ujkelet.live
A plénum-szavazásra előkészített kétéves költségvetés elfogadása előtt a pénzügyminisztérium aktualizálta makrogazdasági előrejelzéseit, megvágva az idei és a következő évre vonatkozó gazdasági növekedési várakozásokat, illetve csökkentve az állami bevételekre vonatkozó előrejelzését, a világgazdaság visszaesése és a tervezett igazságügyi reformmal kapcsolatos növekvő bizonytalanság közepette.
Sira Greenberg, a tárca vezető közgazdásza által ismertetett felülvizsgált előrejelzés szerint Izrael gazdasága 2023-ban 2,7%-kal nő a januárban közzétett 3%-os növekedéséhez képest, ugyanakkor a várható GDP-növekedés és az állami bevételek csökkenésére is felhívta a figyelmet.
A minisztérium az aktualizálás okai között említette az adóbevételek lassulását és a helyi csúcstechnológiai ágazatban az idei első negyedévben érzékelhető beruházások mélyrepülését, ami a minisztérium szerint részben a globális gazdasági trendeknek és a magas kamatkörnyezetnek, részben pedig a javasolt igazságügyi reformmal kapcsolatos piaci bizonytalanságnak tudható be.
Összességében, a pénzügyminisztérium a COVID-19 válságból kilábaló 2022-es 6,5%-os erőteljes növekedés után, az idei évre 2,7%-os, jövőre pedig 3,1%-os növekedést prognosztizál – a januári 3%, illetve 3,2%-os becsléshez képest. Az állami bevételek legújabb, 463,6 milliárd sékel várható nagysága, 5,3 milliárddal kevesebb lesz, mint az előző prognózis szerinti. A jövő évi 487,2 milliárd sékel várható bevétel azonban már 10,9 milliárd sékellel marad el a korábbi januári előrejelzéstől.
A Központi Statisztikai Hivatal kedden közzétett adatai szerint az első negyedévben a gazdasági növekedés éves szinten 2,5%-ra lassult a 2022 utolsó három hónapjában mért 5,3%-ról.
Az aktualizálás okainak között Greenberg megjegyezte, hogy a felülvizsgált előrejelzések figyelembe veszik a gazdaságra és a beruházásokra gyakorolt hullámzó hatást, amelyet a javasolt igazságügyi reform körüli bizonytalanság és feszültség okoz, amelyet a hónapok óta tartó tiltakozások és politikai nyomásgyakorlás következtében egyelőre felfüggesztettek. Greenberg figyelmeztetett, hogy az ország kockázati prémiumának az elmúlt hónapokban tapasztalt emelkedése befolyásolja a gazdaságba történő befektetések vonzerejét.
Minél inkább úgy érzékeli a piac, hogy a jogi reform károsan hat az állami intézmények függetlenségének erejére, különösen az igazságszolgáltatási rendszerre és a hatóságok közötti fékek és ellensúlyok rendszerére, növelve a bizonytalanságot várhatóan jelentősen rontja a gazdaság növekedését és a gazdasági aktivitást, különösen a külföldi befektetések szempontjából, – áll a jelentésben.
Greenberg hangsúlyozta, hogy az előrejelzéssel kapcsolatos kockázatok többsége lefelé mutat, amelyek bekövetkezésének valószínűsége az elmúlt hónapokban megnőtt, majd felszólította a kormányt, hogy tartsa fenn a költségvetési visszafogottságot, amely lehetővé teszi a növekedési és állami bevételi előrejelzések jövőbeni változásainak kezelését.
Nagyobb hiány
Az állami bevételek várható csökkenése nagyobb költségvetési hiányt jelent. Az elfogadásra váró állami költségvetés nagyon alacsony a GDP 0,8-0,9%-os következő két évi hiányának feltételezésére épül.
Az új előrejelzés szerint a hiány az idén a GDP 1,1%-ára nő, illetve 1,35%-ára jövőre, ami még mindig lényegesen alacsonyabb a piaci elemzők által prognosztizált deficitnél, amely hiány a független szakmai becslések szerint a GDP 2,5-3,5 százaléka körül várható.
A kétéves költségvetést a kormány februárban fogadta el a jelenlegi friss előrejelzettnél 16,2 milliárd sékellel magasabb bevételi becslés alapján. A csökkenés főként jövőre lesz sokkal érezhetőbb, amikor a bevételek már várhatóan 11 milliárd sékellel lesznek alacsonyabbak.
A pénzügyminisztérium ezért is hangsúlyozza, hogy a gazdasági lassulás jelei fényében, elsősorban a technológiai és az ingatlanszektorban különösen fontos a fiskális visszafogottság fenntartása.
Az idei első negyedévben az izraeli technológiai cégek 1,7 milliárd dollár tőkét fektettek be, ami 70%-os csökkenést jelent a 2022 első három hónapjának 5,8 milliárd dollárjához képest, derül ki egy friss gazdasági összegzésből.
A gazdaság fő növekedési motorjaként emlegetett technológiai szektor a GDP mintegy 18%-át termeli, illetve az export több mint 50%-áért, valamint a befizetett adók mintegy 30%-áért felelős. Emellett a high-tech szektor az ország munkaerő-állományának mintegy 11%-át foglalkoztatja.
Magasabb inflációs előrejelzés
Az inflációt illetően az idei előrejelzést 0,4%-kal – 3,2%-ra, jövőre pedig 0,2%-ról 2,9%-ra felfelé módosították, nem számolva hozzá az egy nappal korábban közzétett áprilisi fogyasztói árindex vártnál jóval magasabb növekedését. A háztartási cikkek átlagos költségeit követő inflációs mutató, a fogyasztói árindex (CPI) a múlt hónapban 0,8%-kal emelkedett, jóval meghaladva az elemzők 0,4- 0,5% közötti előrejelzését. Ilymódon az elmúlt 12 hónap éves inflációja 5%-ra emelkedett, szemben a pénzügyminisztérium által előrejelzett 4,9%-os értékkel.
Végezetül, a kormány az idei évre a bruttó hazai termék alig 1%-a alatti, 2024-re pedig 0,8%-os költségvetési hiánycélt tűzött ki célul, azt követően, hogy az előző vezetés 2022-ben 35 év óta először könyvelhetett el költségvetési többletet, a GDP mintegy 0,6%-át, a COVID-19 válság sújtotta 2021-ben 4,4%-os, 2020-ban pedig 11,3%-os elkönyvelt hiány után.
A közgazdászok azonban arra figyelmeztetnek, hogy a kormány várhatóan nem fogja teljesíteni az idei tervezett hiánycélt, mivel a gazdasági aktivitás lehűlésével az adóbevételek várhatóan tovább csökkennek, és mivel a kormány 13,7 milliárd sékel koalíciós kifizetésre készül, hogy teljesítse politikai partnerei követeléseit. Ilymódon, a Bank Hapoalim, és a Meitav hasonló előrejelzése szerint a költségvetési hiány 2023-ban elérheti a GDP 3%-át, ami a kormány által kitűzött cél háromszorosa.
