ujkeletlive
Soha nem mond, hogy soha – a Kneszet főtitkárának is mennie kell?
Politikamentes adminisztratív megbízatást képviselő Kneszet-főtitkárt még nem menesztettek a zsidó állam eddigi történetében. A héber médiában megjelent riport szerint mindez azonban már a múlté. Benjamin Netanjahu miniszterelnök és Amir Ohana, a Knesszet elnöke úgy véli, hogy a jelenlegi titkár, Dan Marzuk túlságosan kötődik az ellenzéki Jes Atid párthoz, ilymódon helyette egy lojalistát akarnak a posztra ültetni.
A főtitkár feladata a parlamenti tevékenységek, például a plenáris ülések felügyelete és irányítása, a kinevezéssel pedig soha nem járt politikai szerepvállalás.
A 12-es csatornán megszellőztettett riport amennyiben igaz, azt jelenti, hogy Marzuknak azért kell mennie, mivel kinevezését az előző kormány hagyta jóvá, azt követően, hogy elődje Jardena Meller-Horowitz 13 év után nyugdíjba vonult.
Miri Regev is hadat üzent
Kinevezések terén a koalíción, főleg a Likudon belül sincs túlzottan nagy egyetértés. A minisztériumok vezetői azt követően, hogy átvették elődeiktől a stafétát, következő lépésként az új főigazgatók kinevezésével vannak elfoglalva, akik értelemszerűen az előző miniszterek alatt szolgáló tisztviselők helyét veszik át.
A tárcák főigazgatói átadás-vételének folyamata különösebb fennakadások nélkül szokott zajlani, miközben az új jelöltek kinevezését az állami ellenőrző bizottságnak kell jóváhagynia.
Miri Regev közlekedési miniszter felháborodását ezúttal az idézte elő, hogy az ominózus bizottság elutasította politikai bizalmasa, Mose Ben-Zaken főigazgatói jelölését. A vezetői kinevezéseket jóváhagyó tanácsadó bizottság az elutasítást Ben-Zaken politikai, ügynöki múltjával indokolta.
A bizottság ajánlásai nem kötelező érvényűek, ugyanakkor nem jellemző, hogy a kormány szembe menne a hivatalos döntéssel. Regev azonban nem hagyná annyiban, és ellenszegülve a bizottsággal, nyilatkozatban közölte, hogy jövő héten a kormány elé kívánja vinni a jelölést illető utolsó szó jogát.
Ben-Zaken minden feltételnek megfelel, profi, tapasztalt és méltó jelölt. A tisztviselők – legyenek bármilyen magas rangúak, nem írhatják felül egy választott miniszter döntését arról, hogy kit nevezzen ki a legmagasabb szintű bizalmi pozícióba – közölte Regev, majd a kormány minden tagja előtt álló próbatételnek nevezve, kijelentette, miszerint elvárja, hogy Ben-Zaken kinevezését a kormányzó testület egyhangúlag megerősíti.
Közvélemény-kutatás: a szekuláris zsidók 70%-a érzi magát fenyegetve az új kormány által
Az Izraeli Demokrácia Intézet havi, reprezentatív országos mintán (601 megkérdezett) végzett felmérése, Netanjahu múlt héten beiktatott konzervatív jobboldali kormányához való viszonyulását vizsgáló kutatása szerint a baloldali izraeliek 60%-a számít a kivándorlás növekedésére, többségük úgy érzi, hogy életmódjukat veszélyezteti az új keményvonalas kormány.
A felmérésből az is kiderült, hogy az izraeliek többsége úgy véli, Benjamin Netanjahu miniszterelnök rosszul kezelte a koalíciós tárgyalásokat azáltal, hogy túlzott engedményeket tett szélsőjobboldali és ultraortodox szövetségeseinek.
Megkérdezett szekuláris zsidók 70 százaléka aggódik amiatt, hogy bizonyos csoportok növekvő hatalma miatt nem tudják majd fenntartani az általuk preferált életmódot, szemben a nem vallásos – maszorti zsidók 46,5%-ával, a vallásos – maszorti zsidók 34%-ával, a vallásos cionisták 22%-ával, illetve az ultraortodoxok 19%-ával.
Továbbá, a válaszadók 64%-a valószínűsítette, hogy hamarosan utcai tüntetés hullámra lehet számítani.
A felmérés szerint harmincöt százalék a keményvonalas kormány miatt fokozott kivándorlásra számít – ezen belül
• a baloldali szavazók 60 százaléka, • a centrista szavazók 45 százaléka, illetve • a jobboldali szavazók 25 százaléka gondolja hasonlóképpen.
Más intézkedéseket, mint például az adóbefizetés, vagy a hadsereg tartalékos szolgálatának megtagadása, minden csoportban valószínűtlennek tartottak.
A felmérés szerint az izraeliek többsége úgy véli, hogy a kialakulóban lévő koalíció gyengíteni fogja Izrael nemzetközi megítélését – 51,5%, míg 29% szerint javítani fog, 9% szerint pedig nem lesz hatása.
A megkérdezettek csaknem fele úgy véli, hogy a koalíció rontani fogja az arabok polgári státuszát – 48%, szemben a 22%-kal, akik szerint javulni fog, és 15%-kal, akik szerint ez nem fog számítani.
Továbbá, a megkérdezettek 60%-a szerint Netanjahu szörnyen vagy nagyon rosszul kezelte a koalíciós tárgyalásokat, míg 32% kiválónak vagy nagyon jónak minősítette erőfeszítéseit.
A felmérésből kiderült, hogy a vélemények pártok között megoszlanak, bár a Netanjahu vezette Likud (38%) és a Vallásos Cionizmus (36%) szavazói között jelentős kisebbség negatívan értékelte a miniszterelnököt.
Egy hasonló kérdésben 62% mondta azt, hogy a Likud túl sok engedményt tett koalíciós partnereinek – a Likud-szavazók 60%-a és az egyes balközép zsidó pártok szavazói között legalább 85% -, és csak a válaszadók 26%-a nem értett ezzel egyet.
A válaszadók háromnegyede szerint a haredi befolyás az országos méretű politikában meghaladja a közösség lakosságon belüli arányát, és csak 19% nem értett ezzel egyet. Három másik csoport – a nők, az arabok és az LMBTQ-közösség – esetében a legtöbb válaszadó (55% és 57% között) úgy véli, hogy politikai befolyásuk kisebb, mint a lakosságon belüli arányuk.
A felmérés interneten és telefonon keresztül történt december 26-28. között, 601 héberül és 150 arabul beszélő izraeli állampolgár bevonásával, akik a felnőtt lakosság reprezentatív mintáját jelentik. A hibahatár 0,359%. A felmérést az Izraeli Demokrácia Intézet Viterbi Közvélemény- és Politikai Kutatóközpontja, a terepmunkát a Midgam Intézet végezte.
A vezető-változtatás Magyarországon is divat.”Véletlenül” minden új vezető fityisz-párti, vagy -vonzalmú…………..