ujkelet.live
Benjámin Netanjahu miniszterelnök és kormányzó Likud pártja még a kormány megalakulása előtt nagyvonalú, több milliárd sékeles ígéreteket tett ultraortodox és szélsőjobboldali koalíciós partnerei támogatásáért cserébe, beleértve a háredi oktatás és a vallási intézmények bőséges finanszírozását.
Ilymódon, alig két héttel a költségvetés hátralévő olvasatai megszavazásának május 29-i utolsó határideje előtt, a kabinet vasárnapi ülésén 13,7 milliárd sékel állami forrást hagyott jóvá főként az ultraortodox intézmények és programok támogatására, ami jóval túllépi a korábbi 12,5 milliárdra vonatkozó kérést.
Március végén a plénum első olvasatban jóváhagyta az ország 2023-24-es teljes költségvetését, amely szerint a kormány összességében az idei évre 484,8 milliárd, míg jövőre 513,7 milliárd sékelt kíván költeni, szemben a tavaly visszafogottabb 452,5 milliárdos kiadásokkal. A végső szavazás előtti utolsó napokban még van lehetőség az egyes frakciók érdekeltségi körei számára még több támogatást eszközölni, ugyanis az állami költségvetés elosztási mechanizmusa évek óta a politikai érdekeknek megfelelően történik.
A kabinet által vasárnap jóváhagyott koalíciós pénzek 13,7 milliárdos keretéből,
* 3,7 milliárd sékel jut a jesiva bócherek ösztöndíjainak növelésére;
* 1 milliárd sékel a szefárd Sász vezetője, Árje Deri által bevezetni kívánt úgynevezett élelmiszer-utalvány program támogatására;
* 1,2 milliárd sékel a nem felügyelt azon magán oktatási intézmények számára, amelyek nem oktatnak olyan alapvető tantárgyakat, mint a matematika és az angol nyelv.
* ezenkívül, további forrásokat irányoznak elő az ultraortodox oktatásra, vallási épületek építésére, valamint a háredi zsidó kultúra és identitás támogatására.
A vasárnapi szavazás előtt a pénzügyminisztérium költségvetési főosztályának vezetője, Jogev Gárdosz elemzése során ismét felhívta a figyelmet arra, hogy az ultraortodox intézményeknek és kezdeményezéseknek nyújtott ilyen mértékű támogatások negatívan hatnak a háredi férfiak munkavállalására, következésképp az ország munkaerőpiacát és a gazdaság egészét károsítják.
A nem felügyelt magánoktatási intézmények költségvetésének növelése, miközben bevezetik az étkezési utalványok kiosztásán keresztül történő juttatások mechanizmusát, valamint a jesivák költségvetési forrásainak emelése várhatóan olyan gazdaságellenes ösztönzőrendszert hoz létre, amely támogatja a munkaerőpiacról való elvándorlást, és csökkenti az ultraortodox társadalom kereseti képességét, – áll Gárdosz jelentésében, hozzátéve azt is, hogy, – még a kormány döntésének végrehajtása és annak a gazdaságra gyakorolt várható negatív hatásai előtt, az ultraortodox férfiak (nem)foglalkoztatási arányának változatlan emelkedése mellett, negyven év múlva (2060) várhatóan 6,7 trillió sékelre növekszik a kumulatív GDP-veszteség.
Az elemzés szerint, amennyiben nem ösztönzik a háredi férfiak munkában való részvételét, akkor 2065-re a kormánynak 16%-kal kell növelnie a közvetlen adókat ahhoz, hogy a hiány növekedése nélkül fenntarthassa az általa nyújtott szolgáltatások azonos szintjét.
A Pénzügyminisztérium az ultraortodox férfiak és az arab nők munkaerő-piaci részvételi arányának növelését jelölte meg a zsidó állam munkaerőpiaca fő potenciális növekedési motorjaként az elkövetkező években. A tárca jelentése szerint 2022 végére a háredi férfiak munkaerő-piaci részvételi aránya 53% volt, szemben a nem vallásos zsidó férfiak 87%-ával. Izrael ultraortodox lakossága az ország teljes lakosságának mintegy 13,5%-át jelenti, a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az ultraortodox népesség jelenlegi 4%-os növekedési ütemét figyelembe véve ez az arány 2030-ra várhatóan 16% lesz.
A jobb oktatás és termelékenység, valamint a munkába járásra való ösztönzés megteremtése kulcsfontosságú Izrael folyamatos növekedése szempontjából, valamint az Izrael és a világ vezető országai közötti, egy főre jutó GDP-különbség csökkentése érdekében, – hangsúlyozta Gárdosz a jelentésben.
Az S&P nemzetközi hitelminősítő ügynökség hétvégén bejelentette, hogy Izrael hitelminősítése és minősítési kilátása változatlanul AA-, illetve stabil szinten marad, hivatkozva az ország erős makrogazdasági teljesítményére, beleértve az alacsony adósságszintet és a stabil fizetési mérleget.
Ezenkívül, a hitelminősítő intézet jelezte, hogy arra számít, miszerint létrejön egyfajta konszenzus, amely lehetővé teszi a politikai feszültségek kezelését, ugyanakkor drasztikusan megvágta Izrael növekedési előrejelzését, – a tavalyi 6,5% százalékhoz képest – negatív 1,6 százalékos növekedést jósolva az idei évre.
A Nemzeti Bank 2,5-3%-ra becsülte az idei növekedést, a hét elején azonban az IMF (Nemzetközi Valutaalap) a korábban meghatározott 2,9%-ról 2,3%-ra csökkentette Izrael idei növekedési előrejelzését.
Az S&P előrejelzése szerint Izrael államháztartási hiánya 2023-ban a GDP 2,5%-ára nő, majd 2024-ben 2%-ra csökken azt követően, hogy tavaly az előző kormány 35 év óta először könyvelhetett el költségvetési többletet, ,- a GDP 0,6%-át, mivel az állami bevételek 4,8%-kal 468,5 milliárd sékelre emelkedtek, ilymódon meghaladták a 458,8 milliárd sékel összkiadást.
