ujkelet.live
Újabb viharos csütörtöki százezreket vonzó országos leállás-nap után a miniszterelnök zsinórban immár a harmadik hétvégét tölti külföldön, miközben újabb heves tüntetések várhatóak. A várakozásoknak ellentmondva Benjámin Netanjahu miniszterelnök védelmi minisztere Joáv Gallant (Likud) tegnapi főműsoridős sajtótájékoztatóját utolsó percben lefújta, a miniszterelnök azonban megtartotta beszédet, ami miatt a késő estére tervezett londoni felszállást péntek hajnalra halasztották, ugyanis a Heathrow repülőtér állítólag nem engedélyezett leszállást 23:00 és 04:00 között. A hivatala közleménye szerint Netanjahu és felesége, Szára az egész hétvégét a brit fővárosban tölti, a miniszterelnök hivatalos programja keretében várhatóan találkozni fog Rishi Sunak miniszterelnökkel.
ממריאים כעת לבריטניה.
— Yanir Cozin – יניר קוזין (@yanircozin) March 24, 2023
@GLZRadio pic.twitter.com/dTY6QMoNtw
Az indulás halasztásának oka volt, miszerint a több százezres tömeget vonzó leállás napjára reagálva a tegnapi nap folyamán Netanjahu drámai bejelentést ígért. A héber médiában megszellőztetett lehetséges jó hírre a tel-avivi tőzsde hirtelen meredeken elkezdett emelkedni, megelőlegezve a várva várt igazságügyi reform jogi folyamatának hivatalos leállítását. Ilymódon a reggeli 3,62 sékel/dollár árfolyam hirtelen, a hetek óta nem tapasztalt 3,55 érték alá zuhant az amerikai dollárral szemben, ám Netanjahu lényeges változásokat nem mondó beszéde után, – miszerint a Levin-Rothman felé jogi reform egyik meghatározó cikkelye a bírói kinevezéseket a kormány alá rendelő jogszabály változások nélkül vasárnap második és harmadik olvasatban a plénum elé kerül véglegesítésre, a sékel azon nyomban visszapattant az eredeti 3,61 sékel/dollár értékre.

A kormány hivatalba lépése óta tulajdonképpen folyamatosan zajló jogi reform körül kialakult egyre nagyobb felháborodás mellett aránylag kevés figyelem irányul a zsidó állam költségvetésére, mely az eddig a nyilvánosság elé tárt részletek alapján és a jogi reform nyomdokaiban járó alkotmányos mellett, jelentős gazdasági válság megalapozására is esélyesnek tűnik.
A Pénzügyminisztérium a tegnapi nap folyamán adott első alkalommal betekintést az állam 2023-2024-es költségvetésének részleteibe, bemutatva a plénumnak a közel billió sékelre rugó kétéves javaslatot ilymódon teljesítve a költségvetési terv benyújtására vonatkozó határidő első szakaszát.
A novemberi választások miatt szűkös határidőhöz kötött éves költségvetést Netanjahu kormányának május 29-ig kell sikeresen teljesítenie három olvasatban történő költségvetési szavazást követően, ellenkező esetben jogilag a Kneszet automatikusan feloszlatja magát.
Annak ellenére, hogy a költségvetés főbb szakmai körvonalait a múlt hónapban bejelentették, Becalel Szmotrich pénzügyminiszter ezidáig nem engedett betekintést a minisztériumi szintű előirányzatok részleteibe, többek között azért is, mivel a miniszterek februárban még nem jutottak megállapodásra.
A 2022 és 2023 között 7%-kal megemelkedett költségvetés nem veszi figyelembe az inflációt illetve a magas rangú pénzügyi tisztviselők közelmúltbeli figyelmeztetéseit, miszerint az állami bevételek valószínűleg csökkenni fognak a koalíció az igazságszolgáltatás rovására irányuló törekvésével kapcsolatos várható gazdasági károk miatt.
