ujkeletlive
Kormányalakítás – radikális igazságügyi beavatkozással
A kormány ugyan még nem alakult meg hivatalosan, de a szélsőjobboldali Otzma Jehudit párt egyik képviselője vasárnap már benyújtott egy törvényjavaslatot, amely radikálisan átalakítaná a bírók kiválasztását kijelölő bizottságot, megbillentve az egyensúlyt az igazságszolgáltatás és a törvényhozás között azáltal, hogy a bírák kinevezésének végső jogát kvázi a megalakuló kormány politikusainak kezébe helyezi.
A bírói hatalom szétválasztásának elve, azaz a fékek és az egyensúly biztosítását eltörlő törvényjavaslat – a bírák kinevezésével foglalkozó bizottság összetételének megváltoztatását teszi lehetővé azáltal, hogy a bizottság irányítását a megalakuló koalíció politikusaira ruházza át, lehetővé téve számukra a Legfelsőbb Bíróság következő elnökének – Eszter Hajut jelenlegi elnök mandátuma egy év múlva lejár – és a Legfelsőbb Bíróság hamarosan aktuálissá váló bíráinak egyoldalú, politikai érdekek alapján történő kinevezését.
Itamar Ben-Gvirt a Otzma Jehudit listán közvetlenül követő, politikai újonc Jitzhák Wasszerlauf által beterjesztett törvényjavaslat szándéka, hogy kijavítsa azon „erkölcsi torzulást”, miszerint a meg nem választott ügyvédi kamarai tagok beleszólhatnak a bírák kinevezésébe. Ehelyett, a jogkört az ügyvédi kamara választott tagjairól az igazságügy-miniszterre ruházná át, és ezt a pozíciót a következő kormányban várhatóan Benjamin Netanjahu leendő miniszterelnök pártja, a Likud egy képviselője fogja betölteni.
A jelenlegi törvény szerint a kilenctagú bizottság négy politikusból, az Izraeli Ügyvédi Kamara két – a kamara által választott képviselőjéből és három legfelsőbb bírósági bírából áll. Itamar Ben-Gvir (Otzma Jehudit) elhintett tervei szerint a bizottság négy politikusból álló összetételét hatra emelné, három – három kormánypárti és ellenzéki elosztásban.
A Likud ezidáig nem erősítette meg a tervezett változtatásokat, mondván, hogy a kérdést eddig egyetlen fórumon sem vitatták meg.
DERSHOWITZ A BÍRÓSÁG MELLETT
Alan Dershowitz, prominens amerikai jogász arra sürgette a kormányalakítással megbízott Benjamin Netanjahut, hogy gondolja át a radikális jogi reformokra vonatkozó terveket, amelyek az izraeli legfelsőbb bíróság gyengítését szolgálják.
Múlt héten pénteken közzétett videóüzenetében kijelentette, hogy „szörnyű hiba” lenne, ha az alakulóban lévő koalíció továbblépne az izraeli bíróságok korlátozására irányuló tervével.
„Szörnyű, szörnyű hiba lenne, ha a Kneszet engedélyezné a felülírást Izraelben” – mondta Dershowitz. „Szörnyű hiba lenne gyengíteni a Legfelsőbb Bíróság függetlenségét. Szörnyű hiba lenne, hogy a politikusokszabhassák meg ki legyen a Legfelsőbb Bíróságon, vagy hogy a Legfelsőbb Bíróság hogyan döntsön az ügyekben.”
Háttér: Az alakuló koalíció terve – miközben növeli a politikusok befolyását a bírák kinevezésénél, hogy megszavazzon egy úgynevezett felülbírálati záradékot, amely lehetővé teszi a Kneszet számára, hogy a 120 fős parlament minimális, 61 fős többséggel megsemmisítse a Legfelsőbb Bíróság döntéseit.
Netanjahu számára egy ilyen törvény potenciálisan nagyobb mozgásteret biztosíthat a törvényhozásban és a saját korrupciós perével kapcsolatos döntések meghozatalában.
Secretary of State Antony Blinken takes the stage at #JStreet22 pic.twitter.com/rahydHywEy
— J Street (@jstreetdotorg) December 4, 2022
Diplomácia – Washington
Antony Blinken amerikai külügyminiszter egy konferencián felszólalva, a megalakulófélben lévő, többségében radikális jobboldali elveket képviselő izraeli kormányt illetően kijelentette, hogy Washington az új kabinet által végrehajtott politikák, és nem a következő koalícióban vezető szerepet betöltő személyek alapján fogja levonni a következtetéseket.
