ujkelet.live
Az koalíció magas rangú tagjai a jogalkotási folyamat megváltoztatását célzó alaptörvény előterjesztését tárgyalják, mely a jövőbeli kormányoknak megnehezítené az igazságügyi reformterv törvényeinek hatályon kívül helyezését, még akkor is, ha azt egyértelmű többség támogatná, jelentette a Haaretz hírportál.
A koalíció ezt úgy tenné meg, hogy elfogadna egy korlátozott alaptörvényt, amely kódolja a kormányzati struktúrát és megállapítja az állampolgári jogokat. Bár kvázi alkotmányos státusszal rendelkeznek, az alaptörvényeket ugyanazon a jogalkotási folyamaton keresztül fogadják el, mint az összes többi törvényt, és sok esetben egyszerű parlamenti többséggel módosíthatók.
A jogalkotási folyamatról szóló, javasolt alaptörvény szabályozná többek között azt, hogy a Kneszet hogyan fogadja el, módosítja és semmisíti meg a törvényeket. Azonban csak az igazságügyi reformot alkotó törvények sikeres elfogadása után mozdítanák elő.
- A miniszterelnök és a kabinet tagjai nyíltan tárgyalnak olyan törvényekről, amelyek az igazságszolgáltatás átalakítását célozzák.
- Az egyik a választott tisztviselők esetében eltörölné az „ésszerűségi elv” alkalmazását, a másik pedig a bírói kinevezési bizottság összetételéhez kapcsolódik, hogy a koalíciónak nagyobb ellenőrzést biztosítson.
- A koalíció az előbbit várhatóan mindhárom olvasatban átviszi a hónap végéig.
- Egyelőre nem világos, hogy javaslatot tesznek-e egy harmadik törvényre a minisztériumok jogi tanácsadóiról, mely arra irányulna, hogy a szakértők tanácsa jogilag ne legyen kötelező érvényű.
A koalíció és az ellenzék is elismeri egy ilyen törvény jelentőségét, mert az bebetonozná a jogalkotási folyamatot, és nagyon megnehezítené a törvénymódosítást.
A jogalkotási ügyekről szóló alaptörvény volt a fő téma, amely az elnöki rezidencián folytatott tárgyalások megszakadásához vezetett. Az ellenzék ezzel a törvénnyel kívánta elérni azt a kötelezettségvállalást, hogy a koalíció nem fogad el egyoldalúan alaptörvényt a törvényhozásról.
Tekintettel a reformterv komplexitására, az ellenzék azt kívánta elérni, hogy a koalíció a törvényhozásra vonatkozó alaptörvényt a reformterv törvényekkel együtt mozdítsa elő, hogy ezekre a törvényekre vonatkozzanak a jelenlegi jogalkotási eljárások.
A jogalkotásról szóló alaptörvény részleteiről még nem esett szó, mert relevanciája a koalíció több hónapig tartó reformtervének sikeres elfogadásától függ.
Az elnök rezidenciáján a képviselők megvitatták egy további jogalkotási lépés, egy negyedik szavazás fordulójának esetleges kiegészítését, amelyet a jogalkotóknak el kell fogadniuk egy alaptörvény elfogadásához vagy módosításához. Ez azzal járna, hogy két egymást követő Kneszetnek kéne elfogadnia a törvényt.
A képviselők azt is megvitatták, hogy egy alaptörvény elfogadásához vagy módosításához legalább 61 Kneszet-tag abszolút többségére legyen szükség. Nem világos, hogy a koalíció valóban beépíti-e ezeket a kitételeket javaslatába.
A javasolt jogalkotási alaptörvény nagyon bonyolult. Számos szakaszt tartalmaz a Kneszet műveleteivel és az igazságügyi reformmal kapcsolatban. Meghatározná a jogalkotási folyamatot és azt a módot, ahogyan a bíróság megsemmisítheti a törvényeket. A többi alaptörvény mellett a jogalkotásról szóló alaptörvény szolgálna alapul minden jövőbeni alkotmányhoz.
Egyelőre nem világos, hogy a koalíciónak szándékában áll-e a jogalkotásról szóló alaptörvényt teljes összetettségében elfogadtatni.
[…] A törvényalkotási miniszteri bizottság vasárnap pedig ahelyett, hogy élből elutasította volna Lapid törvénytervezetét, úgy döntött, hogy „támogatja” a törvényjavaslatot, amennyiben az ellenzék támogatja a kormány igazságügyi reformtervét. […]