Jeruzsálemben beszélik – Sibbolet

Nagy Tímea/ujkelet.live

,,És elfoglalta Gileád a Jordánnak átkelőit Efrájim felé; és történt, valahányszor azt mondták Efrájim szökevényei: hadd keljek át, azt mondták neki Gileád emberei: Efrájimbeli vagy te? ő meg mondta: nem – akkor mondták neki: mondd csak: sibbólet, s így mondta: szibbólet, mert nem tudta helyesen kimondani; akkor megragadták és levágták a Jordán átkelőinél. És elesett abban az időben Efrájimból negyvenkétezer.” – Bírák könyve 12:5-6

Egészen mostanáig – rivális csapatok focimeccsét leszámítva – nem tudtam volna pontos receptet adni arra, hogy mi kell ahhoz, hogy néhány tucat ember egymás torkán essen alig egy perc alatt. Pedig mint kiderült, a hozzávalók rendkívül egyszerűek: kultúrális esemény sábát előtt, Jeruzsálemben, bekrepált légkondival egy különösen meleg és a politikai légkörtől idegtépően feszült napon.

Az első jelre, azaz hogy nincs légkondi, ki kellett volna forduljak a teremből, ki az épületből be egy működő légkondis kávézóba és nyugodtan elsütizni az időt az ünnep közeledtéig.

Én azonban maradtam.

A beszélgetés ,,Tisa Be’Áv és politika: Ismét veszélyben az egység?” – címen futott. A vendégek egy ellenzéki képviselőnő, egy koalíciós képviselő valamint egy professzor voltak.

A közönség soraiban úgy 50-60 fő foglalt helyet, szekuláris, ultraortodox és vallásos cionisták minden korosztályból. Két politikai ideológia közé csöppentem, ezt azonnal éreztem, ahogy azt is, hogy a többség igencsak paprikás hangulatban van.

A műsorvezető felkonferálta a vendégeket – a professzor szólni kívánt, de jelezték neki, hogy várja ki a sorát, ez a későbbiekben fontos momentum lesz – majd az első kérdést az ellenzéki képviselőnőhöz intézte.

Megmondom őszintén, nem emlékszem a kérdésre, arra viszont igen, hogy azonnal közbe vágott a koalíciós képviselő:

⁃ Nu, figyeljetek, most indul a hazugság cunami, egy balostól ugyan mi mást lehetne várni? – jegyezte meg flegmán.

⁃ Képviselő úr, engedje meg a képviselőtársának, hogy válaszoljon a neki feltett kér…

És ekkor elszabadult a pokol.

A közönség durván fele felállt, akkor láttam, hogy a Bajtársak tartalékos mozgalom és más, demokráciát jelképező pólókat viselnek. Ők voltak a kormány igazságügyi reformterve ellen tüntetők.

⁃ Szégyen, szégyen, szégyen! – kiabálták, dobokkal és síppal színezve.

Nem kellett több a bagázs másik felének, ők is felugrottak, és a reformelleneseknek címezve:

⁃ Balosok, árulók! Anarchisták! Kiváltságosok! Terroristák!- skandálták. Ők voltak a reformterv támogatói.

⁃ A közönséget kérem, üljön le hogy folytathassuk a beszélgetést – próbált rendet tenni a teremben a műsorvezető, sikertelenül.

A két csoport közötti párbeszéd a valahogy így zajlott:

⁃ Askenácik, ez nektek demokrácia? Hogy veritek magatokat? Mit kerestek itt? Menjetek haza Tel Avivba a Mercedeszeitekkel meg a világító Rolexeitekkel és szürcsöljétek az eszpresszótokat ott. Vagy még jobb lenne ha visszamennétek Európába.

⁃ Jogunk van itt lenni, nem kevésbé mint nektek. Harcolunk a demokráciáért, az egyenlő teherviselésért.

⁃ Itt nem lesz addig demokrácia, amíg a többség akarata nem tükröződik mindenben, különösen a kormány tetteiben és a bírósági ítéletekben.

⁃ Amiről ti beszéltek az nem demokrácia.

⁃ Mindig is árulók voltatok, és azok is maradtok. A holokauszt idején cserbenhagytátok az európai zsidókat. Ott a bizonyíték a képeken, Mapai felirat a vonatokon.

⁃ Azok a vonatok a háború után holokauszt-túlélőket szállítottak Bergen-Belsenből Izraelbe. Talán csekkolhatnátok a Jad Vasem oldalát, mielőtt annak a szörnyeteg rabbinak a hazugságait terjesztitek.

⁃ Semmi érték nincs bennetek, csak gyűlölködni és hazudni tudtok.

