ujkelet.live
Félremagyarázások sorozata
A Biden-kormányzat egyik magas rangú tisztviselője nehezményezte, hogy különösen az izraeli sajtóban rengeteg a félreértés valamint a felpörgetett pletyka a zsidó állam és Szaúd-Arábia közötti, lehetséges normalizációs megállapodás közvetítésére irányuló amerikai erőfeszítésekről.
Barbara Leaf, az Egyesült Államok közel-keleti ügyekért felelős helyettes államtitkára a szenátus Külügyi Kapcsolatok Közel-Kelet, Észak-Afrika, Dél-Ázsia és Közép-Ázsia albizottsága előtt tett vallomása során szóvá tette, hogy a sajtó olyan félrevezető utalásokat közvetített amelyek során állítólagos áttörést hoztak nyilvánosságra a tárgyalásokkal kapcsolatban, valamint állítólagos részleteket közöltek azokról a feltételekről, amelyeket az Egyesült Államok és Szaúd-Arábia szabott az Izraellel való megállapodásért cserébe.
Leaf tisztázta, hogy az izraeli-szaúdi megállapodás ezentúl is minden kétséget kizáróan a Biden-kormányzat végcélja, ahogyan Mohammed bin Szalmán szaúdi koronaherceg (MBSZ) is egyértelműen ezt tartja szem előtt.
A helyettes államtitkár megjegyezte, hogy az Egyesült Államok még mindig úgy látja, hogy átmeneti megállapodásokat lehet kötni Jeruzsálemmel és Rijáddal a hivatalos normalizációs megállapodás aláírása előtt, hangsúlyozva Szaúd-Arábia és Omán azon döntéseit, miszerint megnyitják légterüket az átrepülő izraeli járatok előtt, mint olyan átmeneti megállapodásokra, amelyeket a Biden-kormányzatnak már sikerült elérnie.
Egyik fél részéről meg nem erősített kiszivárogtatások
Az elmúlt héten a 12-es csatorna kormányzati forrásokra hivatkozva a rijádi légiforgalmi tárgyalásokon túlmutató, a két ország közötti folyamatban lévő normalizálás esélyeit elemző riportok sorát jelentette meg, melyeknek hátterében nyilvánvalóan a koalíció irányából arra célozgattak, hogy a Fehér Ház az Izrael és Szaúd-Arábia közötti közvetítés feltételeként állítólag elvárná, hogy a jeruzsálemi vezetés törölje a felfüggesztett igazságügyi reformot, illetve indítsák újra a béketárgyalásokat a Palesztin Hatósággal.
Joszi Cohen, a Moszad ex-kémfőnöke, csatlakozva az Izrael és Szaúd-Arábia közötti megállapodás esélyeivel kapcsolatos mérsékelt optimista véleményekhez egy előadás keretében, személyes ismereteire utalva hangsúlyozta, abszolút lehetségesnek tartja a megegyezést Jeruzsálem és Rijád között.
Valóban egy új korszak van a Közel-keleten, és ebben a bátor vezetők tudják, hogyan kell normalizációt teremteni, – tette hozzá.
Cohen nagyjából hasonló szavakkal utalt a lehetőség megvalósítására, mint a médiában idézet magas rangú izraeli tisztviselő, aki szerint a szaúdi normalizációs megállapodás megváltoztatná az izraeli biztonságot, hozzátéve, hogy van lehetőség a megállapodásra, de ehhez nagy merészségre lenne szükség Netanjahu, Biden és bin Szalmán részéről egyaránt.
A részleteket ugyan nem említő bátorság mibenléte mögött állhat az izraeli vezetés részéről a Egyesült Államok és a szaúdiak követeléseinek teljesítése, egyik mérvadó sarokkőnek tekintve az izraeli – palesztin szétváláshoz vezető diplomáciai tárgyalások újraindítását, az amerikai politikai vezetés által hangsúlyozott igazságügyi átalakítási terv végső leállításával egyetemben. Cserébe Washington a normalizációs megállapodás mellett támogatást nyújtana Izraelnek a teheráni atomprogram elleni fellépéshez.
A zsidó állammal való teljes normalizációért cserébe a szaúdiak azt is követelik, hogy a Fehér Ház oldjon fel néhány Trump-korabeli fegyverüzletet, amelyeket Joe Biden amerikai elnök hivatalba lépésekor fagyasztottak be, továbbá a NATO-hoz hasonló védelmi szerződés kötését kérik Washingtonnal, illetve az amerikai vezetés jóváhagyását a polgári nukleáris programhoz, – állította a 12-es csatorna.
A kormány vezető tisztviselői, mint Tzachi Hanegbi nemzetbiztonsági tanácsadó, illetve Eli Cohen külügyminiszter szintén óvatosan, homályos célzásokkal utalva nyilatkoznak egy lehetséges közeljövőbeni szaúdi megállapodás létrejöttére, gondosan kihagyva az említett érzékeny követeléseket, tekintettel a jelenlegi Netanjahu,-kormány radikális jobboldali frakcióinak borítékolható ellenállása miatt.
Emellett, Szaúd-Arábia márciusi döntését követően, miszerint több mint fél évtized után felújítja kapcsolatait Iránnal, elemzők a királyság és Izrael közötti normalizáció visszalépésének tekintették.
A Biden-kormányzat azonban az elmúlt hónapokban további erőfeszítéseket tett a két ország közötti kapcsolatok normalizálást illetően, amelyre legutóbb Sullivan nemzetbiztonsági érdekként hivatkozott.
MBSZ a múlt hónap elején az Arab Liga idei csúcstalálkozójának házigazdájaként hangsúlyozta a palesztin államiság melletti elkötelezettségét az Arab Liga csúcstalálkozóján.
