
ujkelet.live
A szombat délután egy ,,magas rangú diplomáciai tisztviselő” nevében közzétett nyilatkozatban a következő állt: ,,A harcok legutóbbi fordulója a Hamász gyengeségét mutatja. Ha a Hamász nem kényszeríti rá a Palesztin Iszlám Dzsihádot a tüzelés leállítására, az az erőviszonyok megváltozását jelzi majd az övezetben”.
A Ynet hírportál szerint a nyilatkozat nem tükrözi az izraeli hadsereg és a Sabak szakmai álláspontját – és valójában az izraeli kormány tényleges álláspontját sem, amely úgy döntött, hogy kizárja a Gázai övezetet uraló Hamászt az egyenletből, hogy a harc a Palesztin Iszlám Dzsihádra korlátozódjon.
A „diplomáciai forrás” nevében tett bejelentés a Hamászt az incidenshez köti, ellentmond annak az elvnek, amely szerint Izrael eddig intézkedett, és nem tükrözi azt az álláspontot sem, amely szerint a Hamász érdekelt a tűzszünetben, hogy ne érje további gazdasági kár.
A teljes nyilatkozat: ,,A Hamász évekig tartotta magát Gázában, és nem engedte, hogy más szervezetek diktálják politikáját. A legutóbbi forduló a Hamász gyengeségét mutatja. Az Irán által finanszírozott Iszlám Dzsihád szervezet átveszi az irányítást a Gázai övezetben. Ez mindennél jobban mutatja a Hamász gyengeségét, akit a Dzsihád felesleges harcokba rángatott bele. Feltételezve, hogy a Hamász nem szab határt a Dzsihádnak, és nem kényszeríti arra, hogy véget vessen a lövöldözésnek, ez a hatalmi egyensúly megváltozásának bizonyítéka lesz az övezetben.”
A hadsereg és a Sabak újra és újra arról tájékoztat, hogy a Dzsihád tehetetlen és meggyengült, és ebben a körben súlyos csapásokat szenved el a likvidálások következtében, és ezzel a bejelentéssel a politikai réteg hirtelen nemcsak a Hamászhoz hasonlítja – de azt állítja, hogy az erőviszonyok megváltoznak.
Eddig a hadsereg és a Sabak kiváló együttműködésben dolgozott Benjámin Netanjahu miniszterelnökkel, és közös erőfeszítéseket tettek a Hamász kizárására, most pedig a meglepő bejelentésben a diplomáciai forrás összefüggésbe hozta az incidenssel.
A bejelentés után tárgyalások kezdődtek az irodák között az üzenetek összehangolásáról, de a biztonsági tisztviselők szerint ez súlyos hiba volt.
A hadsereg nem tart a Hamásszal való konfrontációtól, de az ellenük irányuló hadműveletnek jelenleg nincs operatív vagy stratégiai célja. A hadseregnek Iránnal és a MABAM-mal (a háborúk közti háború) kéne foglalkoznia, a Hamász elleni hadjárat pedig sok erőforrást vonna el a biztonsági szervektől, más, stratégiai szintű fontosabb feladatok rovására.
