ujkelet.live
A Legfelsőbb Bíróság csütörtökön tárgyalta tizenegy fős kibővített testülettel a Binjámin Netanjahu miniszterelnök cselekvőképtelenné nyilvánítását megakadályozó törvényt.
Miről szól: A márciusban elfogadott törvény az Alaptörvény: A Kormány kvázi alaptörvény módosítása, amely kimondja, hogy a miniszterelnököt csak egészségügyi okokból lehet alkalmatlannak nyilvánítani a szolgálatra.
- A törvény erre két módot kínál: a miniszterelnök maga közli, hogy fizikailag vagy szellemileg nem képes ellátni feladatait. A másik opció, hogy a kormány tagjainak 75%-a akarata ellenére kéri a felmentését, ami a Kneszet 80 tagjának jóváhagyásával lép életbe.
- A sorok között: A törvényt látszólag azért szorgalmazta a kormány, hogy a bíróság vagy a főügyész ne tudja felmenteni Netanjahut a folyamatban lévő korrupciós perével kapcsolatos 2020-ban aláírt összeférhetetlenségi megállapodás megsértéséért, amiért részt vesz koalíciója igazságügyi reformtervének előmozdításában.
A bíróság korábban ideiglenes intézkedést adott ki, arra összpontosítva a vitát, amikor a törvény hatályba lép, jelezve, hogy nem kívánja megsemmisíteni azt.
Gali Baharav-Miara főügyész nem védte meg a törvényt, és az ideiglenes intézkedésre adott válaszában kijelentette, hogy a törvény hatálybalépésének legalább a következő kneszetig történő elhalasztása lehetővé tenné egy szélesebb körű, előremutatóbb mechanizmus létrehozását.
“HANGULATTEREMTÉS”
Kormányellenes tüntetők százai tüntettek Netanjahu otthona közelében, a jeruzsálemi Gáza utcában a meghallgatás előtt. Nagyszámú rendőri erőket vezényeltek a helyszínre, köztük lovas rendőröket és egy vízágyút is.
A Bajtársak csoport Netanjahu-ellenes aktivistái kartondobozokkal érkeztek a következő szlogennel: „Pakolj, Szara, Levin beköltözik” – arra utalva, hogy Netanjahut és feleségét, Szarát hamarosan kiszorítják a miniszterelnöki rezidenciáról, és helyükre Járiv Levin igazságügyi miniszter kerül.
Négy tüntetőt letartóztattak rendzavarásért és mert a kerítésen átmásztak a rezidencia melletti ingatlan területére.
Mindeközben: Járiv Levin igazságügyi miniszter reggeli nyilatkozatában azzal érvelt, hogy a törvény ellen benyújtott petíciók tárgyalása a Legfelsőbb Bíróságon „de facto a választási eredmények törlésének megvitatása”.
Levin elutasította azt a bírósági javaslatot is, hogy a törvény végrehajtásának időpontját a következő Kneszetre halasszák, hogy elkerüljék a törvény látszólagos személyes jellegét.
- „A törvény késleltetett végrehajtásának az az értelme, hogy egy meg nem választott tisztviselő… átadhassa magának azokat a jogköröket, amelyeket soha nem birtokolt, és megvitassák azt a téves lehetőséget, hogy a miniszterelnököt a választási eredménnyel teljesen ellentétesen felmentésre kötelezzék”.
- ,,Ennek az lesz az eredménye, hogy Izrael többé nem lesz demokrácia, hanem olyan emberek irányítják, akik a nép fölé helyezék magukat, a választók szavazata fölé helyezték magukat.”
Ezt az üzenetet közvetítették a kormány tagjai a nap folyamán.
Maffia-style: Az elhangzottakra reagálva a kormány igazságügyi reformterve elleni tiltakozások vezetői egy simlis ügyvédhez hasonlították Levint.
,,Levin továbbra is úgy viselkedik, mint a szicíliai maffia ügyvédje, és a vita megkezdésekor fenyegetésekkel él a bíróság felé” – áll a közleményben. „Ilyen maffiaszerű magatartás csak diktatúrában fordul elő”.
