ujkelet.live
Újabb libanoni háború?
A zsidó állam és Libanon között zajló tengeri határvita fordulópontjaként tett amerikai javaslatot követően terjedő tetemes mennyiségű álhír mellett, annyit lehet biztosan tudni, hogy a jeruzsálemi vezetés annak ellenére, hogy elvben nem veti el annak lehetőségét, miszerint mindkét ország számára elfogadható megállapodás születhessen a gázkészletek kivonásáról, Jáir Lapid csütörtökön határozottan elutasította azokat a változtatásokra irányuló bejrúti próbálkozásokat, amelyek sértik az ország szuverenitását és biztonságát.
Ezt követően felgyorsultak az események és az esti órákban a diplomáciai-biztonsági kabinet miniszterei felhatalmazták Jáir Lapid miniszterelnököt, Gantz védelmi minisztert és Naftali Bennett rotációs miniszterelnököt, hogy az északi határon bekövetkező eszkaláció forgatókönyve esetén döntést hozzanak anélkül, hogy újra össze kellene hívni a kabinetet.
Gantz helyzetértékelést tartott az Izraeli Védelmi Erők vezérkari főnökével és más biztonsági tisztviselőkkel, majd elrendelte az izraeli hadsereg készenlétbe helyezését északon.
A héber médiában közölt riportok szerint David Barnea Moszad kémfőnök állítólag azt az üzenetet továbbította a kormány tisztviselőinek, hogy a Hezbollah terrorcsoport valószínűleg korlátozott számú támadást fog megkísérelni az izraeli ellenőrzés alatt álló létesítmények ellen, a hadsereg északi készenlétbe helyezését követően.
A 12-es csatorna riportja szerint a biztonsági kabinetülésen Barnea arra figyelmeztetett, hogy a Hezbollah vezezője, Hasszán Naszrallah nyomás alatt van, miszerint ígéret tett, hogy megakadályozza Izraelt a Karis-mezőn a gáztermelésben, hacsak nem születik megállapodás a mintegy 860 négyzetkilométeren a Földközi-tengeren elterülő gázmező használatára vonatkozóan, amelyre a felek egyaránt igényt tartanak.
,,Félő, hogy ki kell állnia amellett, amit mondott, és szimbolikus akciót kell végrehajtania” – mondta Barnea, hozzátéve azt is, hogy a rendelkezésre álló információk alapján Bejrút túlnyomó többségben támogatja a megállapodást, amely lehetővé tenné Libanonnak, hogy megkezdje a gázkitermelést, kiutat kínálva ezzel az ország gazdasági gondjaiból.
Ilymódon az a kérdés, hogy Naszrallah, aki többször is fenyegetőzött, hogy megtámadja a Karis gázmezőt, amennyiben Izrael megkezdi a kitermelést, de az utóbbi időben támogatását fejezte ki az Egyesült Államok közvetítésével a tengeri határról folytatott tárgyalások és egy kedvező megállapodás iránt, milyen messzire fog elmenni az északon készenlétbe helyezett izraeli hadsereggel szemben, kockáztatva ezzel a régió viszonylagos békéjét és azt, hogy Libanon végképp eleshet a megmentését szolgáló utolsó mentőövtől.
Nem lévén diplomáciai kapcsolat és a hivatalosan is háborúban álló Izrael és Libanon között a múlt hét végén úgy tűnt, hogy létrejöhet a vitatott gázmezők használatáról szóló, mintegy évtizede tartó vitát lezáró megállapodás, de csütörtökön Lapid határozottan elutasította a tervezet módosítását, ami újabb kétségeket ébreszt a Hezbollah árnyékában jelentősen korlátozott bejrúti szándék komolyságát illetően.
Egy magas rangú izraeli tisztviselő „jelentősnek” nevezte Bejrút követeléseit, ami ellentmond a nyugati tisztviselők korábbi állításaival, ugyanakkor a látszólagos kudarc ellenére a magas rangú forrás szerint Jeruzsálem továbbra is érdekelt a megállapodás sikerében, és reményét fejezte ki, hogy a tárgyalásokat közvetítő Amos Hochstein amerikai megbízottnak sikerül elsimítania a ráncokat – írja a Walla híroldal.
Választások – Ben Gvir úgy véli, hogy a szélsőbaloldali aktivisták el akarják hallgattatni
A novemberi választásokon a Vallásos Cionizmus szövetséggel karöltve induló szélsőjobboldali Itamar Ben Gvir (Ocma Jehudit) egy észak-izraeli kis kibuc utcáiról volt kénytelen kampányát népszerűsíteni, miután a közösségi épületben tervezett megjelenését az ellenző kibuctagok lemondták.
Ben Gvir néhány kibuctag meghívására érkezett a közösségi épületben meghirdetett választási rendezvényre, a kibuc igazgatótanácsa azonban megtiltotta az épület használatát.
Biztonsági emberei, és természetesen a beharangozott média illetve mintegy 20 zászlólengető támogatója körében megafonnal megjelenő Ben Gvir végigvonult a kibuc utcáin majd egy, kint felállított pódiumról beszélt híveihez.
„Konferenciát szerveztünk itt több tucat kibuctag kérésére, akik hallani akartak rólunk, és ez arra késztette a kibucbizottságot, hogy megpróbáljon elhallgattatni engem” – mondta Ben Gvir beszédében, hozzátéve, hogy a szólásszabadság a mi szabadságunk is.
Az Ajelet Hasahar kibuc bizottságának vezetője azzal indokolta döntését, hogy az úgynevezett konferenciát privát módon és a bizottsággal való egyeztetés nélkül szervezték meg, hozzátéve, hogy a közösség nem volt felkészülve egy ilyen eseményre.
Ben Gvir az ellene tüntetőket „szélsőbaloldali” aktivistának minősítette, azt követően, hogy a megjelenését elutasító számos kibuctag táblákkal tüntetett a látogatása ellen, és azt kiabálta, hogy „menjen haza.” A legutóbbi választásokon a kibucban leadott 585 szavazat közel 75%-a a Kék-fehér és a Munkapárt javára íródott, míg az Ocma Jehuditra senki sem voksolt.
