Avi/ujkelet.live

A háború 143. napja: Hétfőn közzétételre engedélyezték, hogy október 7-én, órákkal a mészárlás előtt Izraelben észlelték, hogy több száz nukbás terrorista izraeli SIM-kártyára váltott. Ezeket a jeleket fogta az izraeli hírszerzés, és ezek alapján tartottak konzultációkat a biztonsági szervezetek. Az Izraeli Védelmi Erők szerint erről Herci Halevi vezérkari főnök nem kapott valós időben tájékoztatást.

• Az Izraeli Védelmi Erők és a Sabak röviddel a közzététel után cáfolta a 14-es csatornán elhangzottakat (sőt a katonai cenzor által közzétett számot is), miszerint körülbelül 1000 izraeli SIM-kártyát aktiváltak egyszerre a Gázai övezetben órákkal az október 7-i támadás előtt, mondván, ezek az állítások ,,hamisak és távol állnak a valóságtól”.
• A gyakorlatban ,,több jelzés gyűlt össze, amelyek között szerepelt többek között az is, hogy mindössze pár tucat SIM-kártya aktiválása történt, amelyeket korábbi incidensek során is aktiváltak”.

A folyamat során a cél a terroristák szemszögéből az volt, hogy Izrael területén javítsák kommunikációs képességeiket. A részletek régóta ismertek, de a katonai cenzor mindeddig nem engedélyezte a nyilvánosságra hozatalukat.

A Ynet hírportál riportere, Ejál Nadav szerint a SIM-kártyákat nem egyszerre, hanem fokozatosan aktiválták. Ilyen jelenségre korábban is volt példa, anélkül, hogy bármi történt volna. A Hamász ezt időről időre megtette gyakorlataként az erői számára. Ezért ez nem volt terrortámadás vagy támadás abszolút jele.

Az üggyel kapcsolatos további részletek közzététele ebben a szakaszban tilos. Az izraeli hadsereg korábban jelezte, hogy kivizsgálja az október 7-i támadást megelőző összes incidenst.

A SIM-kártyák ügye, és Szinwar Izrael szerint Khan Juneszben van

A támadást megelőző este telefonos konzultációt tartottak a vezérkari főnökkel, a Sabak belbiztonsági szolgálat vezetőjével és más magas rangú tisztekkel, például a Katonai Hírszerzés vezetőjével együtt, a Gázai övezetben történt szokatlan tevékenység észlelésével kapcsolatban, melyet gyakorlatként értelmeztek. A kapott hírszerzési információk is alátámasztották azt a meggyőződést, hogy ez csak egy éjszakai gyakorlat.

Még októberben a média arról számolt be, hogy a Sabak főhadiszállásán október 7-én a tisztviselők órákat töltöttek a Hamász tevékenységének megfigyelésével a Gázai övezetben, amely szokatlanul aktív volt az éjszaka közepén. Hajnali három órakor Ronen Bar, a Sabak vezetője még mindig nem tudta megállapítani, hogy amit lát az csak egy újabb Hamász hadgyakorlat-e.

Hajnali három órakor Ronen Bar, a Sabak vezetője még mindig nem tudta megállapítani, hogy amit lát az csak egy újabb Hamász hadgyakorlat-e. Ahogy telt-múlt az idő azon az éjszakán, Bar úgy vélte, hogy a Hamász megkísérelhet egy kis léptékű támadást. Megbeszélte aggodalmait Izrael legfelsőbb katonai vezetőivel, és kivezényelte a Jamam terrorelhárító erők „Tequila” csapatát Izrael déli határához. A csapat néhány tagja meghalt a harcok első csatáiban.

Novemberben a 12-es csatorna arról számolt be, hogy a Hamász eredetileg a széder estére tervezte a támadást, hónapokkal Szimchat Tóra előtt. Az izraeli hadsereg észlelte ugyanazokat a támadást megelőző jeleket, és fokozta a készültséget. A Hamász látta a változást az izraeli oldalon, és leállította a támadást.

Abban az időben a Hamász a kiszivárogtatástól való félelem miatt megkezdte a parancsnokok és az operatívok elkülönítését is: a Hamász attól tartott, hogy Izrael képes lesz mélyen behatolni a szervezetbe és információkat szerezni. A hadsereg nem volt tudatában, hogy a készenlét emelése volt a támadás elvetésének oka, és téves riasztásként könyvelte el az incidenst.