ujkeletlive
Jichák Herzog elnök várhatóan ma fogja átadni megbízását a kormányalakításra Benjamin Netanjahu Likud elnöknek, aki azt ígérte, hogy a lehető leghamarabb lezárja a koalíciós tárgyalásokat és bemutatja új kormányát a Kneszet héten történő eskütétele után.
A legutóbbi négy választás során kialakult politikai patthelyzeteket követően, ezúttal a jobboldali blokk nyomatékos 64 mandátumot szerzett, ilymódon Netanjahunak látszólag könnyű dolga lesz kormányt alakítani, amennyiben teljesíti a Likuddal szemben többségbe kerülő ultraortodox és vallásos cionista frakció előre bejelentett követeléseit.
Netanjahu ugyanis olyan helyzetbe került a miniszterelnöki székbe hatodik alkalommal történő visszatérésével, amilyenbe eddig sohasem. Ezúttal, az ultraortodox pártok illetve a Vallásos Cionizmus szövetség két vezetője – Becalel Szmotrich és Itamar Ben-Gvir szorításában, a Likud úgy tűnik elfogja veszíteni a kulcspozicíókat és bár a választáson harmincon felüli mandátumot szerzett, a koalíció vallásos pártjai és szövetségesei között a megalakuló legjobboldalibb kormányban az egyetlen mérsékelt frakcióként, a de facto jobboldali ideológia szerinti kormányzás terén is háttérbe fog szorulni.
A kialakult hatalmi megosztás új felállásai szerint, a leendő miniszterelnök koalíciós partnerei a múlt héten elkezdődött előzetes tárgyalásokkal kapcsolatban előre bejelentették követeléseiket, amelyek szigorú feltételeként a kormány megalakítását tették függővé.
A Jahadut Hatora frakció egyik szárnyának képviselője Mose Gafni (Degel Hatora) a szombat kimenetele után ismét megerősítette pártja álláspontját, amely szerint a Legfelsőbb Bíróság döntéseinek felülbíráló törvényjavaslata nélkül nem alakul meg Netanjahu leendő kormánya.
Gafni egy pártrendezvényen jelentette ki, miszerint a kormány azon fog dolgozni, hogy visszavonja Avigdor Liberman leköszönő pénzügyminiszter és Naftali Bennett volt miniszterelnök által az elmúlt másfél évben kiadott – a haredi zsargonban drákói intézkedést jelentő „rendeleteket,” amellyel egy ellenséges vezetés által a vallásos zsidókra kényszerített klauzurát szokták minősíteni.
„Szükségünk van a Legfelsőbb Bíróságra, de legyen gyenge.” – közölte Gafni.
A legutóbbi választáson rekord 11 mandátumot szerző Sász párt szefárd főrabbija szintén szombaton elhangzott beszédében, Izraelt „ortodox állammá” nyilvánítva és támogatva az ultraortodox pártok követelését, szintén megerősítette, hogy Netanjahu új kormányának olyan törvényjavaslatot kell elfogadnia, amely lehetővé teszi a Kneszet jóvoltából a Legfelsőbb Bíróság döntéseinek felülbírálatát.
Egy jeruzsálemi zsinagógában heti rendszerességgel tartott Tóra-lecke alkalmából Jichák Joszef rabbi azt is bejelentette, hogy az úgynevezett felülbíráló törvényjavaslat egyben „lehetőséget biztosít a zsidóságról szóló törvény módosítására.”
„Soha nem volt ilyen kormány – 32 vallásos és ultraortodox Kneszet-taggal. Esetleg van lehetőség a zsidó törvény módosítására? Nem tudom, lehetséges-e. Megjavítani a dolgokat, most van itt a lehetőség a jóvátételre” – tette hozzá.
A szefárd rabbi javaslata bár nem számít újnak, de ellentétes a zsidó állam jelenleg több mint ötven éve érvényben lévő törvényeivel. A szélsőjobboldali Vallásos Cionizmus Párt és az ultraortodox Jahadut Hatora és a Sász párt az „unokazáradék” eltörlését követeli, ezzel korlátozva a bevándorlást a zsidó szülőktől született vagy a zsidó vallásra áttért bevándorlókra.
