ujkelet.live
A kétéves költségvetés elfogadása után életre kelt a koalíciót alkotó frakciók, többek között a házon belüli feszültségek illetve a közvélemény várható negatív reakciója miatt eddig visszatartott egyéni törvényjavaslatainak beterjesztése. Túllépve a hónapokig a kormány létezését sakkbantartó büdzsé kedd éjszakai maratoni szavazásán, Benjámin Netanjahu miniszterelnök rögtön bejelentette a vitatott igazságügyi átalakításra vonatkozó és végső olvasatra készenlétben várakozó javaslatok újbóli felmelegítését.
Korábban, a márciusra már meglehetősen felforrósodott gazdasági és közhangulat, illetve a Fehér Ház nyomására a miniszterelnök, akkor felfüggesztette a törvényhozási folyamatot, úgy tűnik azonban csak addig, amíg a költségvetés révbe nem ér. Ugyan Jichák Herzog rezidenciáján még folynak a kompromisszumra irányuló tárgyalások a kormány és az ellenzék képviselői között, de amint az borítékolható volt számottevő előrelépés nélkül. A koalíció mindeközben azzal fenyegetőzik, hogy egyoldalúan átnyomja a kezdeményezéseket, amennyiben a tárgyalások kudarccal zárulnak.
A jogi reform gyorsított eljárásban történő megszavazását, illetve a miniszterelnöktől nem megszokott radikális jobboldali és háredi frakciókkal feldúsított koalíció, a Likud liberális ideológiai alapjait mellőző prioritásait, beleértve a jogi reform következményeit nehezményezve, a piac és nemkülönben a befektetők már az év elején megkongatták a vészharangot. Furcsamód a tőzsde és a dollár/sékel árfolyam hullámai akkor csillapodtak némileg, amikor a kormány belső válsága közepette, jegelve a jogi reform előmozdítását, a költségvetés küszöbén javában zajlottak a költségvetést terhelő extra támogatásokra vonatkozó fenyegetőzések.
A koalíciós partnerek érdekeinek megfelelő, az egyébként a kormányalakítás előtt kikényszerített jelentős pénzekre alapozott mega büdzsé megszavazása, mint általában a költségvetés kereteinek megalapozása elvileg a stabil kormányzás biztosítékaként a piaci kedélyek megnyugtatását vonná maga után.
Azonban a várakozásokat jóval felülmúló, a hónap elején bejelentett fogyasztói árindex és nyomában az 5%-os infláció, illetve a Nemzeti Bank immár tizedik kamatemelése (4,75%) sem volt olyan hatással a tőzsdére, mint a költségvetés izgalmainak finisében a szaúdi normalizálás tárgyalásaira kontrázó, a vezérkari főnök teheráni agresszió ellen kedden bejelentett lehetséges támadása.
Az Izraeli Védelmi Erők parancsnoka, Herci Halevi altábornagy ugyanis arra figyelmeztetett, hogy Irán nukleáris programjával kapcsolatban lehetnek „negatív fejlemények”, amelyek Izraelt reagálásra késztethetik. A bejelentést követően a sékel/dollár árfolyama érezhetően megugrott, de a büdzsé éjszakai véglegesítése nyomán szerda reggelre már 1,6 százalékkal, 3,73-ra emelkedett, miközben a sékel/euró 4,02-re ugrott meg, az előző napi 3,99-hez képest.
Vezető közgazdászok a piac gazdasági-politikai bizonytalanságra kivetített érzelmi viszonyulásával magyarázzák az eseményeket. Ilymódon a sékel mélyrepülése egyrészt a vezérkari főnök megjegyzéseinek tudható be, illetve a költségvetés jóváhagyása miatt megnövekedett bizonytalanságnak, ami többek között az igazságügyi átalakítás kérdését is életre keltette.
Becalel Szmotrich pénzügyminiszter és Itamar Ben-Gvir nemzetbiztonsági miniszter főbb prioritásai
A következő két évben a kormány több milliárd sékelt fektet be telepek építésébe illetve közlekedési infrastruktúrába Júdea és Szamáriában, tovább erősítve Izrael jelenlétét a vitatott területen.
– Az összeg nagy részét új utak aszfaltozására és a meglévők korszerűsítésére fordítják, beleértve a palesztin lakott településeket elkerülő autópályákat a Vallásos Cionizmus koalíciós frakciók telepes választóinak tett kötelezettségvállalásainak részeként.
– Ugyanakkor több százmillió sékelt irányítanak számos más telepen megvalósuló projektre, beleértve az olyan illegális telepekre szánt összegeket, amelyek soha nem kaptak kormányzati engedélyt.
A Szmotrich pénzügy és Miri Regev közlekedési miniszter között létrejött megállapodás szerint az állami költségvetésből a következő két évben mintegy 3,5 milliárd sékelt fordítanak a területeken utak korszerűsítésére és újak burkolására. A beruházás a közlekedési minisztérium országos közúti infrastruktúrára szánt költségvetésének 25 százalékát teszi ki, noha Izrael közel 10 millió lakosának mindössze 5 százaléka él a telepeken.
A telepek önkormányzatai, aktivisták és telepeseket támogató politikai pártok a beruházás fontosságát a veszélyes utakkal és a rossz közlekedési infrastruktúrával indokolják, ami nagy forgalmat és magas baleseti arányt eredményez.
– A közlekedési alapok mellett 450 millió sékel került elkülönítésre a Negev és Galilea Fejlesztési Minisztérium valamint a fiatal telepeknek nevezett, a kormány hivatalos jóváhagyása nélkül működő, illegális előörsök számára.
– További 399 millió sékel jut a Cionista Világkongresszus Telepes Osztályának a Telepek és Nemzeti Missziók Minisztériumán keresztül, amelyet a Vallásos Cionizmus képviselője, Orit Sztrock vezet. A Telepek Osztálya egy félkormányzati ügynökség, melynek feladata a vidéki zsidó közösségek finanszírozása és fejlesztése mind a zöld vonalon belül, mind a területeken.
A Maariv csütörtök reggel nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatása szerint a megkérdezettek mindössze 29%-a gondolja úgy, hogy a koalíció által jóváhagyott állami költségvetés Izrael összes polgárát szolgálja, a válaszadók 53%-a gondolta úgy, hogy a költségvetés elsősorban a koalíciós pártok szavazóinak igényeit szolgálja, 18%-uk pedig nem nyilvánított véleményt az ügyben.
[…] Bedőlt a sékel a költségvetés megszavazása után […]