ujkeletlive
A Likud vezetője, Benjamin Netanjahu előzetes egyéni megbeszélésekre hívta leendő kabinetjének ultraortodox és vallásos cionista vezetőit, még azelőtt, hogy Jichák Herzog elnök hivatalosan felkérte volna a kormányalakításra, ami várhatóan egy héten belül megtörténik.
Az úgynevezett jobboldali blokk 64 mandátumot szerzett a novemberi választásokon, így várhatóan a 25. Kneszet új kormánya a Likuddal egyetemben az ultraortodox Sász és a Jahadut Hatora pártokkal, valamint a Vallásos Cionizmus és Otzma Jehudit radikális jobboldali szövetséggel fog megalakulni.
Bár Netanjahu saját pártját jobboldali értékeken alapulóként – liberális, katonai szolgálat mellett elkötelezett, vallási hagyományokat tisztelő, az oktatás és a gazdaság terén modern – jellemezte, a várhatóan megalakuló új koalíció jellegét tekintve a vallásos-cionista és ultraortodox irányultságú többséggel szemben egy jóval mérsékeltebb Likud befolyást fog jelenteni, amely kívülről szemlélve látszólag homogénnek tűnik, valójában azonban az alapvető vallási konszenzuson kívül – a szektorok közötti hatalommegosztás tekintetében egymással szemben álló erők harcát fogja eredményezni.
Ami az új kormányt és jövőjét illeti, a héber médiában megjelenő találgatások szerint a Becalel Szmotrich és Itamar Ben-Gvir szolgálatait igénybe vevő Netanjahu, a koalíció ratifikálása, illetve a költségvetés megszavazása és az ominózus Netanjahu elleni vádemelések befagyasztása/megszüntetése után, a leendő miniszterelnök ejteni fogja a választáson nagy hasznot hajtó, de a kormányban már nem szalonképes párost. És feltehetően a mindig, mindenért okolható és balhét elvívő Beni Gantzcal és Nemzeti Egység pártjával fogja helyettesíteni.
A teljes hírzárlat alatt mindössze néhány néhány kiszivárogtatás és nem kevés pletyka közepette, a pozíciókért folyó harcok közepette azonban a vallásos-cionista frakció mellőzésére utaló jelek nem tapasztalhatóak, hacsak nem tekintjük annak a szombat kimenetele után, a 12-es csatornán Manszúr Abbász, az iszalmista Ra’am vezetője által közölteket. Abbász, aki végül a Bennett-koalícióban kötött ki, sosem tagadta, hogy szíve szerint egy jobboldali kormányban- együtt a Sásszal – érezné jól magát, így nem meglepő, hogy szombat este ismét nem zárta ki, hogy beüljön a soron következő Netanjahu-kormányba.
„ Befolyásolni akarom az arab társadalmat” – magyarázta Abbász, és bár első hallásra ellentmondásosnak tűnik a felvetés, de a fúzió összevonva és az Ábrahám-egyezmény jövőbeli nagyszabású terveivel közös nevezőre hozva, eleve az akkori miniszterelnök – Benjamin Netanjahu ötlete volt bő egy évvel ezelőtt.
Visszatérve a valóság mezejére, szintén a 12-es csatorna ismertette, hogy Árje Deri (Sász) számára Netanjahu biankó minisztériumot ajánlott fel, azaz olyan tárca élére nevezi ki, amilyet kedve szerint választ magának. A rekord 11 mandátumot összehozó Deri és frakciója kétségkívül “minden pénzt megér”, bár arra nem sok magyarázat akad,
hogy vállalhat a szefárd párt vezetője miniszteri kinevezést, a közelmúltban korrupció miatt kizárólag a választásokon való indulását engedélyező vádalkut követően.
Mindenesetre, a tévécsatorna riportja szerint Netanjahu a pénzügyminisztériumra gondolt, amennyiben Deri mégsem kéri azt, akkor saját frakcióján belül értékesítené – de állítólag semmi esetre sem adná Szmotrics keze alá.
Becalel Szmotrics, aki a választások estéjén győzelmét hívei ,,védelmi miniszter” skandálása közepette ünnepelhette, mostanság miután lehűltek a kedélyek, állítólag az oktatási miniszteri kinevezésnél többet nem igen remélhet, holott frakciója kampánya során kijelentette a latban sokat nyomó várható 12 mandátumra való tekintettel, igényt tart a pénzügyi, igazságügyi és a védelmi minisztériumra.
Nos, a pénzügyi tárca úgy tűnik elkelt, a védelmi tárcára régebb óta, mint a kétezer éves zsidó állam megalakulása, Joáv Galant (Likud) Netanjahu veterán lojalistája tart igényt.
Ilymódon, maradna az igazságügyi tárca, azt viszont Dudu [David] Ámszalem (Likud) követeli magának, miközben az általa igen nagyra tartott Netanjahut előre figyelmeztetette a párttagok előtt a napokban elhangzott felszólalása során.
„Csak igazságügyi miniszter leszek. Ha nem, négy évig meggyűlik velem a baja” – mondta állítólag Ámszalem, aki korábban – Szmotrichhoz hasonlóan megígérte a bíróság megreformálását, megspékelve a jelenlegi főügyész és államügyész menesztésével illetve a Netanjahu bíróság elé állításában részt vevő korábbiak börtönbe zárásával.
Továbbá, a jobboldali blokk kiugró választási egységén és teljesítményén kívül, a választás királya címe egyértelműen Itamar Ben-Gvir nevéhez fűződik, akit népe és hívei a győzelem éjszakáján már miniszterelnökként éljeneztek. A neokahanista Otzma Jehudit sztárja, bár jócskán maradt benne fullánk Netanjahu korábbi lekezelő viselkedése miatt, szerényen és fiatal korára hivatkozva hárította a kormányfői kinevezést házon belül, az általa követelt belbiztonsági miniszteri kinevezésről, illetve korábbi ígéreteiről – mint például a Templom-hegy visszafoglalása, azonban nehezen elképzelhető, hogy bármi áron lemondana.
Végezetül, de nem utolsó sorban a Jahadut Hatora, amúgy is feszültségekkel teli frakcióján belül, a Degel Hatora párt vezetői bejelentették, hogy a koalícióban igen, de a kabinetben nem kívánnak részt venni. A Degel Hatora rabbitanácsa utasításait követve minimálisra csökkenti felelősségét a világi államvezetés intézkedéseit illetően, ugyanakkor nem zárkóznak el más magas rangú szerepköröktől, mint például a miniszterhelyettesi kinevezések és Kneszet-bizottságok vezetése, ezért a hagyományosan hozzájuk tartozó pénzügyi bizottság vezetését minden bizonnyal, követelni fogják és valószínűleg meg is kapják.
[…] Atid pártja csatlakozzon Izrael következő kormányához, amelyet várhatóan a Likud elnöke, Benjamin Netanjahu fog vezetni és jobboldali, szélsőjobboldali és ultraortodox pártok fogják […]