Az ultraortodoxok ultimátuma: Netanjahu nem mondhatja, hogy nem tehetem

2023-05-03

ujkelet.live

Az igazságügyi rendszer átalakítására vonatkozó kormányzati tervek miatt kialakult belpolitikai válságot tetézi a küszöbön álló éves büdzsé kötelező érvényű elfogadása. Benjámin Netanjahu legújabb koalíciója május végéig kapott haladékot a költségvetés megszavazására a Kneszetben, amennyiben nem történik meg a kijelölt határidőig a parlament automatikusan feloszlatja magát. A hátralévő időszakban a koalíció partnerei biztosítékként használva szavazataikat, az utolsó pillanatokig harcolnak a választóiknak megígért előnyök és pénzügyi elosztások megszerzésére.

A miniszterelnök kérésére eleinte úgy tűnt, hogy a háredi koalíciós partnerek elállnak korábbi, nehezen kivitelezhető követeléseik azonnali teljesítésétől, kedden a frakció politikusai részéről azonban komoly figyelmeztetések hangzottak el az ultraortodox katonai szolgálat alóli mentességről szóló törvény elfogadásának elmaradása miatt. A feszültség odáig fajult, hogy a frakció egyik minisztere azt nyilatkozta a médiának, hogy a miniszterelnöknek távoznia kellene hivatalából, ha nem tudja betartani ígéreteit. Másrészről, pedig akár a költségvetés és egyben a kormány megbuktatása is felvetődött, mint lehetőség.

Az úgynevezett sorozási, azaz a giusz-törvény a Jahadut HaTora frakció Agudát Jiszráél szövetségese számára olyannyira fontos elvi tétel, hogy a Likuddal közötti koalíciós megállapodás értelmében a miniszterelnök kötelezte magát arra, hogy még a költségvetés elfogadása előtt jóváhagyják a törvényt.

Netanjahu és kormánya olyan jogszabályt szeretne elfogadtatni, amely 26-ról 21 évre csökkentené a korhatárt, amely után az ultraortodox férfiak mentesülnek a katonai szolgálat alól. Az eddigi korhatár már eleve megakadályozta, hogy a jesiva bócherek munkába álljanak, még akkor is, ha már nem folytatták tovább vallási tanulmányaikat.

A védelmi vezetők ellenzik a korhatár ilyen mértékű csökkentését, így valamilyen kompromisszumra lenne szükség és emellett a Legfelsőbb Bírósághoz várhatóan benyújtásra kerülő petíciók elutasítása sem magától értetődő.

A Jahadut HaTora és a Likud közötti koalíciós megállapodás előírja, hogy még a költségvetés elfogadása előtt alaptörvényben [így a bíróság nem dobhatja vissza) kell rögzíteni a Tóra-tanulást, mint a zsidó nép örökségének alapvető értéke, valamint olyan jogszabályokat kell hatályba helyezni, amelyek lehetővé teszik az ultraortodox jesiva-hallgatók általános mentesítését a katonai szolgálat alól.

A 64 mandátummal rendelkező koalíción belül az említett Agudátnak csak három szavazata van, azonban kiegészülve a frakció – igaz ebben a témában kevésbé eltökélt, nem haszid szövetségese, a Degel HaTora négy képviselőjének támogatásával, végül komoly fejfájást okozhat a miniszterelnöknek.

Az Agudát Jiszráél vezetői azonban rendíthetetlenül elvárják a miniszterelnök ígéretének betartását még a költségvetés megszavazása előtt, ugyanakkor azt is tudván, hogy a rendelkezésre álló kevesebb mint egy hónap alatt nem lehet elfogadtatni egy olyan törvényt, amelyet az elmúlt tíz év alatt sem, ezért a kormányfői ígéretet magasabb szintű biztosítékok és konkrét intézkedések, – a témában még kidolgozásra váró törvénytervezet előterjesztésére, valamint a törvény végleges elfogadásának ütemtervéről szóló nyilatkozat behajtására használnák, mondta Moshe Roth a párt képviselője a TOI híroldalnak.

Az ultraortodox Kikar Hashabbat hírportálnak kifakadva, a jeruzsálemi ügyek minisztere Meir Porus pedig egyenesen a miniszterelnököt tette felelőssé a törvények elmulasztásával,

,,Miért írtunk alá koalíciós szerződéseket? Tehát nem fognak megtörténni? Nem értem Netanjahut. Mennyire nevetségessé akar válni?”- kezdte Porus, majd konkrét vizekre evezve, pártja nevében követelte a felülbírálati záradék megszavazását, amely lehetővé teszi a Kneszet számára, hogy újraiktassa a Legfelsőbb Bíróság által megsemmisített jogszabályokat.

,,Miért foglalkoztam azzal, hogy segítsek létrehozni ezt a koalíciót, hogy ugyanazokat a kifogásokat halljam a pénzügyminisztérium tisztviselőitől, mint a Bennett-Lapid korszakban? Miért bajlódtunk a választásokkal?” – tette hozzá, arra utalva, hogy a jelenlegi pénzügyi tárca folytatta az ultraortodox jesivák finanszírozására irányuló haredi követelések visszaszorítását.

Továbbá, Porus azt vetette a miniszterelnök szemére, hogy továbbra is félniük kell a sorozási törvény miatt, és ha ez továbbra is így marad, akkor Netanjahunak el kell ismernie, hogy nem lehet miniszterelnök, mert nem tudja megadni, amire szükség van.

„Netanyahu nem mondhatja, hogy nem tehetem. Nem teheted? Akkor ne légy miniszterelnök. Akkor menj haza.”

A közvélemény támogatásáról az elmúlt hónapokban jelentősen lecsúszott kormányzó Likud halasztaná a törvény megszavazását a jelenleg amúgy is pattanásig feszült belpolitikai nyomás alatt, főleg amiatt is, hogy a rendelkezésre álló rövid időszak alatt félő, hogy végül sem a törvényt sem a költségvetést nem tudnák megszavaztatni.

A TOI-nak nyilatkozó Roth azt állította, hogy szerinte az Izraeli Védelmi Erőknek nincs azonnali szüksége extra munkaerőre, hozzátéve azt is, hogy az ultraortodoxok általános mentesítésének ellenzőit, mint például Jáir Lapidot és Avigdor Libermant (Jiszrael Bejtenu), inkább a politikai haszon motiválja, mintsem az elvi megfontolások, ugyanakkor nem említette Beni Gantzot (Nemzeti Egység), aki szintén ellenzi az ilyen mértékű mentesítést, hasonlóan a hadsereg vezérkari főnökét.

Hárítva azt a kérdést, miszerint az ultraortodox közösség miért nem tudja bevezetni azt a kombinált Tóra-tanulmányt és katonai szolgálatot ötvöző modellt, amelyet a vallásos cionista közösség működtet, Roth azt állította, hogy ez utóbbi nem hozott létre megfelelő színvonalú Tóra-tudósokat, bár azt is elismerve, hogy az ultraortodox jesiva tanulók sem feltétlenül válnak nagy Tóra-tudósokká, kitartott amellett, hogy „a 17 és 22 év közötti éveket teljes egészében a Tóra tanulmányozásának kell szentelni.”