,,Az Izrael Államot szétzúzó, veszélyes vezetői puccsot vezető ember már tudja, hogy tetteivel szemben milliók fognak megjelenni, hogy megvédjék a bíróság és a [demokrácia] kapuőreit”.
A MEGHALLGATÁS
Személyre szabott, de nem úgy: Jichák Bart, a Kneszet jogi képviselője a Legfelsőbb Bíróság előtt elismerte, hogy a törvény elfogadásának „az egyik fő mozgatórugója” az volt, hogy Netanjahu érdekeit szolgálja, és megvédje őt az összeférhetetlenségi megállapodáson alapuló felmentéstől.
Szerinte azonban fontosabb, és a vita alapját kell képezze, az a törvény célja – amely eltér az elfogadás okaitól –, amely általános és meghaladja azokat az okokat, amelyek a törvényhozókat az elfogadására késztették. A törvény „személyes” jellege nem feltétlenül szolgál Netanjahu javára, mint magánszemély, hanem inkább mint kormányfő. A cél a jövőre vonatkozik, és felülmúlja az okokat.
Ofer Grosszkopf bíró: „Ha a [jogszabály] célja egy kormány védelme és mentelmi joga, ez nem okoz ütközést az alkotmányozó hatalom céljával?”
Daphne Barak-Erez bíró: „Ön azt mondja, hogy soha nem lehet személyre szabott egy törvény, amíg van egy záradék, amely a jövőre érvényes. Tehát ön szerint nincs olyan, hogy személyre szabott jogalkotás.”
Levint visszhangozva: Michael Rabello, a Netanjahu miniszterelnököt képviselő magánügyvéd a Legfelsőbb Bíróságon azt mondta a bíráknak, hogy a törvény végrehajtásának érvénytelenítése vagy késleltetése „nyitva hagyja a kormány ágai közötti frontális összeütközés lehetőségét, a Kneszet lábbal tiprásának lehetőségét” azzal, hogy elrendeli a miniszterelnök visszavonulását.
Szerinte egy ilyen forgatókönyv „a választási eredmények törlését” jelentené.
A bírók azt válaszolták, hogy ami szóba kerül, az nem a teljes törvény megsemmisítésére vonatkozik, hanem az alkalmazásának késleltetésére.
Eszter Hajut, a Legfelsőbb Bíróság elnöke kíváncsi volt, ,,hogyan semmisíti meg a választásokat a törvény végrehajtásának késleltetése?”
- Ofir Katz, a koalíció elnöke mindeközben közleményt adott ki, reagálva a törvényről folyó tárgyalásra.
- Több bíró is kijelentette, hogy a törvény hiányos, mivel nem határozza meg a hatályba lépés időpontját, ami olyan értelmezéseknek nyitott teret, amelyek arra késztethetik a bíróságot, hogy a törvény csak a következő Kneszetkor lépjen hatályba.
- ,,A törvényjavaslat kezdeményezőjeként és a törvényalkotási folyamatot lebonyolító bizottság elnökeként sem nekem, sem a barátaimnak egy szemernyi kétsége sem volt afelől, hogy olyan megállapodást alkotunk, amely azonnal hatályba lép.” írta Katz X-en.
- ,,Nincs helye olyan értelmezésnek, amely szembemegy kifejezett álláspontunkkal.”
Rabello azt mondta a Legfelsőbb Bíróságnak, hogy a törvény „nem változtatja meg a játékszabályokat a játék közepén”, mivel az igazságügyi tisztviselők, akik elrendelik a miniszterelnök távozását, „nem részei a játékszabályoknak egy demokráciában”.
„Egyensúlyt kell teremteni a kormány ágai között, de ez nem jelenti azt, hogy törölhetjük és lábbal tiporhatjuk a többség uralmának elvét” – mondta.
Érvelése szerint a bíróságnak nincs felhatalmazása egy kvázi alkotmányos alaptörvény végrehajtási időpontjának meghatározására.
Személyre szabott, de jó értelemben: Anat Baron bíró idézte Netanjahu miniszterelnök kijelentéseit néhány órával a márciusban elfogadott törvény után: „A mai napig meg volt kötve a kezem. Úgyhogy ma este bejelentem, hogy többé már nem nincs.” A bíró szerint ez azt jelzi, hogy a jogszabályok célja személyesen lehetővé tette számára, hogy megsértsen egy összeférhetetlenségi megállapodást, amely megakadályozza őt abban, hogy olyan igazságügyi kérdésekbe keveredjen, amelyek befolyásolhatják korrupciós perét.
