Zászlós felvonulás és politikai kampány

2

ujkelet.live

Az először 1968-ban megtartott Jeruzsálem naphoz kapcsolódó, és az óvároson a Siratófalig vezető zászlós felvonulás valamikor a vallásos cionista és a szekuláris izraeliek számára egyaránt a város keleti felének a zsidó állam általi 67-es visszafoglalásának örömteli ünnepe volt. Mára, a minden izraeli számára egyetemes értékkel bíró ünnepet a radikális jobboldali pártok politikai kampányával egybekötött és többnyire tizenéves, vallásos nacionalista tömeget vonzó eseménnyé vált.

Ilymódon, az ünnepségre érkezők közül többen inkább az Óvároson áthaladó, immár kilencedik alkalommal megrendezett virágmenethez csatlakoztak, amely során több százan virágokat osztottak a muszlim, keresztény és örmény negyedek lakóinak a befogadás és szolidaritás jegyében.

Idén a koalíció által korábban beharangozott lehetséges Hamász rakétázás, és a palesztin terrorcsoportok erőszakos válaszlépéseket ígérő fenyegetései ellenére, és a felvonulók erőszakos zaklatásaitól eltekintve az egész napos esemény különösebb incidens nélkül zajlott.

A zászlós menet leginkább feszültségkeltő útvonala a túlnyomórészt arabok által használt Damaszkuszi kapun és a muszlim negyeden keresztül vezet. A Biden kormányzat, hasonlóan az elmúlt évekhez a felvonulást megelőzően sürgette Izraelt a menet biztonságosabb útvonalra való terelése érdekében. A decemberben hivatalba lépő Netanjahu és koalíciója, hasonlóan az előző Naftali Bennett kormányhoz azonban ellenállt a kérésnek.

A miniszterelnök politikai kampányba fordítva a felvonulást, azt nyilatkozta, hogy az eredeti útvonalon zajló felvonulás révén üzen a gázai terrorcsoportoknak, miszerint Izrael nem fog meghátrálni a fenyegetések miatt.

Politikai kampány miniszterekkel és 3000 rendőrrel

A felvonulók között számos koalíciós képviselő, köztük Becalel Szmotrich pénzügy, illetve Itamar Ben-Gvir nemzetbiztonsági miniszter és felesége Ayala is megjelent, ezenkívül a Ben-Gvir által felügyelt védelmi erők mintegy 3000 rendőrét vetették be az óvárosban és környékén a felvonulás biztosítása érdekében.

A résztvevők többsége vallásos tizenéves, akik közül sokan a szemináriumokból érkeztek busszal. A vegyes tánc elkerülése érdekében a nők és a férfiak a külön kijelölt útvonalat követték.

A zászlós menet előtt és közben a Damaszkuszi kapu közelében a résztvevők különböző csoportjai Halál az arabokra, és Égjen a falud rasszista beszólások közepette összecsaptak és bántalmazták a helyi arabokat, valamint újságírókat zaklattak.

A délután folyamán több tucatnyi erőszakos incidens történt az óvárosban és környékén. A résztvevők közül többen kövekkel, vizes palackokkal, zászlórudakkal dobálták meg a Damaszkuszi kapu fölött álló, nagyrészt muszlim újságírókból álló tömeget, akik közül többen orvosi ellátásra szorultak.

A felvonuláson résztvevő többnyire, a vallásos cionista frakció politikusai a médiának nyilatkozva hangsúlyozták, hogy a zászlós menet célja a szuverenitás alkalmazása Jeruzsálem minden részére, illetve a város újraegyesítésének megünneplése.

Az Egyesült Arab Emírségek, Jordánia és Egyiptom szükségtelen provokációnak minősítette a zsidók, – köztük Ben-Gvir a zászlós felvonulást megelőző reggeli látogatását a Templom-hegyen, mondván, hogy ezzel a feszültségek további eszkalációját kockáztatják.

Míg Kelet-Jeruzsálemben, illetve Júdea és Szamáriában nem voltak nagyobb incidensek, a gázai határ mentén több száz palesztin tiltakozott a zászlós felvonulás ellen. Az Izraeli Védelmi Erők közleménye szerint a résztvevők közül néhányan robbanószerkezeteket dobtak a biztonsági határzár felé, amelyre válaszul a hadsereg éles tűzzel válaszolt.

A felvonuláson résztvevők közül nem mindenki helyeselte az eredeti útvonalat, és inkább elkerülték a muszlim negyedben húzódó részt, majd a rendőrség által jóváhagyott alternatív útvonalon, az örmény negyeden keresztül haladtak a Nyugati Falhoz.

Az askenázi Jahadut Hatora párt képviselője, Mose Gafni csütörtökön arra sürgette Benjámin Netanjahu miniszterelnököt, hogy akadályozza meg a törvényhozókat abban, hogy látogatást tegyenek a Jeruzsálem óvárosában található Templom-hegyen, amely a zsidó vallás legszentebb helye, az első és a második templom helyszíne.
– Az 1967 után létrejött status quo értelmében a Templom-hegyet a Waqf irányítja Jordánia védnöksége és Izrael ellenőrzése alatt. A zsidók bár látogathatják, de nem imádkozhatnak a helyszínen.
– Az al-Aksza mecset az iszlám harmadik legszentebb helye, a Templom-hegy déli oldalán található, nem messze az aranykupolás Sziklamecsettől.

Az ultraortodox zsidók, köztük a főrabbinátus, úgy vélik, hogy a zsidóknak nem szabad felmenniük a Templom-hegyre, mert a hely szent, a mai zsidók pedig tisztátalanok.

Gafni szerint az ilyen utak nemcsak szentségtörésnek minősülnek, hanem biztonsági és diplomáciai szempontból is veszélyesek.

Az Új Kelet Live éjszakai hírei május 29-én Új Kelet Live

Ben-Gvir ragaszkodik ahhoz, hogy ő felügyelje a Jerusalem Pride-ot; Levin igazságügyi miniszter elárulta, milyen bírókat akar; Ami kimaradt; Időjárás
  1. Az Új Kelet Live éjszakai hírei május 29-én
  2. Az Új Kelet Live éjszakai hírei május 28-án
  3. Az Új Kelet Live éjszakai hírei május 27-én
  4. Az Új Kelet Live éjszakai hírei május 24-én
  5. Az Új Kelet Live éjszakai hírei május 23-án

2 Kommentek

Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .