Szaúdi normalizáció – paktumok és buktatók

ujkelet.live

Binjámin Netanjahu miniszterelnök hivatalba lépése utáni első, Joe Biden amerikai elnökkel történt találkozója után, és azt követően, hogy néhány órával később Mohammed bin Szalmán szaúdi trónörökös is egyre inkább kézzelfoghatóbbnak nevezte Izrael és az Öbölmenti királyság közötti normalizáció létrejöttét, egyre inkább növekszik az aggodalom az izraeli védelmi vezetők körében a megegyezésért cserébe fenntartott rijádi kéréseket illetően.

• Védelmi paktumok

Joe Biden amerikai elnök kormánya hivatalos védelmi szerződés aláírását fontolgatja mind Izraellel, mind Szaúd-Arábiával a két ország közötti normalizációs megállapodás közvetítésére tett erőfeszítések részeként, – jelentette csütörtökön a Bloomberg gazdasági hírportál.

A paktumok, amelyek bizonyos körülmények között Izrael és Szaúd-Arábia, az Egyesült Államok részéről történő azonnali védelmét biztosítanák, amennyiben bármelyik felet támadás érné, valószínűleg a szenátus kétharmadának hozzájárulását igényelné.

Egy ilyen megállapodás kétharmados támogatása, nem kevésbé problémás, mint a Netanjahu által külön kért védelmi szerződés önmagában, amely a demokratákon kívül, többek között az izrael védelmi rendszeren belül is ellenállásba ütközik, mivel Jeruzsálem régóta fenntartott álláspontja szerint nem támaszkodik más országokra saját védelmének biztosítása érdekében.

Visszatérve a Bloomberg által, forrásokra alapozott jelentésére, az izraeli és szaudi kettős védelmi paktumokról szóló tárgyalások, bár még a kezdeti szakaszban vannak, és a megbeszélések könnyen meg is akadhatnak, de állítólag jelentős előrelépés történt.

Tekintettel a Szaúd-Arábia által kért kölcsönös védelmi paktum ellentmondásos jellegére, annak izraeli és amerikai támogatói igyekeztek a Netanjahu által kért megállapodással együtt bemutatni ez utóbbit, abban a reményben, hogy a szaúdi megállapodást elutasító kongresszusi képviselők egy része könnyebben ráállna, ha az Egyesült Államok Izraellel is aláírna egy hasonló megállapodást.

• Szaúdi urándúsítás

A lehetséges normalizációs megállapodás még ellentmondásosabb része az ominózus nukleáris program, amely Washington (és Izrael) jóváhagyása mellett lehetővé tenné a szaúdi urándúsítást. A javaslatot az izraeli biztonsági intézmények, valamint az ellenzék vezetője, Jáir Lapid is visszautasította, arra figyelmeztetve, hogy ilymódon lehetőség nyílik egy közel-keleti nukleáris fegyverkezési verseny előtt.

Az aggályok ellenére Netanjahu, úgy tűnik hajlik a szaúdi kérés támogatása felé, mivel célja a normalizációs megállapodás biztosítása. Ugyanakkor azt is szeretné, ha jelentős biztosítékokat vezetnének be, hogy megakadályozzák az esetleges rijádi nukleáris fegyverkezést. Mindezek együttvéve könnyen ellentmondásos helyzetet teremthetnek, hiszen amennyiben Izrael jóváhagyja a szaúdi atomprogramot, nehezebben fog tudni az iránt érvelni, hogy miért nem szabad Iránnak engedélyezni egy hasonló programot.

Bin Szalmán a Fox News műsorában szerdán közölt beszélgetése során, bár óva intett a közel-keleti nukleáris fegyverkezési versenytől, azt viszont világossá tette, hogy amennyiben Iránnak lesz egy [atomfegyvere], akkor Rijádnak is kell lennie egynek.

A szaúdi trónörökös magabiztos szavai mögött az is állhat, hogy Izrael és az Egyesült Államok nyíltan mérlegeli a lehetőséget. Mi több Netanjahu engedélyezte magasabb szintű nukleáris és biztonsági izraeli szakértőknek, hogy működjenek együtt az amerikai tárgyalókkal egy olyan javaslaton, amely egy lehetséges normalizációs megállapodás részeként amerikai irányítású urándúsítási műveletet javasolna Szaúd-Arábiában.

A The Wall Street Journal magazinnak nyilatkozó szakértők megerősítették az izraeli aggályokat, mondván, bár léteznek olyan távoli blokkoló mechanizmusok, amelyeket be lehetne építeni egy nukleáris létesítménybe, vagy olyan rendszerek, amelyek a centrifugákat működésképtelenné gyorsítanák, arra mégsincs garancia, hogy ezek az intézkedések valóban működőképesek.

• Csúcsminőségű fegyverkezés

Szaúd-Arábia harmadik fő kérése a normalizációs megállapodás keretében a csúcsminőségű amerikai fegyverekhez való hozzáférés, ami Rijád vitatott emberjogi helyzete miatt azért is problémás, mivel az ilyen mértékű fegyverkezés árthat Izrael minőségi katonai előnyének a térségben.

• Palesztin-kérdés

A normalizációs megállapodás évek óta lebegtetett tárgyalásait megakasztó egyik fő akadály, miszerint Rijád jelentős engedmények megtételét várja el Izraeltől. A szaúdi trónörökös szerdai nyilatkozatában egyértelművé tette, hogy a palesztin kérdés továbbra is nagyon fontos eleme a folyamatnak.

Az Ábrahám Egyezmény előző megállapodásaihoz képest, amelyek névleges törődésen kívül más elszámoltatható kötelezettséget nem írtak elő, Rijád ezúttal komolyabb elvárásokat támaszt Jeruzsálemmel szemben.

A szerdai Biden-Netanjahu találkozó után újságíróknak nyilatkozó magas rangú izraeli tisztviselő szerint a miniszterelnök állítólag ígéretet tett arra, miszerint a palesztinoknak – vétójog nélkül, a folyamat részének kell lenniük, ami tekintettel Netanjahu szélsőjobboldali koalíciós partnereire, jó esetben sem lehet több, mint a palesztin megélhetés fellendítését célzó némi támogatásnál.