Kevesebb pénz és nagyobb igények mellett a Nemzeti Bank figyelmeztet, a miniszterek dühösek és bojkottálnak

ujkeletlive

A Nemzeti Bank kormányzója, Amir Járon a 2023-24 évre vonatkozó költségvetés megvitatásával foglalkozó kabinetülésen a bármelyik pillanatban bekövetkező gazdasági válságra figyelmeztette a minisztereket.

Járon hangsúlyozta, egyre nagyobb aggodalomra ad okot a kormány igazságszolgáltatási reformtervének végrehajtása, amelyek az elmúlt hetekben érezhetően elijesztették a befektetőket, gazdasági visszaeséstől való félelmet keltve.

A vita során Nir Barkat gazdasági miniszter, a pénzintézet vezető szakemberét Sira Greenberget, a gazdaságot érintő potenciális károkkal kapcsolatos észrevételeiről kérdezte. Beszámolója során Greenberg, állítólag súlyos gazdasági visszaesésre utaló olyan figyelmeztetéseket is továbbított, amelyek közvetlenül a technológiai és üzleti szféra szereplői felől érkeztek, – közölte a Ynet héber nyelvű hírportál.

Figyelmeztető jelek: a Nemzeti Bank közgazdásza egy esetleges hógolyó effektusra utalt, hozzátéve, hogy jelentős veszély fenyegeti a gazdaságot, amelyet alátámasztott a koalíciónak csütörtökön megküldött 2024-27-es többéves költségvetési tervezetet kísérő jelentésében.

Az igazságügyi reform ,,a piac megítélése szerint sérti az állami intézmények erejét és függetlenségét, és növeli a bizonytalanságot a befektetési környezetben,”- áll a jelentésben. Miközben Greenberg olyan tanulmányokat idézett, amelyek pozitív kapcsolatot mutatnak az állami intézmények erőssége és függetlensége, valamint a gazdasági növekedés, a magánberuházások, és különösen a közvetlen külföldi befektetések mértéke között.

A korábban és a meghallgatáson is elhangzott figyelmeztetések árnyékában a kormányzó megpróbálta elmagyarázni a minisztereknek, miért kell szorosabbra fogni a költekezést

* az izraeli gazdaság kiváló makroadatai ellenére az infláció még mindig magasabb a kitűzött célnál,

* a pénzpiacokat az utóbbi időben jelentős volatilitás jellemezte, a sékel árfolyamának jelentős leértékelődése mellett. 

Járon hangsúlyozta, hogy az említett körülmények, a piacok bizalmának megalapozása érdekében nagy felelősséget igényelnek a kormányzati politika irányítását illetően, újból kiemelve, miszerint a költségvetési tételek felelőtlen bővítése súlyosan károsíthatja a gazdaságot.

A kormányzó rávilágított arra is, hogy a közszféra bérmegállapodásai, valamint a minisztériumok és a védelmi rendszer igényeinek kielégítése kihívást jelent. Eközben, határozottan a korábbi költségvetési keretet javasolta, amely felelősséget mutat, és figyelembe veszi a jelentős bizonytalanságot a bevételi előrejelzés összeállításakor, ami nem mellesleg erősítené az izraeli kormány hitelességét.

Járon professzor emellett jelezte a gazdaságot fenyegető lehetséges kockázatokat és bizonytalanságot, valamint kiemelte, hogy a tényleges bevételek alacsonyabbak lesznek az előrejelzett értéknél, ami növelheti a hiányt, – következésképp

* megváltozik az izraeli foglalkoztatási tendencia,

* lassul az export,

* ráadásul, az adóbevételek már most érezhetően csökkennek a tavalyi év azonos időszakához képest.

,,A gazdaság helyzete jó. Az infláció mértéke, valamint a nemzetközi és helyi környezet kockázatai miatt azonban fontos a felelős költségvetés, valamint a szükséges óvatosság a politikai változtatások során,” – tette hozzá végezetül.

Netanjahu többször is hárította az ilyen es hasonló figyelmeztetéseket, – többek között csütörtökön is, amikor azt mondta, hogy akiket a politikai motiváció és hisztéria vezérel be fog bizonyosodni, hogy tévednek.

