ujkeletlive
Azt követően, hogy pénteken a kabinet a költségvetés egyszerűsített, nagyjából biankó változatát fogadta el, szemben a tárgyalásos megegyezésen alapuló dokumentummal, a Kneszetre hagyva a nehezét, Becalel Szmotrich pénzügyminiszter kedden összehívta a sajtót, ismertetve a 2023-2024-es állami költségvetés mögött álló megfontolásokat.
A pénzügyminiszter elöljáróban arra panaszkodott, hogy a politikai ígéretek finanszírozásának szükségessége, az emelkedő infláció illetve a közalkalmazotti bérmegállapodásokról szóló viták jelentősen megnehezítették a költségvetési folyamatot, így végül a tavaly évi javasolt 452.5 milliárd sékel helyett (124 milliárd dollár), az idei büdzsét 484,8 milliárd sékelre (133 milliárd dollár), míg a jövő évi költségvetést 513,7 milliárd sékelre bővítették ki.
A sajtótájékoztatót ugyan költségvetési bemutatóként hirdették meg, de a pénzügyi javaslatok teljes listáját és a legutóbbi költségvetési dokumentumot nem hozták nyilvánosságra. Ehelyett Szmotrich és hivatalának szakigazgatója inkább a költségvetés kialakításakor felmerült szempontokat, néhány szakpolitikai javaslatot és csak részleges pénzügyi számadatokat osztott meg, hangsúlyozva, hogy tízmilliárd sékel értékben biztosítanak forrásokat a koalíciós megállapodások teljesítésére, más állami prioritások mellett.
Összességében a pénzügyminiszter nem ismertette részletesen a piaci koncentráció elleni küzdelemre vonatkozó tervét sem, marginálisan érintve az izraeli megélhetési költségek emelkedésének problémáját, ugyanakkor elutasította azokat az állításokat is, amelyek szerint a kormánynak az igazságszolgáltatás átalakítására irányuló terve árt – vagy ártani fog, a gazdaságnak, a sékel/dollár árfolyamának meredek emelkedése ellenére.
,,Nem mondom, hogy semmi sem történik, de ez nem a reform miatt van, hanem amiatt, ahogyan a dolgokat bemutatják. Úgy vélem, a hitelminősítők megértik, hogy itt politikai érdekek is vannak a háttérben,” – kommentálta Szmotrich a gazdaság visszaeséséről szóló kérdéseket.
Összegezve Szmotrich szerint a kormány készen áll arra, hogy elfogadja a gazdaságban bekövetkező változásokat, hozzátéve: Nem látok katasztrófát.
Jelenleg úgy tűnik, hogy a pénzügyminiszter legfőbb gondja a költségvetéssel kapcsolatban a Kneszetben várható, ugyanis a kormány megalakulása után 100 napon belül – május 28-ig a plénumnak jóvá kell hagynia a javaslatot, de a koalíción belüli konszenzusról eddig nem igazán lehet beszélni.
A hátralévő két hónapot megnehezítendő, – amelyet rövidre szabnak az ünnepek, Benjámin Netanjahu miniszterelnök jobboldali, radikális és vallásos cionista kormányában már érezhetőek a beígért pénzügyi kedvezmények elmaradása miatti feszültségek.
Mindezek fényében, a pénzügyminiszter ismertette, hogy a kétéves költségvetést március 27-én tervezi első olvasatban benyújtani a Kneszetben, illetve a rá következő héten a szükséges második és harmadik olvasatnak is a végére járnak. Ugyanakkor, arra sürgette a koalíció többi tagját, hogy félretéve a nézeteltéréseket álljanak a költségvetés mögé.
Vészjósló jelek
Avi Maoz, a szélsőjobboldali Noám párt egyetlen törvényhozója hétfő este kilépett a kormányból, mondván, nem érzi , hogy a “zsidó nemzeti identitás” hierarchiájának vezetésével bízták volna meg, ahogy azt a Benjámin Netanjahu miniszterelnök Likud pártjával kötött koalíciós megállapodásban anno leszögezték.
