
ujkelet.live
TERRORTÁMADÁS AZ EGYIPTOMI HATÁRNÁL
A 22 éves Muhammad Szalah egyiptomi rendőr szombat reggel a határ közelében megölte a Bardelasz Zászlóalj két harcosát, Lia Ben Nun őrmestert és Ori-Jichák Iluz törzsőrmestert, majd órákkal később egy tűzharc során Ohad Dahan törzsőrmestert. A terroristát likvidálták.
,,Egy férfi és egy nő katona 12 órán keresztül egyedül. Itt valami nincs rendben” – mondta vasárnap Hallel Bitton Rosen, a konzervatív 14-es csatorna elemzője, bizonyíték nélkül azt sugallva, hogy a vegyes nemű Bardelasz katonái helytelenül viselkedtek őrszolgálat közben, amikor megölték őket.
A panelbeszélgetés másik résztvevője, Boaz Golán támogatta Bitton állításait, mondván, hogy a két fiatal katona tragikus haláláért ,,az őrült baloldali programok” okolhatók, és a média ,,túlzottan fél ezt kimondani”.
Lia Ben Nun őrmester családja a 14-es csatornán Rosen részéről elhangzottakra reagálva: ,,Szégyellnie kéne, amit mondott”.
Mindeközben az ultraortodox sajtóorgánumok lehozták Dahan és Iluz fotóját, de Ben Nun képét vagy elhomályosították vagy egy tárgy fényképét jelenítették meg. A tett nem szokatlan a haredi média részéről, melynek egyes tagjai nem jelenítik meg a nők arcát.
IRÁN
Joáv Gallant védelmi miniszter hétfőn arra figyelmeztetett, hogy Izraelnek példátlan kihívásokkal kell szembenéznie a következő potenciális háború során Iránnal és annak különböző meghatalmazottjaival, például a Hezbollah libanoni terrorszervezettel.
„Ha ne adj isten, háború törne ki, akkor az izraeli hátországnak olyan kihívásokkal kell szembenéznie, amilyeneket 75 éves fennállásunk során nem ismertünk. Ehhez előzetes felkészültségre van szükségünk, optimális felkészüléssel” – mondta Gallant az irodája által közölt megjegyzésekben.
Gallant a Polgárvédelmi Parancsnokság ramlei főhadiszállásán nyilatkozott, miközben a katonaság nagyszabású, kéthetes gyakorlatot tart egy többfrontos háborút szimulálva.
„A hátország funkciója, annak minden szintjén, nagyon fontos és meghatározó szerepet tölt be. Mint minden arénában, még a hátország esetében is elkötelezettek vagyunk az alapos és korai felkészülés mellett, hogy vészhelyzetben is optimális teljesítményt nyújthassunk” – mondta Gallant.
„Fel kell készülnünk a legsúlyosabb forgatókönyvekre, amelyekben számos kihívással kell szembenéznünk. Csak a hátország sikeres működése teszi lehetővé, hogy az Izraeli Védelmi Erők és a védelmi szervezet teljesítse a feladatokat a határvidéken” – tette hozzá.
BIDENÉK KOMOLYAN GONDOLJÁK
Antony Blinken amerikai külügyminiszter hétfőn bejelentette, hogy a Biden-kormány hamarosan új posztot hoz létre az Ábrahám-egyezmény kiterjesztésére összpontosítva.
„Hamarosan létrehoztunk egy pozíciót a diplomáciánk és a kormányokkal és a magánszektorral, valamint a nem kormányzati szervezetekkel való kapcsolataink előmozdításához – mind egy békésebb és összekapcsoltabb régióért dolgozva” – mondta Blinken az AIPAC washingtoni konferenciáján tartott beszédében.
Az Ábrahám-egyezmény értelmében Izrael normalizációs megállapodást írt alá az Egyesült Arab Emírségekkel, Bahreinnel és Marokkóval.
56 ÉVE TÖRTÉNT
A hat napig tartó (1967 június 5-10) háború Izrael és szomszédai közötti egyre növekvő feszültséget követően robbant ki miután Egyiptom elzárta a Tiráni-szorost. Izrael megelőző csapást indított az egyiptomi repülőterek ellen, megsemmisítve ezzel szinte az egész egyiptomi légierőt.
Izrael az 1967-es háború alatt elfoglalta Júdea és Szamáriát, Kelet-Jeruzsálemet, a Gázai övezetet, a Szináj-félszigetet és a Golán-fennsíkot, miután Egyiptom, Szíria és Jordánia megtámadta a zsidó államot.
Izrael visszaadta Egyiptomnak a Szinájt, miután 1979-ben aláírták a békeszerződést, ténylegesen 1981-ben annektálta a Golán-fennsíkot, és 2005-ben kivonta csapatait és telepeseit a Gázai övezetből. A Gázai övezetet jelenleg uraló Hamász terrorszervezet elkötelezte magát, hogy elpusztítja a Zsidó Államot.
