Életbe lépett a Palesztin Hatóság adóbevételeinek lefoglalásáról szóló rendelet

ujkeletlive

A kormány előzetes döntésének megfelelően Betzalel Szmotrich pénzügyminiszter vasárnap aláírta annak a 139 millió sékel adóbevételnek a lefoglalásáról szóló rendeletet, amely adót Izrael a Palesztin Hatóság nevében szed be, és az elkobzást követően részben átadja a palesztin terrortámadásokban megölt izraeliek családjainak, az ügyben indított jogi perekkel összhangban.

A biztonsági kabinet pénteken szavazta meg a Palesztin Hatóság elleni szankciósorozatot, válaszul Rámalláh múlt heti sikeres Izrael elleni kezdeményezésére az ENSZ-ben.

A miniszterek által jóváhagyott intézkedések között szerepelt:

• a Palesztin Hatóság nevében beszedett adóbevételek lefoglalása és a palesztin terrorizmus izraeli áldozatainak való továbbítása
• a palesztin építkezések befagyasztása Júdea és Szamária C-zónában
• bizonyos palesztin VIP-jogosultságok eltörlése

Szmotrich a rendelet aláírása után tartott  sajtótájékoztatón az újságírók kérdésére, miszerint a rendelet a Palesztin Hatóság összeomlását eredményezheti, azt válaszolta, hogy amíg a Palesztin Hatóság bátorítja a terrort, és ellenségnek számít, addig nem áll érdekemben, hogy tovább létezzen.

A meggyilkoltak családjai számára nincs vigasz, de van igazságszolgáltatás – tette hozzá a pénzügyminiszter.

A terrorizmus ellensúlyozására a korábbi kormányok már kezdeményeztek hasonló levonásokat, az erre vonatkozó 2018-as törvények alapján, de ez az irányelv csak részben volt fenntartható, mivel a védelmi tisztviselőkkel egyetemben a politikai vezetések tisztában voltak azzal, hogy a Palesztin Hatóság amúgy is veszélyesen közel áll a pénzügyi összeomláshoz.

A biztonsági kabinet határozata jelentős eltérést mutat az előző kormány politikájától, amely több szempontból is a Palesztin Hatóság megerősítésére törekedett, attól tartva, hogy összeomlása csak lökést ad a szélsőségesebb palesztin erőknek, például a Gázai övezetet uraló Hamász terrorszervezetnek.

  • A védelmi szervezetek hangsúlyozzák Izrael biztonsági koordinációjának fontosságát a Palesztin Hatósággal, és arra sürgetik az egymást követő kormányokat, hogy akadályozzák meg a Palesztin Hatóság szétesését.

Szmotrich a sajtótájékoztatón arra is rávilágított, hogy amíg a Palesztin Hatóság a megállapodásoknak megfelelően működik, gondoskodik a civil életről és az izraeli biztonsági szervekkel együttműködve meghiúsítja a terrorcselekményeket, addig természetesen lehetséges a kapcsolat a hatósággal.

Mindezt azzal a feltétellel, hogy a hatóság nem folyamodik terrorhoz, – tette hozzá.

Avi Mozesz, a terrorizmus áldozatai országos szervezetének vezetője méltatta a fontos döntést, de hozzátette, hogy ez csak az első lépés a támadásokban megsérültek számos követelése között.

Ron Alon, a 2002-es jeruzsálemi terrortámadás során megölt áldozatok egyik hozzátartozója történelminek nevezte a rendeletet, megerősítve Szmotrich korábban elhangzott nyilatkozatát, miszerint igazságot szolgáltatnak a terror áldozatainak, és elrettentik a jövőbeni potenciális támadókat.

Ben-Gvir a palesztin zászlók letépésére utasította a rendőröket

Itamar Ben-Gvir közbiztonsági miniszter vasárnap utasította a rendőrséget, hogy  minden nyilvános helyen található palesztin zászlót szedjenek le, vélhetően a múlt héten egy elítélt terrorista szabadon bocsátását palesztin zászló lengetésével ünneplők elleni lépésként.

A nemzetbiztonsági miniszter irodájának közleménye szerint, utasította Kobi Sábtáj rendőrfőnököt az új politika végrehajtására.

Ben-Gvir miniszter elküldte a rendőrfőnök hivatalának a parancsot, amely kimondja, hogy minden rendőrtiszt, bármilyen rangú, jogosult a rendőri munka során leszedni a Palesztin Hatóság zászlóit – áll a közleményben.

40 év után szabadult a terrorista, aki meggyilkolta Avraham Bromberg katonát

A palesztin zászlók kitűzése ugyan nem illegális, de a rendőrségnek széles mozgástere van a közrend fenntartása érdekében történő fellépéshez. Egy korábbi javaslat, amely az államilag finanszírozott szervek számára illegálissá tette volna a palesztin zászló kitűzését, júniusban átment a Kneszet első olvasatán, de végül nem került megszavazásra.

Nincsenek egyértelmű szabályok arra vonatkozóan, hogy mikor szabad palesztin zászlókat kitűzni, de a főügyész korábbi utasítása szerint, akkor kell eltávolítani őket, amennyiben nagy valószínűséggel fennáll a veszélye, hogy a zászló lengetése a béke súlyos megzavarásához vezet.

Ben-Gvir szerint rendelete arra a tényre támaszkodik, hogy kitűzése a terror támogatásának egy formája, arra utalva, hogy a zászló egyben a Palesztin Felszabadítási Szervezet szimbóluma.

Új Kelet Live Podcast – Ami a héten kimaradt Új Kelet Live

E heti adásunkban az izraeli hírek legfontosabb és legmeghatóbb háttereit hozzuk el nektek. Szó lesz a tragédiák utáni újjáépítésről, a magánházakat érintő energetikai forradalomról, egy szokatlan miniszteri WhatsApp-üzenetről és a Kneszet folyosóin elszabadult indulatokról. Szigorúan a tények, sallangok nélkül.Sábát sálom!
  1. Új Kelet Live Podcast – Ami a héten kimaradt
  2. Új Kelet Live Podcast – Ami a héten kimaradt
  3. Új Kelet Live Podcast – Ami a héten kimaradt
  4. Új Kelet Live Podcast
  5. Új Kelet Live Podcast – Ami a héten kimaradt

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.