ujkeletlive
Azok a Likud – szavazók, akik támogatott pártjuk visszatérésére szavaztak abban a reményben, hogy a jobboldali politika és kormányzás ismét helyrebillen Benjamin Netanjahu vezetésével, nagy valószínűséggel nem egészen azt fogják kapni amire számítottak.
A novemberi választásokon győztes Likud hangzatos 32 mandátuma elvileg ugyan bőven elegendő lenne egy erőteljes Likud-többségű kormányzásra, és ennek megfelelően a korábban megszokott és a Netanjahu által keretbe foglalt hangsúlyos védelmi és külpolitikai vezetés valamint fontosabb tartozékai mellett, az oktatás, az építési és lakásügyi, a belügyminisztériumi, illetve a pénzügy bizottság élére kerülő háredi dominanciával együtt többé-kevésbé működőképes koalíció létrehozására, a gyakorlatban azonban az irányító szerepek felcserélődtek, és többségük a vallásos frakciók között többszöri felosztásra kerültek.
A következő kabinet végleges felállását még nem tudni, de a koalíciós tárgyalások során a vallásos cionista – ultraortodox frakciók között kiosztott hatalmi pozíciók alapján biztosra vehető, hogy a Likud képviselői Netanjahu következő ciklusában látványosan kiszorulnak a kormányzás fő vonalából, és a fontosabb minisztériumok vagy teljes egészben, vagy felosztva kikerülnek a legnagyobb mandátummal rendelkező, elvileg kormányzó párt hatásköre alól.
Nők viadala
A Likud előválasztás után Netanjahut több kritika is érte pártja női képviselőinek kiszorítása miatt a Kneszetből, a novemberi végső felállás után körvonalazódó koalíció láttán pedig még inkább nyilvánvalóvá vált, hogy a női egyensúlyt a háredi és vallásos cionista frakciók sem fogják helyre billenteni.
A Likud listán a 25. Kneszetbe bejutó női képviselők, a szenior Miri Regev 9., a Bennett- kormányból dezertált Idit Szilman 16., Galit Disztel-Atbarján 20., Tali Gottlieb 25., Gila Gamliel 30., és utolsó befutóként Mái Golan 32. helyen kvalifikáltak, ugyanis nem mindegyik jelölt került természetesen úton ütőképes pozícióba.
Miri Regev azonkívül, hogy ősidők óta szerepel a Likud felső vezetésében, jelentős támogatást tudhat maga mögött, ilymódon komolyabb pozícióra bejelentett igénye, érthető. A Likud számára megmaradt, korlátozott lehetőségeket figyelembe véve, és lévén korábban már állt a közlekedési tárca élén, Regev ismét szeretne visszakerülni. Netanjahu után a lista második helyezettje, Eli Cohen azonban már bejelentette igényét a hangzatosnak tűnő tárca élére, ezért a miniszterelnök-jelölt Regev számára az eleve szétcincált oktatási tárcát ajánlotta fel, némi extra bizottsági kompenzáció kíséretében.
A meglehetősen zajos legutóbbi hetet lezárva egy tíz napos kormányalakítási hosszabbítással, a héber média (12-es csatorna) arról számolt be péntek este, hogy Netanjahu a fennmaradó külügyminiszteri tárcát egy szenior Likudos – Jiszrael Katz vagy Amir Ohana, illetve közeli bizalmasa Ron Dermer, volt amerikai nagykövet között osztja meg két éves rotációban, David Amszalemet a Kneszet-elnöki, valamint Regevet pedig az oktatási tárca élére ismét megerősítette, legalábbis pénteken ezt rebesgették.
A szombat kimenetele után, azonban szintén a 12-es csatorna politikai riportere, Amit Szegál már arról számolt be, hogy Regevhez közeli források azt beszélik, miszerint nem hajlandó átvenni az oktatási portfóliót, miközben a közlekedési tárcát követeli.
A nők viadalának meglehetősen nagyhangú képviselője Galit Disztel-Atbarján, nagy várakozásaival ellentétben nem számíthat minisztériumi kinevezésre, és Szegál szerint Netanjahu a napokban már közölte is vele elhatározását, ugyanakkor Gamliel és Szilman viszont reményeiknek megfelelő kinevezésekre számíthatnak.
Disztel-Atbarján ejtése meglehetősen valószínűtlennek tűnhet, hiszen már a választások előtt, és jelenleg a frakcióban is Netanjahu egyik legerősebb támogatójának számít, beleértve a kormányban lévő nők kisebbségét ért kritikákat is.
Szegál szerint Netanjahu tanácsadóival konzultálva, erőszakos és túlságosan hangos szózatai miatt helyezte játékon kívülre lelkes támogatóját, miközben a számára beígért miniszterhelyettesi kinevezést a listán sokkal hátrább található Tali Gottliebnek szánná, ismét Szegál szerint azért, mivel Netanjahu lehet, hogy ilymódon szeretné semlegesíteni Gottliebet, mint független tényezőt a frakcióban, mivel Disztel-Atbarján lehetséges, hogy támogatná őt.
A médiában kiszivárogtatott nagyrészt városi legendák, többé kevésbé ha tükrözik a valóságot. A meglehetősen nagyszámú, jócskán megvárakoztatott Likud-képviselők maguk is tudják, hogy lehetőségeik korlátozottak, ezért üzengetnek sértődötten a médián keresztül abban a reményben, hogy egy jól fizető, miniszterhelyettesi nyugdíjas állás, vagy még jobb esetben egy impozáns nagykövetségi kinevezés révén Netanjahu kompenzálná többszörösen megtépázott büszkeségüket. A feszültség azonban továbbra is forrongani fog a frakción belül, ahogyan David Bitan többször is rátett már egy lapáttal a hangulat fokozása érdekében, de egy házon belüli palotaforradalom kitöréséhez, legalább hanukai csodára lenne szükség.
