ujkeletlive/reggeli hírek
Az ENSZ vizsgálóbizottsága ismét elmarasztalja Izraelt,
és felszólítja a Biztonsági Tanácsot, hogy vessen véget az „állandó izraeli megszállásnak,” valamint az egyes ENSZ-tagállamokat arra ösztönzi, hogy emeljenek vádat az izraeli tisztviselők ellen, miközben a Hamász, a rakéták vagy a terrorizmus nem képezik vizsgálat tárgyát.
A tavalyi 11 napos háború idején történt jogsértések feltárására hivatott és október 27-én a Közgyűlés elé terjesztendő, csütörtökön nyilvánosságra hozott 28 oldalas jelentés második fejezete, azzal vádolja Izraelt, hogy
- megsértette a nemzetközi jogot azáltal, hogy állandósította a Júdea és Szamária [Ciszjordánia] feletti ellenőrzést, és annektálta a palesztinok által igényelt területeket Jeruzsálemben, a területeken, valamint a Szíriával határos Golán-fennsíkon;
- diszkriminatív politikát alkalmaz az arabokkal szemben,
- továbbá, a természeti erőforrások ellopása és a palesztin nők elleni nemi alapú erőszak is szerepel az Izrael ellen felhozott vádak listáján.
A bizottság „ésszerű indokokra” hivatkozva arra a következtetésre jutott, hogy Izrael jelenléte Júdea és Szamáriában – azaz Ciszjordániában, „állandósága miatt, valamint az izraeli kormány „de facto annexiós politikája, a nemzetközi jog szerint immár törvénytelen.”
Ezt követően nyomaték gyanánt felsorolásra kerül, miszerint Izraelnek a de facto annektálást megvalósító intézkedései közé tartozik:
- a földek és természeti erőforrások kisajátítása
- a telepek és előőrsök létesítése
- korlátozó és diszkriminatív tervezési és építési rendszer fenntartása,
- valamint az izraeli törvények az ország területén kívüli kiterjesztése a területeken élő izraeli telepesekre.
Összegezve – bizottság sürgős tanácsadói véleményezésre fordult a Nemzetközi Bírósághoz „az izraeli megszállás befejezésére irányuló felkérések folyamatos elutasítása miatti jogi következményeket illetően,” valamint az ügy kivizsgálatát kérik a Nemzetközi Büntetőbíróság ügyészétől.
Izrael megtagadta az együttműködést, és nem engedélyezte a bizottság számára a belépést Izraelbe, illetve a palesztin ellenőrzés alatt álló területekre Júdea és Szamáriában és Gázában.
Jeruzsálem genfi missziója elutasította a jelentést, mondván:
„Azok a biztosok, akik antiszemita megjegyzéseket tettek, és akik kinevezésük előtt és után proaktívan részt vettek Izrael-ellenes tevékenységben, sem legitimációjuk, sem hitelességük nincs a szóban forgó kérdés kezelésében,” hozzátéve, hogy a jelentés sérti az ENSZ hitelességét és emberi jogi mechanizmusait.
Biztonság
Azt követően, hogy Izrael korábban elvetette azt a vitatott rendelkezést, amely szerint a külföldieknek jelenteniük kellett volna a területekre való belépést, illetve amennyiben kapcsolatba léptek egy palesztin állampolgárral, a héten új irányelvek léptek életbe. Az új szabályokat a COGAT, a védelmi minisztérium palesztin polgári ügyekért felelős szerve dolgozta ki, és eredetileg tartalmazta azt a követelményt,
- miszerint az a külföldi, aki a területen való tartózkodása után kapcsolatba kerül egy helyi palesztin lakossal, köteles az eljegyzéstől, vagy esküvőtől számított 30 napon belül értesíteni az izraeli hatóságokat,
- továbbá olyan vitatott intézkedéseket is tartalmaztak, mint például a külföldiek Júdea és Szamáriában való tanulási, önkéntességi vagy munkavállalási lehetőségének jelentős korlátozása – ami jelentős csapást mért többek között az Európai Unió által működtetett diák illetve akadémiai csereprogramokra.
Az új szabályozás megköveteli, hogy a területekre látogatni szándékozó külföldi útlevéllel rendelkező látogatók – beleértve a külföldön élő palesztinokat is – legalább 45 nappal korábban vízumot kérjenek, megszüntetve a korábbi politikát, miszerint az érkezők vízumhoz juthattak a Ben Gurion repülőtérre való megérkezéskor.
Az új szabályok azt is lehetővé teszik, hogy a külföldiek vízumát 90 napról 180 napra meghosszabbíthassák.
