ujkelet.live
A két ország közötti kapcsolatok erősítését tűzve ki célul, Antony Blinken amerikai külügyminiszter háromnapos hivatalos látogatásra érkezett Szaúd-Arábiába. Az Egyesült Államok régi szövetségesének tartott, olajban gazdag országgal az elmúlt évek során Irántól kezdve, a regionális biztonságon és az olajárakon át folyamatosan mélyültek a nézeteltérések, miközben Rijád a közelmúltban látványos lépéseket tett diplomáciai kapcsolatainak megújítására Washington riválisaival.
Blinken kedd este landolt Dzsiddában, ahol találkozott Szaúd-Arábia de facto vezetőjével, Mohammed bin Szalmán trónörökössel, szerdán pedig tovább utazik Rijádba az Öbölmenti Együttműködési Tanács ülésére.
Az amerikai külügyminiszter első alkalommal utazott Szaúd Arábiába azt követően, hogy a királyság kínai közvetítéssel helyreállította diplomáciai kapcsolatait Teheránnal, és hét év szünet után, a napokban ismét megnyitotta kapuit az iráni nagykövetség.
Az évtizedek óta az energiaügyre és a védelemre összpontosító amerikai-szaúdi kapcsolatokat beárnyékoló 2018-as Khashoggi-gyilkosság után Washingtont az is felháborította, hogy a világ legnagyobb olajexportőreként, Szaúd-Arábia nem tett lépéseket a megugrott energiaárak csökkentése érdekében, miután Oroszország tavaly februárban megtámadta Ukrajnát. Ráadásul, az OPEC+ döntésével ellentétben, a rijádi vezetés hétfőn bejelentette, hogy napi 1 millió hordóval csökkenti a termelést, ami kapásból több mint két százalékkal megemelte a nyersolaj árát. Ilymódon, a feszültségkeltő előzményekkel a háttérben az Egyesült Államok óvatosan kezeli a hirtelen kitört békét Iránnal, inkább azon szoros amerikai-szaúdi stratégiai kapcsolatokra összpontosít, – különösen a védelem terén, amelynek köszönhetően Washington régóta biztosítja a királyság biztonságát a síita Iránnal szemben, a legmodernebb amerikai fegyverek eladása révén.
Emellett, az amerikai és a szaúdi diplomaták szorosan együttműködtek a tartós tűzszünet közvetítésére irányuló erőfeszítések kapcsán a szudáni háborúban, illetve közös erőfeszítéssel léptek fel az Iszlám Állam dzsihádista csoport elleni harcban is. Blinken találkozóin valószínűleg napirendre kerül a jemeni konfliktus lezárására irányuló erőfeszítések megvitatása is.
Továbbá, és nem utolsó sorban, az Egyesült Államok tovább folytatja erőfeszítéseit annak érdekében, hogy Szaúd-Arábia végül beleegyezzen a kapcsolatok normalizálásába Izraellel, a Donald Trump kormánya által közvetített Ábrahám-egyezmény bővítése jegyében.
Elindulása előtt Blinken hangsúlyozta az erős amerikai-izraeli kapcsolatokat, hozzátéve azt is, hogy Washington a zsidó állam és saját biztonságát is elősegíti, ,,Izrael szomszédaival való kapcsolatainak elmélyítésén, a regionális integráció és a de-eszkaláció céljának előmozdítása által.
Izrael további integrációja hozzájárul egy stabilabb, biztonságosabb és virágzóbb régióhoz, és egy biztonságosabb Izraelhez“, – mondta Blinken.
Az amerikai külügyminiszter úgy véli, hogy Washington fontos szerepet tud és kell játsszon ennek előmozdításában, elismerve azt is, miszerint nincs illúzió a tekintetben, hogy ez gyorsan vagy egyszerűen megtörténhet, utalva arra, hogy Szaúd-Arábia vélhetően több nagy engedményt kér az Egyesült Államoktól és Izraeltől a normalizációért cserébe.
A közelmúltban a héber médiában felkapott rijádi légiforgalmi tárgyalásokon túlmutató, a két ország közötti folyamatban lévő normalizálás esélyeit elemző riportok sora jelent meg , melyeknek hátterében az is kiszivárgott, hogy a Fehér Ház az Izrael és Szaúd-Arábia közötti közvetítés feltételeként állítólag elvárná, hogy a jeruzsálemi vezetés törölje a felfüggesztett igazságügyi reformot, illetve indítsák újra a béketárgyalásokat a Palesztin Hatósággal, cserébe Washington a normalizációs megállapodás mellett támogatást nyújtana Izraelnek a teheráni atomprogram elleni fellépéshez.
A zsidó állammal való teljes normalizációért cserébe a szaúdiak azt is követelik, hogy a Fehér Ház oldjon fel néhány Trump-korabeli fegyverüzletet, amelyeket Joe Biden amerikai elnök hivatalba lépésekor befagyasztottak, továbbá a NATO-hoz hasonló védelmi szerződés kötését kérik Washingtonnal, illetve az amerikai vezetés jóváhagyását a polgári nukleáris programhoz.
Benjámin Netanjahu miniszterelnök koalíciós partnerei, különösen a szélsőjobboldali Vallásos Cionizmus, Otzma Jehudit és a Noam frakciók azonban ideológiailag eleve ellenzik a palesztin szuverenitás vagy hasonló engedmények előmozdítását, beleértve a telepek bővítésének befagyasztását, így a héber médiában megjelent riportok felvetik annak lehetőségét, hogy a miniszterelnök kénytelen lehet alternatív szövetségesek után nézni, hogy megfeleljen az Izraellel való kapcsolatok normalizálására vonatkozó esetleges szaúdi követeléseknek.
Potenciális jelölt lehetne Beni Gantz volt védelmi miniszter, jelenleg az ellenzéki Nemzeti Egység vezetője, aki viszont elvetette a csatlakozás lehetőségét volt koalíciós partnere, Netanjahu jelenlegi kormányához. Ugyanakkor, nem zárta ki az ellenzék soraiból való támogatás lehetőségét.
Gantzot a washingtoni Közel-Keleti Politikai Intézetben tartott rendezvényen kérdezték az ügyben. Elismerve, hogy Netanjahu koalíciós partnerei valószínűleg akadályokat jelentenének a szaúdi követelésekkel szemben, Gantz azt mondta, frakciója nem csatlakozna a kormányhoz, de stratégiai tartalékként működhetne az ellenzék soraiból.
,,Úgy gondolom, hogy a béke mindig jó irány Izrael Állam számára, és ha ehhez szüksége (Netanjahunak) van a támaszomra, akkor ehhez meg is kapja a támogatásomat, de én nem kerülök be ebbe a kormányba, – tette hozzá Gantz, és utalva a rotációs megállapodás kudarcára, hozzátette:
,,Úgy gondolom, hogy nem kellene csatlakoznom Netanjahuhoz, aki elárulta a bizalmamat“.
Gantz szerint Izrael potenciálisan támogathatná, hogy az Egyesült Államok jóváhagyja Rijád polgári célú nukleáris programjának létrehozását, ami az öbölmenti királyság egyik feltétele a megállapodást illetően, de csak akkor, ha Izrael meg tudja őrizni minőségi katonai előnyét szomszédaival szemben, ami a technológiákra is kiterjed.