Blinken beszéde azt követően történt, hogy Biden vezető tisztviselői korábban már utaltak arra, hogy nem fognak kapcsolatba lépni a következő Netanjahu-kormány radikális védelmi pozíciókat betöltő minisztereivel, mint például Betzalel Szmotrich leendő pénzügyi és a védelmi tárca minisztere (Vallásos Cionizmus), illetve Itamar Ben-Gvir (Otzma Jehudit) nemzetbiztonsági miniszter-jelölt.
„A kormányt a politikák és eljárások, nem pedig a személyek alapján fogjuk felmérni. Betartva azokat a szabványokat, amelyeket az elmúlt évtizedekben kialakítottunk kapcsolatunkban, őszintén és tisztelettel fogunk beszélni izraeli barátainkkal, ahogy azt mindig is kell,” közölte Blinken egy washingtoni vitaindító beszéde során.
Ezentúl, a konferencia több mint ezer tagú résztvevője előtt, Blinken ismét gratulált a választásokat megnyerő miniszterelnök-jelölt Benjamin Netanjahunak, jól hallható nem tetszés nyilvánítás közepette, miközben hangsúlyozta a Likud – vezér korábban hangoztatott elkötelezettségét egy olyan kormány vezetése mellett, „amely Izrael Állam minden lakosának javát szolgálja, kivétel nélkül,” hozzátéve
„Továbbra is kifejezzük támogatásunkat a demokratikus alapelvek mellett, beleértve az LMBT közösség jogainak tiszteletben tartását és az egyenlő igazságszolgáltatást Izrael minden polgára számára” – utalva Avi Maoz (Noam), a Miniszterelnöki Hivatal miniszterhelyettesi kinevezésére, aki ígéretet tett a Jeruzsálemi Pride felvonulás eltörlésére, illetve – miután Netanjahu állítólag a megfelelő hatáskörökkel felruházta, az oktatási programok megnyírbálására is kilátásba helyezte.
Blinken továbbá megemlítette az izraeli-palesztin konfliktust, majd a feszültség várható további erősödésére utalva – ugyan elismerte, hogy jelen pillanatban a két-állami megoldás kilátásai távolinak tűnnek, kijelentette
„Továbbra is egyértelműen ellenezni fogunk minden olyan cselekményt, amely aláássa a kétállami megoldás kilátásait, ideértve, – de nem kizárólagosan, a telepek bővítését, Ciszjordánia (Júdea és Szamária) annektálását, a szent helyek történelmi status quo-jának megzavarását, lerombolásokat és kilakoltatásokat, illetve az erőszakra való uszítást.”
„Nem elég egyszerűen eltántorítani a feleket attól, hogy olyan lépéseket tegyenek, amelyek aláássák a két-állami kilátásokat, ugyanis a valóság az, hogy ma a palesztinok és az izraeliek nem élvezik egyenlő mértékben a szabadságot, a biztonságot vagy a lehetőségeket,” – tette hozzá.
Blinken továbbá üdvözölte az Egyesült Államok Izraelben nyújtott biztonsági támogatását, szolidaritását fejezte ki Ukrajna népével, valamint a teheráni rezsim ellen tiltakozókkal, ugyanakkor kitartott amellett, hogy továbbra is az iráni nukleáris törekvések elleni preferált megoldás a diplomáciai.
Izrael diplomáciai álláspontjára térve az amerikai külügyminiszter elutasította az Izrael-ellenes BDS mozgalmat, valamint a zsidó állam-ellenes erőfeszítéseket az ENSZ-ben.
Továbbá, hangsúlyozta, az amerikai közvetítéssel létrejött Izrael és Libanon közötti tengeri megállapodást, valamint az Egyiptom és Szaúd-Arábia közötti szigetcserét, amelynek eredményeként Rijád beleegyezett abba, hogy megnyitja légterét az izraeli utasszállítók számára.
Blinken végezetül megerősítette a Biden-kormány elkötelezettségét az Ábrahám-egyezmény kiterjesztése és megerősítése mellett, ugyanakkor nyilatkozatában kifejtette, hogy a megállapodások „nem helyettesítik az izraeliek és palesztinok közötti béke megteremtését.”
