ujkeletlive

Bírákat kinevező bizottság

Hosszas nyomásgyakorlás és közel két év óta után először az igazságügyi miniszter először hívta össze a bírákat kinevező bizottságot. Az ülést az észak-izraeli Názáreti Kerületi Bíróságra történő három bíró, illetve két megbízott bíró, a Haifai Kerületi Bíróságra pedig hét bíró, és négy megbízott bíró kinevezése céljából hívták össze, ezenkívül egy új bírót neveztek ki az Eilati Magisztrátusi Bíróságra.

A bizottság közleménye szerint a testület a következő, február 29-i ülésén megvizsgálja ezen körzetek további bírói tisztségére történő kinevezéseket.

Legutóbb 2022 áprilisában, az előző kormány idején történt hasonló kinevezés, ezidáig több mint 50 betöltetlen bírói állás lassítja a törvényhozás menetét. A Legfelsőbb Bíróságon hasonlóan két betöltetlen állás vár jóváhagyásra, mivel Járiv Levin igazságügyi miniszter elutasította a Legfelsőbb Bíróság új elnökének kinevezését.

A Binjámin Netanjahu vezette új kormány megalakulása után napirendre tűzte a Legfelsőbb Bíróság működését megváltoztató igazságügyi reformot, ehhez kapcsolódóan Levin tíz hónapig nem volt hajlandó összehívni a bírákat kiválasztó bizottságot, mivel szándékában állt megváltoztatni annak összetételét, hogy nagyobb kormányzati ellenőrzést gyakoroljon a testület felett.

A Legfelsőbb Bírósághoz benyújtott beadványok következményeként azonban végül arra kényszerült, hogy novemberben összehívja a testületet, ami a tegnapi kinevezésekhez vezetett.

Tavaly júniusban a bírákat kiválasztó bizottság összetételét megválasztó szavazáson a koalíción belüli hatalmi harcok közepette végül az ellenzék jelöltjét beválasztották a testületbe, míg az egyik egyik kormány jelöltet nem. Miután az ellenzék tagját beválasztották a bírói kiválasztási bizottságba, Itamar Ben-Gvir nemzetbiztonsági miniszter egy törvényjavaslat „azonnali” elfogadását szorgalmazta, hogy a koalíció teljes mértékben ellenőrizhesse a bírák kinevezését.

Tovább nehezítve a bírói kinevezések feletti teljes mértékű koalíciós ellenőrzést Efi Nave kormánypárti jelölt nagyot bukott az Ügyvédi Kamara elnöki posztjáért vívott harcban, ilymódon Amit Becher került ki győztesen.

A bizottság kilenc főből áll: három koalíciós képviselőből, egy ellenzéki képviselőből, a Legfelsőbb Bíróság három bírájából és az Ügyvédi Kamara két képviselőjéből. Minden kinevezés kompromisszumot igényel a felektől, ezért
Levin módosítani akarja a testület összetételét, hogy az a kormány javára billentse a mérleget, ezért addig nem állt szándékában összehívni a bizottságot, mondván, hogy akkor fog megtörténni ,,amikor az megfelelő összetételű lesz.” 

Kritikák

Becalel Szmotrich újabb megosztó kommentárját követően az övezetben a Hamász által fogvatartott túszok családtagjai válaszul a tel-avivi Kirja katonai parancsnokság előtt tartottak virrasztást, és tiltakozásul több főutat is lezártak.

„Szmotrich úr, hagyjuk, hogy elvigyék a te gyerekeidet, én pedig kiállok az útra, és azt fogom kiabálni, hogy nem ez a legfontosabb. Azt mondom Izrael népének, aki úgy gondolja, hogy a túszok nem fontosak, hagyjuk, hogy túszul ejtsék az ő gyermekeiket, aztán beszélhetnek. Mert mi 137 napja szenvedünk, minden nap, minden percben. Nem alszunk éjszaka,” – mondta Eli Albag, akinek 18 éves lányát, Lirit rabolta el a Hamász.

A tüntető családtagok felhívást intéztek a lakossághoz, hogy csatlakozzanak a tiltakozáshoz, de voltak, akik megpróbálták megakadályozni, hogy a miniszterek autói behajtsanak a hadsereg főhadiszállására, ahol a háborús kabinet ülésezett.

Beni Gantz (Nemzeti Egység) a hadikabinet minisztere szintén kritizálta Szmotrich megjegyzését, mondván – „a túszok visszahozása nemcsak a háborúban a célunk, hanem erkölcsi kötelességünk országként és népként. Ez a legsürgősebb dolog. Nem hagyunk ki egyetlen lehetőséget sem, hogy hazahozzuk őket.”

A Hamász által Gázában fogva tartott túszok kérdése „nem a legfontosabb dolog”, ami miatt Izraelnek aggódnia kell, nyilatkozta kedden a pénzügyminiszter a Kan közrádiónak, mondván az elsődleges prioritás a terrorszervezet megsemmisítse. Szavait követően Agam Rudberg színésznő azt írta a közösségi médiában, hogy „legszívesebben lehánynálak. Az egyik Gázában fogvatartott tússzal kellene helyet cserélned.„

Hamász-pénzek

Udi Levi, a Moszad volt gazdasági hadviselésért felelős vezetője hétfőn a BBC-nek azt nyilatkozta, hogy Binjámin Netanjahu miniszterelnök megakadályozhatta volna a Hamász október 7-i terrortámadását, ha elvágja a terrorcsoport finanszírozási forrásait, amelyre volt lehetsége.