Nem fogunk késlekedni azzal, hogy segítséget nyújtsunk a palesztin népnek földjeik visszaszerzésében, törvényes jogaik helyreállításában és egy független állam létrehozásában az 1967-es határokon, amelynek fővárosa Kelet-Jeruzsálem” – mondta bin Szalmán a dzsiddai konferencián mondott beszédében. “A palesztin kérdés az arab országok központi kérdése volt és marad, és a királyság prioritásainak élén áll”.
A megjegyzések nem szokatlanok a rijádi vezetés részéről, amely régóta ragaszkodik ahhoz nyilvánosan, hogy továbbra is elkötelezett a palesztin ügy mellett, és csak a kétállami megoldás elérése után normalizálná kapcsolatait a zsidó állammal.
Izrael és Szaúd-Arábia között nincsenek diplomáciai kapcsolatok, de az ezirányú titkos tárgyalások az elmúlt években előtérbe kerültek, mivel mindkét ország szembesült a közös iráni fenyegetéssel.
Magyarország nem erősítette meg nagykövetsége jeruzsálemi költöztetését.
Budapesti látogatása során, bár hivatalosnak nem tűnő keretek között Eli Cohen izraeli külügyminiszter egy szerdai Chábád rendezvényen résztvevőknek azt állította, hogy Magyarország lesz az első uniós ország, amely néhány héten belül bejelenti, hogy Jeruzsálembe költözteti a nagykövetségét.
A néhány hónapon belül nem először elhangzó bejelentéstől sem az izraeli, sem a nemzetközi média nem jött különösebben lázba, és alig egy nappal a nyilatkozat után Budapest cáfolta, hogy ilyen döntés született volna.
2019 óta működtetünk kereskedelmi képviseletet Jeruzsálemben, de egyelőre nem született döntés további lépésekről, – közölte a héber média megkérdezésére Benkő Levente, Magyarország izraeli nagykövete.
A Külügyminisztérium és Magyarország izraeli nagykövetsége kezdetben nem kívánt nyilatkozni, és minden jel szerint a magyar kormányt Cohen megjegyzései váratlanul érték.
Márciusban a héber médiában hasonló hírek kaptak szárnyra, szintén izraeli kormányzati források révén. Budapest akkor sem erősítette meg a Magyarország számára kétségkívül jelentős következményekkel járó lépést, amely állítólag Orbán Viktor magyar kormányfő különleges gesztusa lenne Benjámin Netanjahu miniszterelnök felé, bravúros diplomáciai eredményeinek sorát gazdagítva.
Jeruzsálem Pride
Szigorú biztonsági intézkedések mellett tegnap kezdődött az izraeli Pride-hónap. A szivárványos rendezvénysorozat hagyományosan a jeruzsálemi Büszkeség Felvonulással vette kezdetét, amelyen becslések szerint harmincezren jelenlétükkel álltak ki az LMBTQ közösséggel szembeni tolerancia és az egyenlőséghez való jog mellett.
A rendezvényen megjelent az ellenzéki Beni Gantz volt védelmi miniszter, a Nemzeti Egység frakció vezetője.
לא נצטרך לצעוד – כשלא נפחד לצעוד.
— בני גנץ – Benny Gantz (@gantzbe) June 1, 2023
עד אז, נעשה הכל כדי שנהיה כולנו גאים במי שאנחנו. נמשיך לצעוד יחד – שונים, אבל שווים. pic.twitter.com/SzLgzpO44U
Az eseményt, amely végül jó hangulatban és különösebb incidens nélkül ért véget, mintegy 2000 rendőr biztosította, miközben a felvonulókat széles rendvédelmi kordon választotta el a szemközti szélsőjobboldali kisebb számú tüntetőktől.
Live from Jerusalem! #Pride in full swing.💖 pic.twitter.com/osSb8M44Sz
— Israel in SF (@IsraelinSF) June 1, 2023
A jeruzsálemi rendezvény szervezőinek közleménye szerint idén a résztvevők száma rekordot döntött. Legutóbb a 2016-os felvonuláson volt ekkora tömeg, egy évvel azután, hogy a 16 éves Sira Bankit egy ultraortodox szélsőséges halálra késelte.
A rendőrség biztonsági értékelésén részt vevő szélsőjobboldali nemzetbiztonsági miniszter, Itamar Ben-Gvir elmondása szerint a rendvédelmi erők elsődleges célja Banki meggyilkolásához hasonló lehetséges támadások megelőzése.
Miniszteri kinevezése előtt az Otzma-vezér többször is részt vett a Pride-ellen szervezett tüntetéseken, most azonban a helyzetértékelést követően testőrök és miniszteri járművek kíséretében látványosan végig sétált a Liberty Bell Parkban tartott felvonulás mellett a tömeg gúnyos megjegyzései közepette.
2006-ban Ben-Gvir még résztvett az LMBTQ-közösség elleni gyűlöletfelvonuláson, bár a közelmúltban mérsékelte álláspontját olyannyira, hogy 2021-ben már testvéreimnek és nővéreimnek nevezte az LMBTQ közösséget.
A szélsőjobboldali aktivisták idei ellentüntetését az agresszió elkerülése végett, az Otzma Jehudit politikai mentora és alapítója, – Michael Ben Ari kérésére lemondták, néhányan azonban a párt korábbi tagja, Benci Gopstein rabbi vezetésével mégis megjelentek a helyszínen. Ugyanekkor, a jeruzsálemi Húrok Hídjánál szintén egykori Otzma-tagokkal az élen az LMBTQ-közösség vallási és szélsőjobboldali ellenzői egy másik tüntetést is szerveztek.
