ujkelet.live
A kormány törvényjavaslata 26-ról 21 évre csökkentené a hadkötelezettség alóli mentesség korhatárát az ultraortodoxok számára
A Mispacha háredi magazinnak adott interjújában, Joszi Fuchs a Netanjahu-kormány kabinettitkára felülírva a miniszterek által nemrégiben jóváhagyott döntését, miszerint már ősszel törvénybe iktatják az ultraortodox hadköteles korhatár mentesítését 26 évről 23-ra, bejelentette, hogy a koalíció által a következő hónapokban benyújtandó új jogszabály szerint 26 évről 21, vagy legfeljebb 22 évre csökkentik a háredi jesiva tanulók sorozási életkorát, így szerinte félelem nélkül léphetnek be a munkaerőpiacra.
A háredi szektor vezetői szerint a hadköteles korú jesiva tanulók tízezrei azért nem dolgoznak, mert attól tartanak, hogy besorozzák őket, és ilymódon elveszítik a 26 évnél fiatalabb, mentesített jesiva tanulóknak járó különleges állami ösztöndíjakat.
,,A jelenlegi 26 év mentességi korhatárt 21 vagy 22 évre csökkentjük. Gyakorlatilag bárki, aki befejezi a jesivát, és dolgozni akar, megteheti. Nem lépnek be a munkaerőpiacra a hadseregben szolgáló társaik előtt, de mégis belépnek a való világba, és megtalálják a helyüket benne,” – mondta Fuchs Mispachanak, de azt nem részletezte, hogy a törvény automatikusan kizárná a 21 évnél idősebb jesiva bóchereket a jelenleg 26 éves korukig rendelkezésükre álló kényelmes állami ösztöndíjtól.
A több mint 150 000 kedvezményezett számára, összességében évente kifizetett mintegy 1,2 milliárd sékel nagyságrendű támogatás mellett, a korhatár említett formában történő csökkentése a társadalom szekuláris, a sorozást teljesítő részének újabb érvágást jelentene. A mentességi korhatár csökkentése olybá tűnik, mint a katonai szolgálat megkerülésének jutalma azáltal, hogy lehetővé teszi az ultraortodoxok számára, miszerint körülbelül ugyanabban az életkorban lépjenek be a munkaerőpiacra, mint a hadseregben szolgáló társaik.
A Mispacha azzal érvel, hogy a háredi fiatalok átlagosan 22 évesen már házasok, és 24 évesen már apává válnak, így nincs idejük tudományos vagy szakmai végzettség megszerzésére, és a gyermekeik ellátásának szükségessége arra kényszeríti őket, hogy rosszul fizető munkát végezzenek, ezért hátrányos helyzetben vannak.
Fuchs azt is hangsúlyozta, hogy a kabinet ,,egy olyan modellt követ, amely támogatja a sorozási törvényt – mentesítve a 21 éves korig a bóchereket – miközben jutalmakat és szüneteket biztosít azok számára, akik szolgálnak,” emellett azt is hozzátette, a koalíció arra törekszik, hogy a mentességi törvénytervezetet alaptörvényként fogadja el, ilymódon immunissá téve azt a bírósági felülvizsgálattal szemben.
A mentességi törvénytervezetet alaptörvényként való elfogadását említve Fuchs arra utalt, hogy ilymódon akarják elkerülni az öt évvel ezelőtti precedens megismétlődését, amikor a bíróság az akkori Netanjahu-kormány által elfogadott hasonló törvényt azért utasította el, mivel az növelte a terhek egyenlőtlen elosztását ahelyett, hogy csökkentette volna azt.
A két ultraortodox párt közismerten a legnagyobb támogatója a sokat vitatott igazságügyi reformnak, így akarván megakadályozni, hogy a Legfelsőbb Bíróság beavatkozzon a giusz-törvény általuk preferált módosításába.
Az alaptörvényként való megszavazásán túl biztosítékként, egy felülbíráló záradékot is be akartak iktatni, amely lehetővé tenné a Kneszet számára, hogy semlegsítse a bírósági döntéseket. Az elmúlt hónapok során az úgynevezett felülbíráló záradék elfogadása hasonló társadalmi ellenállást vont maga után, mint a legutóbb megszavazott ésszerűség mércéjének eltörlését indítványozó javaslat. A háredi pártok többször is kijelentették a kormány léte függ a javasolt záradék elfogadásától. Benjámin Netanjahu miniszterelnök ugyan homályosan arra utalt, hogy megakadályozza egy olyan törvényjavaslat elfogadását, amely lehetővé tenné a Kneszet számára, hogy mindössze 61 képviselőből álló többséggel felülbírálja a bírósági döntéseket, ugyanakkor, részletek közlése nélkül nem zárta ki a felülbírálati záradék kevésbé szélsőséges változatait.
Fuchs, a másik hasonló felháborodást kiváltó a Likud által benyújtott alaptörvény-javaslattal kapcsolatban, amely a Tóra-tanulmányozás és a katonai szolgálat egyenértékűvé tételét javasolja, bár bizarrnak nevezte az időzítést, ugyanakkor magán a Likudon belüli elutasítását túl keménynek találta. A kezdeti felháborodást követően, a Jahadut HaTora képviselője, és a javaslat mentora Mose Gafni azt ígérte, hogy a törvény jelenleg “nincs az asztalon, és nem is fogjuk előremozdítani.” Fuchs azonban nem zárta ki a törvény előmozdítását, mondván, ha ,,ha felmerül az igény egy alaptörvényre a Tóra tanulmányozásáról, akkor megvitatjuk,” utalva a Likud gyors pálfordulására a kezdeti heves elutasítás következtében.
Összegezve az elhangzottakat, bármi is történjék, ,,a jesiva diákokat nem fogják arra kényszeríteni, hogy bevonuljanak, és ezt mindenki tudja,” – zárta Fuchs az interjút.
[…] Mispacha háredi magazinnak hónap elején adott interjújában, Joszi Fuchs a Netanjahu-kormány […]