Maoz állítólag a kormány mellett fog szavazni a későbbiek folyamán, ugyanakkor levélben közölte Netanjahuval, hogy lemond a Miniszterelnöki Hivatal miniszterhelyettesi tisztségéről, mert csalódott amiatt, hogy nem tudott érdemi változást elérni ebben a minősítésben, hozzátéve, miszerint ,,megdöbbenve tapasztalta, hogy nincs komoly szándék a koalíciós megállapodás betartására.”
Meir Porush a Jahadut HaTora vezető törvényhozója kedden mondott le a Meron-hegyi éves zsidó zarándoklatot felügyelő miniszteri tisztségéről, tiltakozva az ellen, hogy a kormány nem támogatja költségvetési kéréseiket.
A miniszterelnöknek írt levelében Porus közölte, hogy a döntést hatáskörének hiánya miatt hozta meg, arra hivatkozva, hogy az évente tavasszal megrendezett eseményt, amely százezreket vonz egy külső cég szervezi, amelynek kiválasztásában neki nincs szerepe.
A képviselő a Meron-hegy miniszterségről lemondva, másik két tisztségét azonban megtartja.
Porus lépése csak egy kis figyelmeztető jele a Jahadut HaTora frakció csalódottságának, ugyanis szerintük nem kapták meg a Netanjahu vezette Likuddal kötött koalíciós megállapodásban megígért költségvetési támogatásokat. Az askenázi frakció különösen amiatt dühöng, hogy a költségvetés nem emeli kellőképpen a haredi közösség külön oktatási rendszerének finanszírozását, annak ellenére, hogy a médiában kiszivárogtatott adatok szerint a kiugróan magas, 40%-os [ l2,5 milliárd sékel] emelést már biztosra vehetik.
Hétfőn a Jahadut HaTora a költségvetési elégedetlenség miatt részben bojkottálta a Kneszetben kialakult vitát, amely során az ellenzék a kormány igazságügyi reformtervét támadta. A frakció veterán képviselője, Mose Gafninak pedig, a nagyhatalmú pénzügyi bizottság elnökeként hatalmában áll a költségvetési viták megakasztása, mindaddig amíg nem születik számukra kedvező megállapodás.
A feszült helyzetre utalva, Szmotrich a sajtótájékoztatón kijelentette
,,Remélem, hogy a miniszterek és a törvényhozók felelősségteljesek lesznek” és elfogadják a költségvetési törvényt,” – majd később hozzátette, hogy a költségvetés ellen szavazni egyenlő lenne a megélhetési költségek csökkentésének megakadályozásával
A megélhetési költségek a választók figyelmének középpontjában álló kérdésnek számított Netanjahu blokkját hatalomra juttató novemberi választás előtt, a magas infláció miatt most különösen érzékenyen érinti az ultraortodox pártokat és az általuk képviselt közösségeket.
Szmotrich megerősítette a megélhetési költségek és különösen a piaci koncentráció kezelésére tett ígéreteit, de átfogó javaslatot nem terjesztett elő. A homályos kezdeményezések közül Jogev Gradusz, a tárca költségvetési igazgatója elmondta, hogy a kormány 2024-ben visszaállítja a dolgozó családok adójóváírását, de a javaslat 2023-ra történő alkalmazása még nyitott kérdés.
A pénzügyminiszter elismerte, hogy az államilag támogatott gyermekgondozás költségei nem emelkednek, ugyanakkor gondosan kerülte a Likud választási kampányának egyik fontos eleme, a 0-3 éves gyerekek ingyenes óvodai oktatásának kérdését.
A lakásépítéssel kapcsolatban Szmotrich és Gradusz elmondták, hogy az építkezések országszerte jelenleg pozitív tendenciát mutatnak, a kihívás a jelenlegi növekedéssel való lépéstartás lesz, ami azt jelenti, hogy jövőre 50-60 000 új lakásegység építésére lesz szükség.
Szmotrich újfent hangsúlyozta, a politika hogyan lopakodott be a költségvetés-előkészítési folyamatba, és miközben az előző kormány szemére vetette a bonyolult bérmegállapodást a tanári szakszervezetekkel, kijelentette az a 9 milliárd sékel, amelyet Itamar Ben-Gvir nemzetbiztonsági minisztériuma kap, nem politikai jellegű.