Rabello azt mondta, ez nem jelenti azt, hogy a Kneszet tagjai a törvényt csak Netanjahu személyes hasznára akarták elfogadni. Megjegyezte, hogy a miniszterelnök nem a Kneszet vezetője, és nem a folyamat során tette ezt a megjegyzést, hanem annak befejezése után.
Baron bíró ugyanakkor azt mondta, hogy a megjegyzések közvetlen összefüggésre utalnak a jogszabály és Netanjahu személyes félelme között, hogy lemondásra kötelezhetik.
Hajut elnök: „A petíció benyújtóinak álmai összeolvadnak az önök szorongásaival”.
Miután Rabello megpróbálta azt állítani, hogy Netanjahu pusztán megpróbált beavatkozni az igazságügyi refommal kapcsolatos válságba annak megoldása érdekében, Daphne Barak-Erez bíró közbeszólt: „Tehát ön azt mondja, hogy a törvény személyre szabott, de jó értelemben?”
Hajut megjegyezte, hogy Netanjahu eredetileg azt állította, hogy nem köti a 2020-as összeférhetetlenségi megállapodás.
Ezt követően Hajut rámutatott, hogy ha Netanjahunak problémái voltak a megállapodással és annak értelmezésével, akkor közvetlenül a Legfelsőbb Bírósághoz kellett volna fordulnia az ügyben, ahelyett, hogy alaptörvény-módosítást fogadtat el, hogy megszüntesse a bíróság hatáskörét annak értékelésére, hogy a megállapodást betartják-e.
Daphne Barak-Erez bíró kijelentette, hogy a törvény célja Netanjahu részéről “kockázatkezelés”, és arra irányul, hogy ,,elhárítsa azt a kockázatot”, hogy alkalmatlannak nyilvánítsák a tisztség betöltésére.
Nem is tudná felmenteni, vagy mégis?: Aner Helman, aki Gali Baharav-Miara főügyészt képviselte, azt mondta a Legfelsőbb Bíróságnak, hogy a főügyész nem rendelheti el a miniszterelnök menesztését.
Helman azt is elmondta, hogy Baharav-Miara nem hiszi, hogy Netanjahu részéről az összeférhetetlenségi megállapodás megsértése a felmentéséhez vezetne.
- Később azonban megkérdőjelezte saját kategorikus kijelentését.
- „Nem zárható ki előre az összes lehetőség; nem szabad úgy értelmezni, hogy a büntetőper miatti összeférhetetlenség nem vezethet a miniszterelnök felmentéséhez”.
Helman szerint a bíróságnak úgy kell döntenie, hogy a törvény csak egy későbbi szakaszban lépjen hatályba. Azzal érvelt, hogy ezzel megkerülik annak személyes jellegét, és ezáltal legitimebbé teszik.
„Tegyük fel, hogy késleltetjük a végrehajtást – nem teremt ez tisztázatlan helyzetet a hatályba lépése előtti időszakban [hogy elrendelhető-e a miniszterelnök felmentése]?” – kérdezte Anat Baron bíró.
„Interpretációs eszközöket kellene használnunk a kérdés eldöntéséhez. Mitől jobb ez a helyzet?” – tette hozzá Jáel Wilner bíró.
„Talán jó ötlet előmozdítani a törvény végrehajtását, hogy elkerüljük ezt a bizonytalanságot” – jegyezte meg Alex Stein bíró.
Helman azonban ragaszkodott az álláspontjához, és azzal érvelt, hogy a törvény személyes vonatkozásai olyan kirívóak, hogy indokolják a végrehajtás késleltetését.
„Van egy olyan jelenség, hogy az alaptörvényeket személyes okokból alkotják. Ők [a Kneszet] modellező agyaggá alakítják az alaptörvényeket” – állította.
[…] Gallant védelmi miniszter a Legfelsőbb Bíróságon zajló tárgyalással kapcsolatos újságírói kérdésekre válaszolva, eltérve Binjámin Netanjahu miniszterelnök […]