ujkeletlive
Politika
Bitán Netanjahu józan ítélőképességében bízik
A kormányt az elmúlt hetekben többször is bíráló David Bitán (Likud) úgy véli, hogy a kormány igazságügyi reformról szóló törvényét nem fogják a jelenlegi formájában megszavazni, helyette a koalíció a jogi reformot érintő másik csomagot fog keresztülvinni a Kneszetben.
Vasárnapi nyilatkozata szerint, a kormányzó párt veterán képviselője hangsúlyozta, hogy Benjámin Netanjahu miniszterelnök megértette, miszerint a vitatott javaslatok bármelyikének elfogadása milyen következményekkel járhat.
Becslésem szerint a reform nem kerül vissza. Valamit el fogunk fogadni, de nem azt, amivel kezdtük. Netanjahu megérti a gazdasági, biztonsági és diplomáciai következményeket. Aggódik emiatt, különösen a diplomáciai kérdések miatt, – válaszolta a 12-es csatorna ezirányú kérdésére.
Továbbá, a miniszterelnöknek kötelessége az országgal szemben, és meg fogja tenni a megfelelő lépéseket. Nem hiszem, hogy (Járiv Levin) sietni fog beváltani fenyegetéseit, – tette hozzá, figyelmeztetve, hogy az igazságügyi miniszter kárt okozott az ügy kezelésével.
Levint korábban is kritizáló Bitán szerint a jogi reform tervezője által bevetett taktika és a stratégia nem volt helyes, és kárt okozott, a miniszterelnök pedig tisztában van ezzel.
Azoknak, akik hibáztak, vissza kell lépniük, ha látják, hogy kár keletkezett, – mondta.
A Kneszet gazdasági bizottságának elnökeként ugyanakkor bírálta az emelkedő árak kezelésére létrehozott új miniszteri bizottságot, amelyet Netanjahu frissen jelentett be vasárnap, nem sokkal azután, hogy a kormány elfogadta a kétéves állami költségvetést, amely a kritikusok,- és Bitán szerint sem tartalmaz olyan intézkedéseket, amelyek a megélhetési költségekre adnak választ.
Ez nem elég. A reformok csak néhány év múlva lépnek életbe. Azonnali eredményekre van szükségünk. A kormánynak be kell terveznie ezt a költségvetésbe. Az azonnali eredményekhez a zsebünkbe kell nyúlni. Nem elég azt mondani, hogy szétszedjük a monopóliumokat, – tette hozzá.
Diplomácia
Joszi Cohen lehetségesnek tartja a szaúdi normalizálást
A közelmúltban a héber médiában felkapott rijádi légiforgalmi tárgyalásokon túlmutató, a két ország közötti folyamatban lévő normalizálás esélyeit elemző riportok sora jelent meg , melyeknek hátterében az is kiszivárgott, hogy a Fehér Ház az Izrael és Szaúd-Arábia közötti közvetítés feltételeként állítólag elvárná, hogy a jeruzsálemi vezetés törölje a felfüggesztett igazságügyi reformot, illetve indítsák újra a béketárgyalásokat a Palesztin Hatósággal.
Joszi Cohen, a Moszad ex-kémfőnöke, csatlakozva az Izrael és Szaúd-Arábia közötti megállapodás esélyeivel kapcsolatos mérsékelt optimista véleményekhez, a Nemzetbiztonsági Tanulmányok Intézetében (INSS) tartott előadáson, személyes ismereteire támaszkodva hangsúlyozta, hogy abszolút lehetségesnek tartja a megegyezést Jeruzsálem és Rijád között.
Valóban egy új korszak van a Közel-keleten, és ebben a bátor vezetők tudják, hogyan kell normalizációt teremteni, – tette hozzá.
Cohen nagyjából hasonló szavakkal utalt a lehetőség megvalósítására, mint a médiában idézet magas rangú izraeli tisztviselő, aki szerint a szaúdi normalizációs megállapodás megváltoztatná az izraeli biztonságot, hozzátéve, hogy van lehetőség a megállapodásra, de ehhez nagy merészségre lenne szükség Netanjahu, Biden és bin Szalmán részéről egyaránt.
A részleteket ugyan nem említő bátorság mibenléte mögött állhat az izraeli vezetés részéről a Egyesült Államok és a szaúdiak követeléseinek teljesítése, egyik mérvadó sarokkőnek tekintve az izraeli – palesztin szétváláshoz vezető diplomáciai tárgyalások újraindítását, az amerikai politikai vezetés által hangsúlyozott igazságügyi átalakítási terv végső leállításával egyetemben. Cserébe Washington a normalizációs megállapodás mellett támogatást nyújtana Izraelnek a teheráni atomprogram elleni fellépéshez.
A zsidó állammal való teljes normalizációért cserébe a szaúdiak azt is követelik, hogy a Fehér Ház oldjon fel néhány Trump-korabeli fegyverüzletet, amelyeket Joe Biden amerikai elnök hivatalba lépésekor fagyasztottak be, továbbá a NATO-hoz hasonló védelmi szerződés kötését kérik Washingtonnal, illetve az amerikai vezetés jóváhagyását a polgári nukleáris programhoz.
Az INSS rendezvényen Cohen mellett Ronen Lévi, a külügyminisztérium főigazgatója is felszólalt. A volt kémfőnökhöz képest óvatosabban fogalmazó Lévi szerint, bár a Rijáddal való kapcsolatok rendkívül fontosak, nem szabad figyelmen kívűl hagyni más országokat, amelyeknek Szaúd-Arábia előtt van lehetőségük a normalizációra.
A kormány vezető tisztviselői, mint Tzachi Hanegbi nemzetbiztonsági tanácsadó, illetve Eli Cohen külügyminiszter szintén óvatosan, homályos célzásokkal utalva nyilatkoznak egy lehetséges közeljövőbeni szaúdi megállapodás létrejöttére, gondosan kihagyva az említett érzékeny követeléseket, tekintettel a jelenlegi Netanjahu,-kormány radikális jobboldali frakcióinak borítékolható ellenállása miatt.
Emellett, Szaúd-Arábia márciusi döntését követően, miszerint több mint fél évtized után felújítja kapcsolatait Iránnal, elemzők a királyság és Izrael közötti normalizáció visszalépésének tekintették.
A Biden-kormányzat azonban az elmúlt hónapokban további erőfeszítéseket tett a két ország közötti kapcsolatok normalizálást illetően, amelyre legutóbb Sullivan nemzetbiztonsági érdekként hivatkozott.
Izrael és Szaúd-Arábia között nincsenek diplomáciai kapcsolatok, de az ezirányú titkos tárgyalások az elmúlt években előtérbe kerültek, mivel mindkét ország szembesült a közös iráni fenyegetéssel.
