban folytatott megbeszéléseit követően Londonba érkezett többek között David Cameron brit külügyminiszterrel tervezett hivatalos találkozóra. Annak ellenére, hogy washingtoni útjához hasonlóan londoni érkezése előtt Binjámin Netanjahu miniszterelnök utasította a helyi izraeli nagykövetség tisztviselőit, hogy ne nyújtsanak támogatást Gantz látogatásához, Rishi Sunak brit miniszterelnök úgy döntött, hogy megjelenik a Tim Barrow nemzetbiztonsági tanácsadóval folyatott megbeszélésen.
A Hamász terrorszervezet felszámolása ellen irányuló háború kritikus szakaszában, a zsidó állam két leghűségesebb szövetségese – az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság, – magasrangú tisztviselőivel folyatott megbeszélései során Gantz frusztrált üzeneteket könyvelhetett el a gázai övezetben kialakult humanitárius válsággal kapcsolatos kormányzati kezelést illetően. Az Izrael által felhozott kifogásokkal szemben, miszerint a folyamatos harcok, valamint a járható utak és a működő közművek és elosztó rendszer hiánya miatt megnehezíti a humanitárius segélyek szállítását az övezetbe, Washington és London úgy véli, hogy Izrael többet is tehetne.
Gantz érkezése előtt Cameron a hét elején a Lordok Házában tartott beszédében azt mondta – „most ott tartunk, hogy emberek halnak éhen, emberek halnak meg az egyébként megelőzhető betegségekben. Nagy-Britannia sürgette Izraelt, hogy engedjen be több humanitárius segélyt, de a Gázába februárban beérkezett áruk mennyisége fele volt a januári mennyiségnek.„
Ezen előzmények után a Gantzal folytatott megbeszélésen a brit külügyminiszterrel hasonló kritikák fogalmazódtak meg. A találkozóról kiadott közlemény szerint, Cameron azt írja – „megvitattuk a humanitárius szünet biztosítására irányuló erőfeszítéseket, hogy a túszok biztonságban hazatérhessenek, és életmentő ellátmányt juttassanak Gázába. Ismét sürgetem Izraelt, hogy növelje a segélyek áramlását. Még mindig nem látunk javulást a helyszínen. Ezen változtatni kell.” Továbbá, a Gázán belüli segélyosztási kapacitás növelésére, a szárazföldi és tengeri útvonalakon keresztül történő hozzáférés javítására, valamint a Gázába beengedett humanitárius segélyek típusainak bővítésére, szólított fel, majd hozzátette, miszerint „az Egyesült Királyságot mélyen aggasztja a kilátásba helyezett katonai offenzíva Rafáhban”, – ahol Izrael a Hamász megmaradt zászlóaljainak felszámolása érdekében kíván fellépni az övezet déli részén.
„Az Egyesült Királyság támogatja Izrael önvédelemhez való jogát, de mint gázai megszálló hatalomnak, Izraelnek jogi felelőssége van abban, hogy a civilek számára segélyt biztosítson. Ennek a felelősségnek következményei vannak, többek között akkor is, amikor mi, az Egyesült Királyság, értékeljük, hogy Izrael betartja-e a nemzetközi humanitárius jogot,” – közölte Cameron.
Sunak brit miniszterelnök egyik legfőbb tanácsadója és a Gantz között zajló megbeszéléshez csatlakozott, amelyről hivatala nem adott ki hivatalos közleményt, de a közösség médiában megjelent fotót viszont igen. A 12-es csatorna úgy tudja, hogy Sunak azt mondta Gantznak, miszerint bár a brit közvélemény és a parlament részéről egyre nagyobb a nyomás, nem engedi elfelejteni a Hamász október hetedikei támadását, mert az „mindent megváltoztatott.”
A hadikabinet minisztere, Gantz „megköszönte az Egyesült Királyságnak az Izrael biztonsága érdekében tett erőfeszítéseit, és hangsúlyozta a Hamászra gyakorolt folyamatos nemzetközi nyomás fontosságát a túszok szabadon bocsátásának biztosítása érdekében,” – közölte hivatala.
Az angol nyelvű közlemény szerint Izrael támogatni fogja a humanitárius válság azon megoldásait, amelyek nem vezetnek a segélyek Hamászhoz való átirányításához, ezzel szemben a héber nyelvű verzió kihagyva a humanitárius részt, a londoni megbeszélésen elhangzottakat illetően hangsúlyozza, hogy Izrael továbbra is elkötelezett a Hamász felszámolása mellett, és ezt a nemzetközi joggal összhangban fogja tenni, emellett Gantz köszönetet mondott az Egyesült Királyságnak „az iráni terrortengely által a Vörös-tengeren és tágabb értelemben a régióban jelentett fenyegetés megfékezésére irányuló erőfeszítéseiért.”
