ujkelet.live
A Legfelsőbb Bíróság hétfőn tárgyalta a Regavim mozgalom Benjámin Netanjahu miniszterelnök elleni petícióját Khan al-Ahmar kiürítésével kapcsolatban, jelentette a Kan közszolgálati műsorszolgáltató.
Az ülésre azt követően került sor, hogy múlt hét hétfőn az állam benyújtotta álláspontját az ügyben a bírósághoz, arra hivatkozva, hogy nem indokolt a bíróság beavatkozása – és ismételten kérték a telep kiürítésére irányuló indítvány elhalasztását.
A bírók megkérdezték az állam képviselőjét, hogy jelen esetben mennyi ideig tart még a törvény végrehajtása, és jobban belegondolva, milyen garanciákat tud adni az állam arra, hogy a rendeleteket a sok évvel ezelőtti ígéretek szerint teljesítik.
Az állam képviselője közölte, a politikai szint álláspontja az, hogy nem az a kérdés, hogy a kiadott bontási parancsokat végre kell-e hajtani, hanem az, hogy mikor és milyen módon. Hangsúlyozva a releváns politikai és biztonsági megfontolások figyelembevételét az intézkedéshez.
A testület vezetője, Noam Szohlberg bíró arra volt kíváncsi, hogyan vett száznyolcvan fokos fordulatot az állam Legfelsőbb Bíróság elé terjesztett korábbi álláspontja.
„A múltban a gyors cselekvés stratégiai fontosságával érveltek, és az életveszélyről, hogy a lakók és az iskola csak néhány méterre van az 1-es számú úttól. És részletezték az állam milliós befektetését az ügybe. Mi volt más akkor, ami a maihoz képest 180 fokos fordulat?” – kérdezte Szohlberg.
Az állam képviselője elmondta, hogy a politikai szint nagyon konzisztens, és szükséges a bontási parancsok végrehajtása.
„Nem arról van szó, hogy hátradőlünk, és nem csinálunk semmit. Intézkedések vannak folyamatban, és meg kell találni a lehetőséget” – válaszolta az állam képviselője.
Khan al-Ahmar lakóinak képviselője szerint ez politikai ügy, nem pedig tervezési. Elmondta, hogy olyan lakosokról van szó, akiket 1948-ban kiutasítottak, és most újra ki akarják űzni őket a palesztin területekről, és megkérdezte, hogy mi igazolja jogilag a deportálásukat?
Khan al-Ahmar
Khan al-Ahmar több tucat beduin családnak, mintegy 250 főnek, ad otthont a Dzsahalin törzsből, akiket Izrael 1948-as megalakulása után kiutasítottak a Negevből.
- A falut az izraeli hatóságok engedélye nélkül építették.
- Az izraeli kormány 2017-ben jelentette be evakuálási szándékát.
- 2018-ban a Legfelsőbb Bíróság megtisztította az utat a falu lebontásához, miközben a lakók nemzetközi támogatást kaptak, többek között a Nemzetközi Büntetőbíróságtól is.
- Fatou Bensouda, az Nemzetközi Büntetőbíróság akkori főügyésze kijelentette, hogy a lakosok kitelepítése háborús bűncselekménynek minősülhet, és szükség esetén nem habozik intézkedni.
- Az állam február elsején újabb, szám szerint kilencedszer, négy hónap halasztást kért (június 1-ig) a Legfelsőbb Bíróságtól, hogy válaszoljon a jobboldali Regavim szervezet beadványára, hogy miért nem evakuálták még a falut.
Tény: Mióta a Legfelsőbb Bíróság zöld utat adott a végrehajtásra, a Netanjahu-kormányok illetve a 16 hónapig tartó Bennett-Lapid-kormány folyamatosan halasztást kért.
Érdekesség: A Regavim társalapítója, Becalel Szmotrich, aki jelenleg a szélsőjobboldali Vallásos Cionizmus párt vezetője és pénzügyminiszterként szolgál az új kormányban.