Levi elmondása szerint a miniszterelnök figyelmen kívül hagyta azon hírszerzési információkat, amelyek alapján megzavarhatták volna a Hamász katonai képességeit, mondván a terrorszervezetet annak idején „pusztán pénzügyi eszközökkel” is el lehetett volna pusztítani.

A Hamász október 7-i terrortámadásáról szólva Levi megerősítette meggyőződését, hogy a beszivárgás nem okozott volna akkora kárt Izraelnek, ha a hírszerzési információk alapján cselekedtek volna.

„Nagyon jó esély volt arra, hogy megakadályozzuk a Gázába áramló pénz nagy részét, és hogy a Hamász által épített szörnyeteg valószínűleg nem olyan méretű lett volna, mint amilyennel október 7-én szembesültünk,” – tette hozzá, hangsúlyozva, amennyiben Netanjahu követte volna a tanácsot a Hamásznak „milliárdokra, nem pedig milliókra” lett volna szüksége a Gázai övezet alatt húzódó kiterjedt terroralagút-hálózatának kiépítéséhez.

Levi egy konkrét incidenst is megemlített, rámutatva egy 2014-es felfedezésre, amikor a miniszterelnök nem vette figyelembe a hírszerzési információkat, és amelyek egy, a Hamász által Törökországból irányított több millió dolláros befektetési portfólióra irányultak.

A portfóliót állítólag mintegy 40 vállalat jegyezte a Közel-Keleten és Észak-Afrikában, olyan országokból, mint Szaúd-Arábia, Algéria, Szudán, Egyiptom és Törökország. A befektetési alapot a Hamász állítólag olyan változatos portfóliókba fektette be, mint az útépítés, a gyógyszergyártás, az orvosi felszerelések, vagy turizmus, bányászat, aranykutatás, és egyéb luxus ingatlanprojektek.

„Katarról és Iránról beszéltünk, mint a fő szponzorokról. Törökország bizonyos szempontból még fontosabb is, mert kritikus fókuszpont a Hamász számára pénzügyeinek kezelésében,” – mondta Levi a Netanjahuval folytatott beszélgetéseit megemlítve, majd hozzátette „a katariaknak volt egy különmegbízottjuk, aki minden hónapban egy magánrepülővel Rafahba jött egy bőrönddel, belépett Gázába, átadta a Hamásznak, köszönt, majd visszament, ennyi,” – tette hozzá.

Gazdaság

A kormánynak ezen a héten kellett volna befejeznie a 2024. évi felülvizsgált állami költségvetés Kneszet általi jóváhagyásához szükséges utolsó módosításokat, amely 70 milliárd sékellel fogja növelni az állami kiadásokat. Becalel Szmotrich pénzügyminiszter azonban a tegnapi végső határidőig nem tette le a plénum elé az új büdzsét, ami egy rögzített jogi mechanizmusnak megfelelően az összes minisztérium költségvetésének átfogó, összesen 67 milliárd sékeles azonnali csökkentését vonja maga után. A költségvetési záradékokat a Kneszet különböző bizottságaiban még mindig tárgyalják, hogy előkészítsék a plenáris ülés második és harmadik olvasatára, ami a pénzügyminisztérium becslései szerint március elejére várható. Minisztériumi források kitartanak amellett, hogy a kormányzati tevékenységekben nem lesz valódi bénulás, és kreatív megoldásokat találnak a sürgős esetekben történő pénzátutalásra.

Gazdaság számokban

A Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint Izrael gazdasága 2023-ban 2%-kal nőtt, ami az egy főre jutó GDP 0,1%-os negatív irányú változását tükrözi a tavalyi népességnövekedés tekintetében. Az aktuális számok a 2022-es 6,5%-os GDP-növekedést követik, ilymódon a 2020-as évet leszámítva, amikor a Covid-járvány miatt Izrael gazdasága 2,5%-kal csökkent, utoljára 2009-ben, a globális pénzügyi válságot követően jegyeztek ilyen mértékű negatív változást.

A gazdaságot az elmúlt évben leginkább a beruházások szintje sújtotta, amely 2%-kal csökkent, valamint az egy főre jutó fogyasztás, amely 2023-ban 2,8%-kal esett vissza, amelyhez hozzádódtak a magas állami kiadások, amelyek 8,3%-kal emelkedtek, főként a háború miatt.

A Központi Statisztikai Hivatal azonban másként magyarázza a növekedési adatokat, nem említve az egész évben jelentkező csökkent beruházásokat, mondván, – „a gazdaság 2023 negyedik negyedévének zsugorodását közvetlenül befolyásolta a háború október 7-i kitörése. A GDP összetétele megváltozott a tartalékosok kiterjedt mozgósítása, a kormánytervnek megfelelően az evakuáltak alternatív lakhatására szolgáló kifizetések, az építőiparban jelentkező munkaerőhiány és más okok miatt.”

A háború kitörése idején a gazdaság mutatói éves szinten már eleve 20%-kal csökkentek, ezt követően a negyedik negyedévben a legnagyobb ütést a beruházások szintje érte, amely 70%-kal esett vissza, míg a negyedik negyedévben a lakossági fogyasztás 27%-kal, az állami fogyasztás pedig közel 90%-kal esett vissza, szintén a Statisztikai Hivatala adatai alapján.