Meroni dráma – dagadó politikai botrány
Azt követően, hogy három évvel a Meron-hegyi katasztrófa után az incidens tanulmányozásával foglalkozó állami vizsgálóbizottság tegnap közzétette következtetéseit, miután azt benyújtotta a kormánynak, a Likud csípős közleményében a bizottság következtetéseit figyelmen kívül hagyva és politikai irányba tolva a hangsúlyt, a Bennett-Lapid kormányra hárította a felelősséget a vizsgálóbizottság felállításának szándékos, cinikus kísérlete miatt.
A Likud-közleménye felháborodást széles körű nemtetszést váltott ki, a Meron-hegyi katasztrófa áldozatainak családjait képviselő fórumon kívül a kormány, sőt a miniszterelnök frakciójának egyes képviselői egyaránt felháborodásuknak adtak hangot.
Az áldozatok hozzátartozói nevében nyilatkozó szervezet szerint: „ezzel véget ért az igazságszolgáltatás felé vezető út első lépése. Mindenekelőtt köszönetet mondunk a bizottság tagjainak az elkötelezett munkájukért, hogy egy kis igazságot szolgáltassanak. Hihetetlen, hogy majdnem 3 évet kellett várnunk arra, hogy meghalljuk a nyilvánvalót – ki a felelős a Meron-ünnepségek sikeréért, és ugyanaz felelős a kudarcért is. Egy olyan kudarcért, amely 45 civil halálát és több mint 100 sebesültet eredményezett. Most felszólítjuk Izrael kormányát, mutasson felelősséget, vonja le ezeket a következtetéseket és fogadja el azokat. Ezeket a következtetéseket vérrel írták.”
A megfogalmazott kemény kritikához csatlakozott Mose Arbel, a Sász belügyminisztere és tegnap este felszólította a Likud szóvivőjét, hogy vonja vissza a közleményt, amelyet Arbel „szégyenletesnek” nevezett.
„Mindannyian tisztelnünk kell a halottakat és családjukat, és garantálnunk kell, hogy mindent megteszünk azért, hogy teljes mértékben végre hajtsuk a bizottság következtetéseit az emberi életek megmentése érdekében,” tette hozzá.
A Likud frakció képviselője, Nir Barkat gazdasági miniszter pártja ellen fordulva szintén nyilatkozatot adott ki, amelyben a felelősségvállalásra szólított fel, mondván „a megfelelő vezetésnek felelősséget kell vállalnia a leckék levonása és a jövőbeni kudarcok megelőzése érdekében. Súlyos hiba a meroni katasztrófa vizsgálóbizottságát politikai színtérré változtatni,” – tette hozzá Barkat, de számos Likud-képviselő, mint Eli Deal, Tali Gotliv hasonló bejegyzések révén fejezte ki nem tetszését.
A politikai aréna szereplői mellett, a Binjámin Netanjahu miniszterelnökhöz meglehetősen elkötelezett 14-es csatorna riportere is előadásban kritizálta S fejleményeket. A „Hazafiak” című műsor újságírója és műsorvezetője Jinon Magal bírálta a miniszterelnök feleségét azzal vádolva, hogy beleavatkozott a Likud válaszának megfogalmazásába.
„Nem tetszik a reakció. Hiba volt, az egész eseményről Netanjahura vinni a hangsúlyt. Viszonylag olcsón lezárult [a bizottság értékelése], voltak ajánlások operatív dolgok nélkül, elsimíthatta volna az ügyet, továbbléphetett volna, és ennyi. Ehelyett konfliktusba keveredett,” – Magal majd hozzátette – „hallom, hogy Szára is benne volt, és ez idegesít, azt hallom, hogy túl sokat van a Kirjában, és ez bosszant. Nem szeretem a külső beavatkozást, úgy gondolom, hogy a dolgoknak ügyesen kell zajlaniuk a tények alapján, és mérlegelve a reakciókat. Tudom, hogy Netanjahu csapatában volt ellenállás erre a reakcióra. Miniszterelnök, itt katasztrófa van, legyél határozott, lépjünk tovább.”
[…] post Gantz Londonban: Sunak is csatlakozott a biztonsági tanácsadójával folytatott megbeszéléshez first appeared on Új Kelet […]