ujkelet.live

Különösen heves vita robbant ki a védelmi miniszter és a nemzetbiztonsági miniszter között az adminisztratív elfogatóparancsok kibocsátásának jogköréről folytatott megbeszélésen, jelentette a 12-es csatorna este.

A vita során Itamar Ben-Gvir miniszter azt állította Joáv Gallant miniszternek: „Én ezt ezerszer jobban tudom nálad. Ellenem adtak ki adminisztratív parancsot.”

Mire Gallant: ,,Az a tény, hogy karriert csináltál az ilyen tettekből, és ez a Kneszetbe juttatott, még nem tesz téged az adminisztratív letartóztatások szakértőjévé.”

• ,,Aki benzinkannával járkál azzal a céllal, hogy gyújtogasson, az nem graffitizni akar” – hangsúlyozta -, ,,minden parancsnot 30-szor elolvasok, mielőtt aláírom”.

A miniszter a vita ellenére teljes támogatást követelt a kormány minden tagjától, és azt mondta:

,,A felhatalmazásomnak megfelelően cselekszem a terrorizmus ellen. Még akkor is, ha zsidó terrorizmusról van szó.”

• Gyorstalpaló: Az adminisztratív letartóztatások a terrorizmus elleni harc részének eszközei, egyértelmű többségét Júdea és Szamária területén hajtják végre palesztinok ellen, de a védelmi miniszter ritkán zsidó terrorista operatívok ellen is alkalmazza.
• Adminisztratív őrizet esetén a fogvatartott nem áll bíróság elé, nem emelnek vádat ellene, és nem mutatnak be ellene bizonyítékot. A letartóztatás csak titkosszolgálati információkon alapul, amelyeket nem közölnek sem a fogvatartottal, sem az ügyvédeivel.

Gallant a múlt héten megkongatta a vészharangot a törvényjavaslat miatt, amely a szélsőjobboldali nemzetbiztonsági miniszternek lehetőséget adna arra, hogy elrendelje bűnöző gyanúsítottak letartóztatását és fogvatartását határozatlan időre, tárgyalás nélkül.

• A Cvíka Fogel, az Otzma Jehudit képviselője által benyújtott törvényjavaslat a védelmi miniszterhez hasonló jogkört biztosít Ben-Gvirnek.
• A törvényjavaslat szerint a nemzetbiztonsági miniszter önállóan elrendelheti az útlevél letétbe helyezését, a rendőrkapitányságra való berendelést, az egyes felekkel való kapcsolattartás tilalmát, az internetes telefonálás tilalmát és munkavégzéssel kapcsolatos korlátozások kiszabását.
• Egy ilyen kiterjedt törvényjavaslatot kormányzati keretek között szokás benyújtani, de mivel a kormány igyekszik kerülni a jogi tanácsokat, magántörvényként nyújtja be a Nemzetbiztonsági Bizottság elnöke.
• Vasárnap a Jogalkotásért Felelős Miniszteri Bizottság zsinórban negyedik héten eltolta a szavazást Ben-Gvir jogszabályáról, és ezúttal nem tűzött ki jövőbeli időpontot a tárgyalására.

Veszélyezteti a nemzetbiztonságot

A 12-es csatorna riportja szerint Gallant azt mondta Járiv Levin igazságügyi miniszternek, hogy „az eszköz használatának széleskörű biztonsági kontextusa nélkül a javaslat az eszközök létezésének a köz- és a bíróság legitimációjának aláásásához, valamint az üggyel kapcsolatos nemzetközi kritika kiszélesedéséhez vezethet.”

„Ezen eszközök legitimitásának aláásása közvetlenül károsíthatja a nemzetbiztonságot” – tette hozzá állítólag.

Fenyegeti a demokráciát

A törvényjavaslatot, amely Ben-Gvir szerint az arab közösségekben zajló erőszakos bűnözés elleni küzdelemre irányul, az Államügyészség ,,demokráciát fenyegető”-nek minősítette, és állítólag a Sabak belbiztonsági szolgálat is ellenzi.

Az Államügyészség múlt hónapban Levin igazságügyi miniszternek küldött jogi véleménye kijelenti: ,,Ez a törvényjavaslat – hasonlóan a napjainkban fontolóra vett többi kezdeményezéshez – drámai változást jelent az izraeli bűnüldözés világrendjében, és mély és alapvető fenyegetést jelent az ország demokratikus jellegére nézve.”