ujkelet.live
Folytatódnak a hétvégi tüntetések
Immár ötödik hete, országszerte több tízezren tiltakoztak a kormány által javasolt igazságügyi változtatások ellen. A Tel-Aviv-i Habima téren és a Kaplan sugárúton zajló tömeges demonstrációk mellett, Haifán, Be’erseván, Jeruzsálemben, Kfar Szaván, és Modi’inban is kormányellenes tüntetéseket tartottak.
Ugyanakkor, Párizsban azelőtt a szálloda előtt is tüntettek szombaton, ahol Benjamin Netanjahu miniszterelnök és felesége tartózkodott, illetve Londonban az izraeli nagykövetség közelében.
Az ellenzék vezetője, Jáir Lapid a haifai demonstráción vett részt, míg Tel Avivban a HaBima téren tartott gyűlésen a felszólalók között volt Ron Huldai polgármester, valamint Ron Alseich volt rendőrfőkapitány.
Alseich hangsúlyozta, hogy kipát viselő, vallásos cionistaként küzd a jogi reform ellen.
A törvényjavaslat államcsínyt jelent, nem kevesebbet, – mondta, hozzátéve, hogy sincs abban semmi zsidó, amit javasolnak.
Hívő és megfigyelő zsidóként szégyellem magam a politikusok viselkedése miatt. Többször hallom azt az állítást, hogy a vallási közösség a „nyilvános korrupció pajzsává” vált, – tette hozzá.
אז היינו שניים שלושה מפגינים בתל אביב
— esty segal إيستي 🇺🇦 (@EstyS) February 4, 2023
אבל מה קורה בפריפרייה?
קבלו שרשור ערים שהן לא תל אביב
<2 pic.twitter.com/rIJcFg8yu4
A tiltakozásokra azután került sor, hogy Jichák Herzog elnök a feszültség enyhítése végett kompromisszumot ajánlott fel, miszerint két hétre függesszék fel a törvényhozási eljárást a Kneszetben, miközben az elnök a reform támogatói és ellenzőinek képviselőivel konszenzusos megoldást próbál elérni.
A legfőbb ügyész, a Legfelsőbb Bíróság vezető bírája és számos más jogász, közgazdász, üzletember, akadémikus, technológiai vezető és civilek ellenvetései ellenére a kormány a jelek szerint folytatja jogalkotási terveit. A Kneszet alkotmányügyi, jogi és igazságügyi bizottsága a héten folytatja a javaslat megvitatását, miközben a koalíció tisztviselői azt remélik, hogy az új törvény február végéig első olvasatát meg kis fogják szavazni.
Bennett visszaemlékezései az orosz-ukrán háború kezdetéről
Naftali Bennett volt miniszterelnök egy szombaton közzétett felvételen arról számolt be, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök az invázió első napjaiban biztosította arról, hogy nem fogja megölni Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt.
Azt követően, hogy az orosz erők megszállták Ukrajnát, Bennettel való találkozója volt az első diplomáciai esemény, amit Putyin külföldi vezetővel engedélyezett.
A volt miniszterelnök szerint mindent, amit a közvetítési erőfeszítések során tett, az Egyesült Államokkal egyeztetett, hangsúlyozva azt is, hogy mindezen erőfeszítések nyomán Putyin beleegyezett abba, hogy nem követeli Ukrajna lefegyverzését, és ugyanezen a hétvégén Zelenszkij lemondott arról, hogy Ukrajna NATO-csatlakozását szorgalmazza.
Két nagy engedményt tett nekem, – mondta Bennett a Putyinnal való 2022. március 5-i találkozójáról, hangsúlyozva, hogy az orosz elnök nyomatékosan szavát adta, miszerint nem fogja megöletni az akkoriban egy bunkerben tartózkodó ukrán elnököt.
A háború kezdete óta, állítólag több Zelenszkij elleni merényletet hiúsítottak meg, és Bennett elmondása szerint, a Putyinnal való háromórás találkozó után azonnal felhívta az ukrán elnököt, és közölte vele, hogy nincs veszélyben az élete. Nem sokkal ezután Zelenszkij az irodájából jelentkezett be, mondván, hogy nem félek.
A Bennett – Lapid kormány idejében Izrael igyekezett semleges álláspontot képviselni, nyitva tartva a diplomácia csatornákat mind Oroszországgal, mind Ukrajnával szemben, ugyanakkor elutasította Kijev felfegyverzésre irányuló folyamatos kéréseket. Annak ellenére, hogy Netanjahu az előző kormányt, a szerinte túlságosan közeli kijevi kapcsolatokért folyamatosan kritizálta, ismét hatalomra kerülve, új kormánya élén felülvizsgálná háborúval kapcsolatos korábbi álláspontját.
Netanjahu hétvégi, Emmanuel Macron francia elnökkel történt párizsi találkozója során, közös nyilatkozatban kifejezte együttműködési szándékát Irán destabilizáló közel-keleti tevékenységei, illetve az ukrajnai offenzívát illetően, Oroszország teheráni támogatása ellen.
A francia államfő hangsúlyozta, hogy az ukrajnai orosz agresszió iráni támogatása szankcióknak és növekvő elszigeteltségnek teszi ki Iránt.
Franciaország egyetért azzal, hogy Iránnal szemben keménységre van szükség, mivel az atomprogram veszélyes fordulóponthoz jutott, illetve aggodalommal tekint Teherán szerepére az ukrajnai háborúban, – közölte korábban az AFP-nek egy diplomáciai forrás. Netanjahu pedig azáltal, hogy kijátssza az Ukrajna-kártyát, azt reméli, hogy megszilárdítja a nyugati Irán-ellenes frontot – mondta David Khalfa, a párizsi székhelyű Jean Jaures Alapítvány egyik munkatársa.
