ujkelet.live
Sabtáj Savit, az izraeli Moszad hírszerző szolgálat hetedik vezetője, aki 1989 és 1996 között vezette a szervezetet, kedden olaszországi vakációja során elhunyt.
Savit Binjámin Netanjahu miniszterelnök egyik legkeményebb kritikusa volt. 2019-ben azt írta, hogy „Bibi stratégiája nem az, hogy kimozdítsa a Közel-Keletet rozoga egyensúlyából, így prioritásként szabadon kezelheti jogi problémáit”.
Savit 1939-ben született Neserben, Haifa külvárosában, az elit Szajeret Matkal egységben szolgált, és a Héber Egyetemen tanult Közel-Kelet tanulmányokat. 1964-ben beszervezték a Moszadba, a Tzometbe – a külföldi ügynökök felkutatásáért, toborzásáért és kezeléséért felelős részleghez, valamint a Kesszária részleghez. Utóbbit 1980-tól 1985-ig irányította.
Savitot 1989-ben Jichák Samir akkori miniszterelnök nevezte ki a Moszad élére, és hét évig töltötte be a posztot. Az említett periódus tele volt politikai és stratégiai eseményekkel, valamint globális, regionális és nemzeti jelentőségű változásokkal, beleértve a Szovjetunió bukását, az oslói megállapodásokat és a Jordániával kötött békemegállapodást. Emellett a vezetése alatt a Palesztin Iszlám Dzsihád vezetőjét, Fathi Shaqaqit meggyilkolták egy Moszadnak tulajdonított műveletben.
Iráni tartózkodása alatt a szervezet megbízásából Savit helyieket toborzott – a sah rezsimjének jóváhagyásával –, hogy a Moszad ügynökeiként szolgáljanak a szomszédos Irakban. „A perzsák úgy beszéltek velem, mint egy perzsával” – dicsekedett a Kan közszolgálati műsorszolgáltatónak adott interjújában.
1973-ban Savitot kinevezték a Moszad műveleti vezetőjének. Feladata során megfigyelőként vett részt a Moszad képviseletében a katonai hírszerzés főnökének heti tájékoztatóján. Később egy csapat élén állt, amely koordinálta és előkészítette az összes anyagot, mielőtt a Moszad akkori főnöke, Cví Zamir tanúvallomást tett az Agranat-vizsgálóbizottságnak, amely a jom kippuri háborúhoz vezető kudarcokat vizsgálta.
- A Haaretznek adott interjújában egy évtizeddel ezelőtt, a háború 40. évfordulóján megvédte a Moszadot és annak teljesítményét az 1973-as háború kitörése előtt.
- „Az 1973-as kudarc idején a Moszad volt az egyetlen entitás a hírszerző közösségben, amely megtette, amit tőle elvártak, és azon túl is” – mondta.
- „Megengedem magamnak, hogy kijelenthessem, hogy ebben a szakmában (egyesek művészetnek nevezik) a végső szabály az, hogy ha kétség van, akkor nincs kétség! Más szavakkal, e foglalkozás gyakorlói mindig az óvatosság mellett tévednek, mert életekkel foglalkoznak. Zamir a Moszad-erőforrások jelentéseinek elemzése alapján folyamatosan azt kiáltotta, hogy kétségei vannak a katonai hírszerzés téves becsléseivel kapcsolatban, miközben Zeira felfuvalkodott saját arroganciájától”.
Az 2018-ban megjelent “A Moszad vezetője” című könyvében ezt írta: „A világ a hidegháború idején mérhetetlenül stabilabb volt, mint a mai világ. A hatalmak közötti nukleáris esemény globális megsemmisülésétől való félelem globális stabilitást generált, amely 1990-ig tartott. A Szovjetunió összeomlott, de az Egyesült Államok nem tudta megragadni azt az évtizedet, amely alatt ő volt az egyetlen seriff a városban, új globális rendet hozva létre”.
Hozzátette továbbá, hogy a terrorizmus jellemzői megváltoztak. „A múltban a terrorizmus többnyire helyi, szekuláris volt, és elkövetői a politikai függetlenségért harcoltak. A jelenlegi terrorizmus vallásos muzulmán, globális, és Allah parancsát fejezi ki, hogy harcoljon az eretnekek ellen, és létrehozza a globális iszlám kalifátust… Az ISIS szervezet olyan szélsőséges emberi történelembe hozta a terrorizmust, amely nem ismert azóta, hogy a hunok megszállták Nyugatot Ázsia sztyeppéiről.”
Mandátuma alatt a nem hagyományos fegyverek Közel-Keleten keresztüli elterjedésének megakadályozásával és a terrorizmus elleni küzdelemmel foglalkozott.
„A válasz erre a két kérdésre nemcsak a Közel-Keleten és Nyugat-Európában, a Moszad klasszikus hadszínterében rejlik, hanem Kelet-Európában és a volt Szovjetunióban, Délkelet-Ázsiában, Kínában és Észak-Koreában és más kontinenseken is” – írta könyvében. „Ezek a változások arra kényszerítették a Moszadot, hogy ennek megfelelően felkészüljön”.
2019-ben Savit levelet tett közzé a Haaretz szerkesztőjének, amelyben támadta azokat, akik kritizálták Izraelt az általa végrehajtott célzott merényletek miatt.
„Sem a ‘felvilágosult’ Európa (amely még mindig nem érte el a terrorizmus konszenzusos meghatározását), sem saját, finnyás testvéreink, akik a nyelvüket csattogtatják, akik szándékosan tartózkodnak a ‘célzott merénylet’ kifejezéstől, és szívesebben használják inkább a ‘gyilkosság” kifejezést – nem fognak kioktatni minket. Mint valaki, aki foglalkozott célzott merényletekkel, azt mondom mindazoknak, akik az Izraeli Védelmi Erők, a Moszad és a Sabak cselekedeteit ezen a nehéz és összetett módon határozzák meg – ‘Óvd nyelvedet a gonosztól’ (Zsoltárok, 34:14), vagy másképpen: ‘nyelvük az ínyükhöz tapadt’ (Jób 29:10)”.
Az iráni forradalom óta, „amely Iránt iszlám saría törvény alá vonta, amely a radikális síita iszlámhoz ragaszkodik, amely nem ismeri el a világban való együttélést, és felhívásként tekint a háborúra minden eretnek (zsidók, keresztények, buddhisták, sőt szunnita muszlimok) ellen” és „az ISIS formájában az ‘arab tavasz forradalmak’ mérgező gyümölcsei óta, megváltoztak a játékszabályok”.