Barkat viszont hivatkozott az izraeli üzleti élet vezető személyiségeinek figyelmeztetéseire, amelyek szerint a kormány akár be is darálhatja a költségvetést, mivel úgysem lesz pénze a végrehajtására, és az izraeli gazdaság össze fog omlani.

A gazdasági miniszter hangsúlyozta, támogatja az igazságügyi reformot, de tárgyalásokra és párbeszédre sürgetett. ,,Még ha nem is kapunk meg mindent, amit akarunk, az se lesz olyan szörnyű”, – mondta, állítólag.

A BDI izraeli adat- és hitelcég csütörtöki jelentése szerint minden ötödik izraeli székhelyű nagyvállalat komolyan fontolgatja, hogy pénzt von ki az országból, vagy már megtette. A 12-es által idézett tanulmány több mint 900 vállalatot kérdezett meg olyan szektorokban, mint a technológia és az ingatlan, és csaknem 60%-uk számolt be arról, hogy bevételeiket a közelmúltbeli piaci zavarok és a gyengébb sékel okozta, ami drágítja az importált árukat és megnöveli a fogyasztói árakat.

Koalíciós megállapodások, a költségvetés és a valóság

A kabinet miniszterei az említett szakmai figyelmeztetések tudomásul vétele mellett, éjszakába nyúló maratoni ülésen próbáltak megegyezésre jutni a költségvetés végleges számait illetően. A vészjelek ellenére a felek közül többen is jelezték, hogy nem hajlandóak kompromisszumot kötni, így a kormányülés kora hajnalban rövid szünet erejéig feloszlott. Amennyiben nem lesz halasztás, reggel kilenckor a kabinet tagjai visszatérnek a tárgyalóasztalhoz, de a végső megegyezésre valószínűleg még sokat kell várni.

A körvonalazódó meglehetősen túlméretezett költségvetési viták keretében az egyes miniszterek saját hivatalaik érdekében a koalíción belül egymás ellen küzdenek.

Ilymódon éles véleménykülönbségek alakultak ki Itamar Ben-Gvir nemzetbiztonsági miniszterrel a rendőrség költségvetését illetően, Joáv Kisch oktatási miniszterrel, aki a közfelháborodás ellenére változatlanul ragaszkodik a „nemzeti könyvtár-törvény” előmozdításához.

Ben-Gvir a megbeszélések bojkottálása mellett döntött, amikor rájött, hogy a koalíciós szerződésekben a rendőrségnek ígért összegeket nem utalják át. ,,Netanjahunak be kell tartania az ígéreteit”, – tiltakozott, és azt mondta, hogy a tárgyalásokat csakis vele és a színfalak mögött folytatják.

Háim Katz idegenforgalmi miniszter is kiakadt és kivonult délben a megbeszélésről.

,,Nem veszek részt az irodám temetésén”,- mondta, mivel szerinte a költségvetéssel, amit a Kincstár javasol, – még az idén bezárják a Turisztikai Minisztériumot.

Később Miri Regev közlekedési miniszter is feldühödött, és azt követelte, hogy hagyják jóvá az új tömegközlekedési díjak alkalmazására vonatkozó költségvetést, amelyet a kincstárral való egyeztetés nélkül terjesztett a nyilvánosság elé, míg Idit Szilman környezetvédelmi miniszter szintén az ülés bojkottja mellett döntött.

A miniszterek és a Pénzügyminisztérium közötti megegyezés hiányával egy időben az egészségügyi rendszer vezető tisztségviselői közül néhányan mély csalódottságukat fejezték ki amiatt, hogy a Sasz nem biztosítja a koalíciós megállapodásokban megígért költségvetést, és emiatt rendkívüli ülést kezdeményeztek Mose Bar Sziman Tov főigazgatóval. Szerintük az Egészségügyi Minisztérium költségvetésében jelentős mértékű megszorítás történik, ami ,mmélyíti a hiányokat, és csak a gazdagok számára teremt egészségügyi szolgáltatásokat”.