⁃ Mondja ezt az, aki az “askenáci” kifejezést használta ránk két perccel ezelőtt. Persze azért arra jók vagyunk, hogy dolgozzunk, adót fizessünk, szolgáljunk a hadseregben, igaz?

⁃ Mert mi talán nem dolgozunk és szolgálunk a hadseregben? Egyébként meg most amúgy is nagy lázadást csaptok. Mert nektek semmi sem szent, még az ország biztonságát is képesek vagytok veszélyeztetni, csak mert nem bírjátok elfogadni a választások eredményeit.

⁃ Mi veszélyeztetjük? Szolgálunk mióta megalapították az országot. Elég volt abból, hogy mi kell legyünk mindig a lúzerek. Ha egy teljes szektor, az ultraortodoxok mondhatják, hogy nem szolgálnak a hadseregben, mi is mondhatjuk, hogy részünkről elég volt.

⁃ Ha neveltek volna belétek némi értéket, tudnátok, hogy milyen fontos a Tóratanulás, és milyen fontos a vallásos életmód, mely a zsidóságot a történelem során fenntartotta.

⁃ Akkor majd mehetnek ők a helyünkre szolgálni.

⁃ Mennyi gyűlölet és rasszizmus van bennetek, döbbenetes. Nektek tényleg hiányzik Auschwitz.

⁃ Ti meg nem fogjátok fel, hogy ez így nem mehet tovább, hogy egyre nagyobb és nagyobb terhet róttok ránk? Ha már felhoztátok a Tóratanulást. Tisztában vagytok azzal, hogy a tudósok egy kis elitje kivételével a Tórát sohasem arra szánták, hogy más tantárgyakat és készségeket kizárva, vagy fizető munka helyett tanulják? Az, hogy a kormány rákényszerít minket, adófizetőket arra, hogy akaratunk ellenére finanszírozzuk egy teljes szektor Tóra-tanulmányait, megszentségtelenítése mindannak, amit a Tóra képvisel.

⁃ Megint torzítotok. Egyébként meg ez a legkevesebb, amit megtehettek, ti vagytok az elit, a kiváltságosok. Azt hiszitek, nem tudjuk, hogy Ehud Barak áll az egész cirkuszotok mögött, és a CIA tolja alátok a pénzt?

⁃ Röhejesek vagytok, nekünk nem fizet senki és semmi közünk Barakhoz. Amikor legutóbb próbálkozott nem tudott annyi támogatót szerezi, hogy bejusson a Kneszetbe, de most bezzeg százezreket tud utcára hívni zsinórban 28 hete? Hagyjuk már. Egyébként meg nem vagyunk kiváltságosak, semmiben sem különbözik a hátterünk a tiétekétől. Ellenben: meg akarjuk őrizni a demokráciát, ti meg palesztin falvakat gyújtotok fel és bekebeleznétek egész Júdea és Szamáriát. Fasiszták!

⁃ Nem, ti nem demokráciát akartok, hanem meg akarjátok buktatni a kormányt. Júdea és Szamária pedig a miénk, a földet nekünk ígérte az Örökkévaló. Nem lesz a palesztinoké. Bolsevikok!

⁃ Nem, mi meg akarjuk őrizni a demokráciát, melynek az utolsó bástyája a Legfelsőbb Bíróság.

⁃ Nem, ti oda akarjátok adni az országot a palesztinoknak. Nektek semmi se szent. A bíróság meg diktatúrát tart fenn, semmibe veszi a választók akaratát. Megakadályozza a terroristák otthonainak lerombolását. A terroristákat védi helyettünk. Most majd végre rend lesz.

– Diktatúra lesz.

– Most van diktatúra. Egy aprócska változtatásról van szó, semmi több, hogy a kormány szava érvényesüljön. Mit csipogtok?

– Az az aprócska változtatás szétzúzza a Legfelsőbb Bíróságot. Nem lesz ki megvédje a jelenlegi és a volt izraeli katonákat, akik ellen nemzetközi elfogatóparancsot adhatnak ki, Hágában fogják végezni háborús bűncselekmények miatt.

– Jó, akkor ne menjenek külföldre.

– Még a hadsereg sem ér annyit, hogy ne zúzzátok szét a bíróságot?

– Úgy kell neki. Végre rend lesz. Mindig cserben hagyott minket. Ahogy ti is. Hol voltatok a gázai kivonuláskor?

⁃ A helyszínen, a katonák és rendőrök soraiban, akiket ütöttetek és vertetek.

⁃ Megint hazudtok. Csak ennyit tudtok, hazudni, eltorlaszolni az autópályát, máglyát gyújtani rajta, anarchista banda. Bezzeg ha a jobboldal tüntet, a rendőrök azonnal mindenkit bilincsbe vernek.