A Szmotrich által benyújtott költségvetés elavult (az előző kormány) bevételi adatain alapul, ráadásul a Ynet hírportál arról számolt be, hogy a legtöbb megélhetési költségekre vonatkozó intézkedést törölték, beleértve azokat a a tervezett politikákat is, amelyek a monopóliumok korlátozásával a piaci koncentráció ellen vettek volna fel a harcot.
Emellett
* a dolgozó családok számára 2023-ban nem hosszabbítják meg az ideiglenes adójóváírást, elvileg 2024-re ígérik;
* az elmúlt napokban több tervezett bevételnövelő intézkedést, köztük a turisták áfa-mentességének megszüntetését és a nyugdíjasok adókedvezményeinek korlátozását kivették a javaslatból;
Összességében pedig a kormány meredeken megnövekedett kiadásai hozzájárulnak a növekvő inflációhoz – amely jelenleg 5,2% – és az államadósság növekedéséhez, amelyet a sékel/dollár értékhez viszonyítva számolnak el.
Sira Greenberg, a Pénzügyminisztérium vezető közgazdásza arra figyelmeztetett, hogy a 2023-as költségvetési év bevételi előrejelzései szerint 10 milliárd sékellel fognak csökkenni, ami az idén közel 52 milliárd sékelre rugó működési hiányt eredményez.
Greenberg hétfőn figyelmeztette Szmotrichot, hogy az állami bevételeket érő károk a reform végrehajtását követően rövid időn belül jelentkezni fognak, és a kormány időzítését figyelembe véve azt javasolta, hogy vizsgálják felül a bevételi előrejelzéseket, amelyekre a 2023-2024-es költségvetés épült.
A Pénzügyminisztérium költségvetési javaslata várhatóan a jövő héten kerül a Kneszet elé első olvasatra, néhány nappal azelőtt, hogy a törvényhozás áprilisban közel egy hónapos szünetre vonul.
Előzmények
Becalel Szmotrich pénzügyminiszter március elején összehívta a sajtót, ismertetve a 2023-2024-es állami költségvetés mögött álló megfontolásokat.
A pénzügyminiszter elöljáróban arra panaszkodott, hogy a politikai ígéretek finanszírozásának szükségessége, az emelkedő infláció illetve a közalkalmazotti bérmegállapodásokról szóló viták jelentősen megnehezítették a költségvetési folyamatot, így végül a tavaly évi javasolt 452.5 milliárd sékel helyett (124 milliárd dollár), az idei büdzsét 484,8 milliárd sékelre (133 milliárd dollár), míg a jövő évi költségvetést 513,7 milliárd sékelre bővítették ki.
A sajtótájékoztatót ugyan költségvetési bemutatóként hirdették meg, de a pénzügyi javaslatok teljes listáját és a legutóbbi költségvetési dokumentumot nem hozták nyilvánosságra. Ehelyett Szmotrich és hivatalának szakigazgatója inkább a költségvetés kialakításakor felmerült szempontokat, néhány szakpolitikai javaslatot és csak részleges pénzügyi számadatokat osztott meg, hangsúlyozva, hogy tízmilliárd sékel értékben biztosítanak forrásokat a koalíciós megállapodások teljesítésére, más állami prioritások mellett.
Összességében a pénzügyminiszter nem ismertette részletesen a piaci koncentráció elleni küzdelemre vonatkozó tervét sem, marginálisan érintve az izraeli megélhetési költségek emelkedésének problémáját, ugyanakkor elutasította azokat az állításokat is, amelyek szerint a kormánynak az igazságszolgáltatás átalakítására irányuló terve árt – vagy ártani fog, a gazdaságnak, a sékel/dollár árfolyamának meredek emelkedése ellenére.
,,Nem mondom, hogy semmi sem történik, de ez nem a reform miatt van, hanem amiatt, ahogyan a dolgokat bemutatják. Úgy vélem, a hitelminősítők megértik, hogy itt politikai érdekek is vannak a háttérben,” – kommentálta Szmotrich a gazdaság visszaeséséről szóló kérdéseket.