A követelés látszólag valószínűtlen, de az említett felülbírálatra jogosító törvény bevezetése esetén megvalósítása nem tűnik lehetetlennek, következményeként drámai módon csökkenne az Izraelbe irányuló alija, és keserű harcot eredményezne a diaszpórában élő nagy nemzetközi zsidó csoportokkal, akik a jelenleg érvényben lévő törvényt támogatják.
Továbbá, Joszef rabbi szombati prédikációjában azzal vádolta a Legfelsőbb Bíróságot, hogy leállította a környékbeli helyi rabbik kinevezését, miután a reformmozgalom rabbijának kinevezését részesítette előnyben, példaként állítva fel az esetet az érvénytelenítésre méltó ítéletre.
„Ez egy ortodox állam, nem egy reform” – jelentette ki, azzal vádolva a reformjudaizmust, hogy „asszimilációt okoz külföldön.”
„A felülbírálási záradék felülmúlja ezeket a Legfelsőbb Bírósági döntéseket” – tette hozzá Joszef rabbi, aki korábban is tett provokatív megjegyzéseket, többek között a reformjudaizmus, a nők, a volt Szovjetunióból érkező bevándorlók ellen.
Az említett felülbírálási klauzurát a koalíciós szerződésbe beilleszteni kívánó haredi közösség vezetői számára kiváló alkalomnak számít a jelenleg kialakult politikai helyzet, mivel régóta helytelenítik a Legfelsőbb Bíróság egyes döntéseit, például azokat, amelyek elismerték a nem ortodox zsidó áramlatokat, és azt a határozatot, amely az egyenlő teherviselésre való tekintettel megköveteli az államtól, hogy egyformán sorozza be az ultraortodox fiatalokat is a hadseregbe.
Magasabb juttatás a jesiva – hallgatóknak, mint a katonáknak
A koalíciós tárgyalások során Netanjahu állítólag a jesiva-hallgatóknak nyújtott ösztöndíjak jelentős emelésébe is beleegyezett.
Azoknak az ortodox férfiaknak fizetendő ösztöndíjak, akik napjaikat munka helyett tanulással töltik, a jelenlegi havi 700 sékelről 1300 sékelre fogják emelni, ami az izraeli adófizetőknek további évi 1,5 milliárd sékelbe fog kerülni, jelentette a hétvégén a 12-es csatorna.
Az összeg valamivel több, mint amennyit a nem harci egységekben szolgáló katonák kapnak.
A jelentős mértékű emelést a szélsőjobboldali Vallásos Cionizmus párt támogatásával az ultraortodox Jahadut Hatora és a Sász párt szorgalmazta, megvalósítására lehetőséget szintén a felülbírálási törvény biztosítana, mivel Legfelsőbb Bíróság kifogásolná a haredi-diákok ösztöndíját, miközben a nem ortodox intézményekben tanulók nem kapnak ilyen juttatást.
Gazdasági háttér: az ultraortodox férfiak a munkaképes korú lakosság mintegy 3,5%-át teszik ki, foglalkoztatási arányuk 52%, ezzel szemben a nem ortodox zsidó férfiaké 86%.
A tervezett ösztöndíjemelést Naftali Bennett volt miniszterelnök is bírálta, mondván, „se nem praktikus, sem nem erkölcsös.”
Bennett azzal érvelt, hogy a lépés „kárt fog okozni az ultraortodox fiataloknak, a közvélemény Tórához való viszonyulásához és Izrael állam jövőjének.”
,,A megemelt juttatások még több fiatalt arra ösztönöznek majd, hogy ne menjenek el dolgozni, ne tanuljanak szakmát, hiszen kényelmesebb a jesivában maradni” – írta Facebookon.
,,Az ultraortodoxok a testvéreink, és ők a leggyorsabban növekvő népesség Izraelben, ezért az állam iránti felelősségüknek is ennek megfelelően nőnie kell” – vélte Bennett.