– Titeket meg nem érdekel, hogy egy korrupt ember vezeti az országot, és az egész cirkusz azért van, hogy leállítsa a perét és ne kerüljön börtönbe. Ezért képes volt vezető pozíciót adni egy olyasvalakinek, akit terrorszervezet támogatásáért és rasszizmusra való felbujtásért elítéltek.

– Az ország vezetője ellátja kiválóan a feladatát, csodálják világszerte. Az, hogy elfogadott pár szivart meg pár üveg pezsgőt, kit izgat? Megérdemli.

– A törvény szerint ez bűncselekmény.

– Mindenki tudja, hogy ezek mind koholt vádak! Reformot most! És ezerszer inkább egy terrorista zsidó mint egy arab.

Ekkor a néhány ülve maradt közül a biztonságiak megfogtak és kivezettek egyet, nagyjából ötven év körüli férfi lehetett.

– Miért vitték el? Mit csinált? – kérdezte valaki.

– Az ázsiai kinézete alapján illegális bevándorlónak tűnt, ráhívtam a bevándorlási hivatalt. Elég volt a vérszívókból – magyarázta a képviselő.

– Szégyen, szégyen, szégyen! – skandálta a reformellenes csoport.

– Balosok, árulók! – skandálta a másik.

Ekkor visszatért a közönség soraiba az “illegális”-nak titulált férfi.

– Ez meg hogy lehet? Tartóztassátok le, toloncoljátok ki, micsoda szemtelenség – mondta a képviselő.

– Képviselő úr, az úr zsidó, etióp bevándorló – mondta az egyik biztonságis.

– Rasszista, rasszista, rasszista! – skandálta a reformellenes csoport.

– Nos, a szándék a fontos, a lényeg, hogy az illegálisoknak menniük kell – mondta a képviselő.

– Îgy van, így van, így van! – skandálta a reformpárti csoport.

– Rasszisták, rasszisták, rasszisták! – skandálta a másik.

És ez így ment végig.

– Nos, a műsor ideje lejárt – jegyezte meg a műsorvezető, mire a közönség elhallgatott. – Talán zárásul meghallgathatnánk a professzor rövid észrevételét.

– Nos, azzal kezdeném, hogy nem vagyok professzor, valójában ács vagyok. Nyilván egy néven osztozunk egy professzorral és nyilván a szervezőknél valaki felületes munkát végzett. Ettől függetlenül szeretnék pár szót szólni, mert az elmúlt bő negyvenöt perc nagyon nagy hatással volt rám, különösen így Tisa Be’Áv közeledtével. Elhallgatva titeket, már nem kell elképzelnem, milyen párbeszédek folyhattak anno őseink között, melyek végül katasztrófához vezettek.

Izrael Államunk a harmadik alkalom, hogy szuverén zsidó állam létezik itt, Izrael földjén. Az előző két alkalommal nem sikerült békében teljesíteni a nyolcadik évtizedet. Első alkalommal, első államunk Dávid és Salamon idejében 80 évig kitartott egységes és szuverén királyságként. A 81. évben belső konfliktusok miatt kettészakadt az ország. Másodszor, a második templom időszakában a Hasmoneus királyság körülbelül 77 évig létezett egységes és szuverén államként. Az időszak vége felé ismét súlyos belső konfliktus volt köztünk, és maguk a zsidók hívták be a rómaiakat Izraelbe. Elvesztettük függetlenségünket, és a rómaiak megalázott protektorátusa lettünk. Talán nem árt emlékeztetnem, áprilisban ünnepeltük Izrael 75. születésnapját.

Egészen mostanáig az összetartás volt a mi sibboletünk. De ma, közelről látva és hallva titket számomra is nyilvánvalóvá vált, hogy ti két vagy három különböző országról beszéltek. Mindegyikőtök foggal-körömmel ragaszkodik az övéhez, és vészesen közeledünk a ponthoz, ahonnan már nincs visszaút. Megkérdezem tőletek, megéri szétszakítani az országot?

Válasz azonban nem érkezett a közönség soraiból, mindenki csendben fogta magát és távozott.

Megéri szétszakítani az országot? Jövő héten kiderül.

Sábát sálom!

*A cikk fikció, de a párbeszédek tartalma az elmúlt hónapokban ilyen vagy olyan formában rendszeresen elhangzott. Az illegális bevándorló-gyanús rész, pár hete megtörtént Tel Avivban.

**A Jeruzsálemben beszélik és a Tel Avivban beszélik az Új Kelet Live heti vagy havi rovata, ihlettől függően, de mindig pénteken megjelentetve. Tartalma félig-meddig fiktív avagy teljesen fiktív.

További részek: link