Avi/ujkelet.live
A háború 94. napja: Az Izraeli Védelmi Erők kiterjeszti szárazföldi hadműveleteit Khan Junesz déli részén. Az elmúlt két napban a 7. páncélosdandár mélyebbre manőverezett Khan Junesz déli részébe, és megölt számos Hamász-operatívot közelharcokban, tanklövedékekkel és légicsapásokkal.
A csapatok kutatásokat végeztek a polgári otthonok és a terroristák irodái mellett található terrorista infrastruktúrákban.
A műveletek során robbanóeszközöket, fegyvereket, gránátokat, rádiókat és számos hírszerzési dokumentumot találtak. Ezen kívül a csapatok lokalizáltak egy alagútbejáratot egy iskola területén, és bizonyítékot találtak arra, hogy a gyerekeket fegyverek használatára oktatták, beleértve játék Kalasnyikov puskákat és a diákokat ábrázoló képeket, akik fegyverrel pózolnak és gyakorlatoznak.
Ezenkívül a harci erők támadó akciói során számos RPG-t lőttek ki a csapatokra. Az erők harckocsitámadásokkal és légicsapások irányításával likvidálták a lövöldözést végrehajtó terrorsejtet.
Északi front: Izraeli vadászgépek hétfőn délelőtt a Hezbollah terrorszervezet terror-infrastruktúráját támadták Libanonban, olyan katonai helyszíneket, ahol a terrorszervezet tagjai aktív tevékenységet folytattak.
A hadsereg megerősítette azt is, hogy páncéltörő rakétát lőttek ki reggel Libanonból Kirjat Smonára. Az izraeli erők válaszul libanoni célpontokat támadtak.
Kora délután megszólaltak a drónbehatolásra figyelmeztető szirénák Felső- és Nyugat-Galileában, a hadsereg egyelőre nem nyilatkozott.
A Hezbollah mindeközben megerősítette, hogy vezető tagja, Waszim Tawil és egy másik harcosa reggel meghalt az autójukra mért csapásban Madzsdal Szelmben. Tawil a Hezbollah elit Radwan erőinek parancsnoki láncában a harmadik volt, és szerepet játszott két izraeli katona elrablásában 2006-ban, ami a második libanoni háborúhoz vezetett. Ő a 154. halottja a terrorszervezetnek október 8 óta.
A Kan közszolgálati műsorszolgáltató szerint Binjámin Netanjahu miniszterelnök az északi határnál tett látogatást a likvidálás idején.
Interjú: Joáv Gallant védelmi minisztert meginterjúvolta a „Wall Street Journal”. A miniszter a lapnak kijelentette: ,,Egy tengely ellen harcolunk, és nem egyetlen ellenséggel. Izrael hamarosan átáll az intenzív hadviselésről a különleges műveletekre.” Izrael alacsonyabb intenzitású harcokra való áttérését Gázában a Biden-kormány szorgalmazza.
Gallant hangsúlyozta továbbá, hogy ,,nem fogadhatjuk el, hogy a Hamász, a Hezbollah és Irán meghatározza az életünket. Látják, mi történt Gázában. Tudják, hogy mi ezt ‘copy-paste-elhetjük’ Bejrútra.”
A miniszter az interjúban kifejtette az Izrael elleni október 7-i támadás súlyosságát, és azt, hogy az mélyen megrázta az izraeli biztonságérzetet. ,,Október 7 volt a legvéresebb nap a zsidó nép számára 1945 óta, ezt a világnak meg kell értenie. Ez más” – mondta.
A miniszter hangsúlyozta, hogy Izrael nem fogja feladni azt a célját, hogy megsemmisítse a Hamászt, mint harcoló erőt, véget vessen a Hamász ellenőrzésének Gázában, és kiszabadítsa a túszokat.
Ezenkívül a gázai halottak számával kapcsolatos nemzetközi bírálatok árnyékában Gallant kijelentette, hogy „közel vagyunk a következő szakaszhoz északon, beleértve Gázavárost is. Számolnunk kell a polgárok nagy számával. A katonai taktikát módosítani kell. Eltart egy ideig, de nem adjuk fel.”
Reakció: A szélsőjobboldali nemzetbiztonsági miniszternek, Itamar Ben-Gvirnek nem tetszett Gallant kijelentése, miszerint „a háború intenzív manőverezési szakaszából” az úgynevezett „különböző típusú különleges műveletek” felé fog elmozdulni Gáza északi részén.
A miniszter szerint ez egyenértékű „a háború befejezésének való megadással és a felörlő háborúba való átmenet” bejelentésével.
„A kis kabinetnek nincs felhatalmazása ennek bejelentésére” – érvelt a hadikabinetre utalva, amely Netanjahu miniszterelnököt, Gallantot és Beni Gantz minisztert foglalja magában. ,,Nem így fogunk nyerni!”
Diplomácia: Nem sokkal a Hamász terrorszervezet mészárlásai után az izraeli kormány biztonsági okokból zárlatot rendelt el Júdea és Szamáriára. Ez azt jelentette, hogy az a több mint 100 000 palesztin, akik a Palesztin Hatóság területén élnek, de a háború előtt Izraelben dolgoztak, nem léphettek be Izrael területére.
Az izraeli hadsereg és a Sabak belbiztonsági szolgálat nyomása ellenére, hogy néhány palesztin munkást engedjenek be Izraelbe, Netanjahu miniszterelnök úgy döntött, hogy nem bocsátja szavazásra a kérdést a biztonsági kabinetben, miután Becalel Szmotrich pénzügyminiszter és más szélsőjobboldali miniszterek lemondással fenyegetőztek.
A Walla hírportál riportere szerint Netanjahu az Egyesült Arab Emírségek elnökéhez, Mohammed bin Zajed (MBZ) sejkhez fordult, és megkérdezte, hogy az Egyesült Arab Emírségek hajlandó lenne-e fizetni a palesztin munkásoknak.
A riportban idézett forrás szerint MBZ nem tudta elhinni, hogy Netanjahu azt gondolta, hogy fizetne egy olyan problémáért, amely Izrael azon döntése miatt keletkezett, hogy nem engedi be a munkásokat. Szarkasztikusan azt javasolta Netanjahunak, inkább forduljon Volodimir Zelenszkij ukrán elnökhöz.
MBZ elutasítása tükrözi számos arab ország álláspontját, amelyek azt mondják, hogy nem fognak fizetni azért, hogy a háború után Júdea és Szamáriában és Gázában fenntartsák a status quo-t.
[…] post Gallant nyilatkozata, Netanjahu kérése MBZ-től és a likvidálás first appeared on Új Kelet […]